A héten a kormány bejelentette, hogy mindenkinek elérhetővé teszi a koronavírus elleni oltások negyedik adagját is, ami egyelőre példátlan a világban. Mindenhol máshol csak sokkal szűkebb rétegek kérhetik a negyedik oltást, ha egyáltalán elérhető. Nem azért, mert ne lenne elég vakcina, hanem mert a legtöbb szakértő és tudományos testület álláspontja szerint egyelőre nincs értelme a teljes népességet negyedszer is beoltani. Hogy miért, arra mindjárt visszatérünk, de nézzük előbb, hogy mit tudunk a hazai oltási program negyedik köréről, és hogy más országokban hogyan csinálják ugyanezt.
A kormány meglehetősen csapongóan jutott el a mostani álláspontjáig, azaz a negyedik oltások megnyitásáig:
- Orbán december 21-én, az általa tartott kormányinfón még azt mondta, a harmadik oltás a szakértők szerint jó az omikron ellen is, és bízik benne, hogy ez így is lesz, mert nem lenne jó, ha állandóan oltásra kellene járni, és olyanok lennének az emberek, mint az ementáli sajt.
- A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) december 23-án új oltási ajánlást adott ki, ebben azt írták, a negyedik oltás általános bevezetése egyelőre nem indokolt.
- Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter január 10-én már azt mondta, teljesen biztos abban, hogy számolni kell a negyedik oltás szükségességével, de az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy arra nem négy hónap után lesz szükség, hanem hosszabb idő elteltével.
- Ehhez képest Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter alig három nappal később, a csütörtöki kormányinfón már tényként jelentette be, hogy bárki kérheti majd a negyedik oltást, a részleteket tartalmazó szabályozás megjelenését pedig még a hétre ígérte.
Ez a szabályozás cikkünk írásakor sem jelent még meg, Orbán Viktor viszont a pénteki rádióinterjújában elárult néhány részletet:
„Úgy gondoljuk, hogy a harmadik oltás az nagyon erősen megnöveli a védettséget, nagyon ajánljuk mindenkinek, hogy vegye föl, de ha valaki úgy érzi, hogy neki negyedik oltásra is szüksége van, és eltelt a harmadik oltás után már legalább négy hónap, akkor fölveheti, hat hónap után pedig javasoljuk is, hogy tegye ezt meg. De mindenképpen szükséges az orvos, a saját helyi háziorvosoknak a véleménye, akkor vegyék föl, hogyha előtte konzultáltak erről a háziorvossal” – mondta.
Orbán szerint a döntést az operatív törzs szakmai ajánlása alapján hozták meg. Azt azonban nem tudni, hogy milyen szakmai háttéranyagok, adatok, vizsgálatok alapján született az ajánlás. A világon mindenesetre sehol máshol nem tették még lehetővé a negyedik oltást teljes körűen, és nem is érhető el tudományos bizonyíték ennek a döntésnek az alátámasztására.
Máshol óvatosabbak
Egyelőre világszerte nagyon kevés ország döntött úgy, hogy elérhetővé teszi a negyedik oltást, és Magyarország az egyetlen, ahol ezt a lehetőséget a teljes felnőtt népesség előtt megnyitják. (Sem Gulyás, sem Orbán nem említette, a részletszabályok pedig még nem jelentek meg, így az egyelőre nem világos, hogy az oltható korú gyerekek is megkaphatják-e.)
Fontos ezen a ponton tisztázni, hogy az egyszerűség kedvéért a cikkben végig a második emlékeztető oltást értjük „negyedik oltás” alatt. Vannak azonban olyanok, akiknek valamilyen immunhiányosság vagy immunszupresszió miatt alulműködik az immunrendszerük, ezért az első két oltás eleve nem alakítja ki náluk a szükséges mértékű védelmet. Az ő esetükben az alapimmunizálás három adagból áll, így a negyedik adagot, amely számukra az első emlékeztető oltás, ők már mindenhol megkaphatják. Az Egyesült Államokban például a héten kezdték el oltani őket, de a magyar ajánlás [pdf] is külön kezeli őket.
Az országok, ahol már elkezdték a negyedik – tehát innentől a második emlékeztető – oltást is adni, vagy már bejelentették, hogy ez hamarosan elkezdődik:
- A világon elsőként Izraelben kezdődött meg a negyedik kör, ott a csökkent immunműködésűeket leszámítva a 60 év felettiek és az egészségügyi dolgozók kaphatnak negyedik oltást, legkorábban négy hónappal a harmadik után.
- Dánia szerdán jelentette be, hogy elérhetővé teszi a negyedik adagot „a legsérülékenyebb állampolgároknak”, azaz feltehetően az immunhiányosoknak, esetleg a krónikus betegeknek, és fontolóra veszik, hogy az idősekre is kiterjesszék.
- Chilében a hét eleje óta oltják az immunszupresszáltakat, ez várhatóan február 7-éig tart, utána kiterjesztik a negyedik adagot az 55 éven felüliekre, akik fél évnél régebben kaptak harmadik oltást.
- Görögországban a krónikus betegek kaphatnak negyedik adagot.
- Ausztriában a Nemzeti Vakcinációs Tanács azt javasolta, hogy egészségügyi dolgozóknak és más nagy kitettségű munkát végzőknek tegye elérhetővé a kormány a negyedik oltást, de hozzátették, hogy a szélesebb körű ajánláshoz nincs elég tudományos adat.
Ehhez a klubhoz csatlakozott Magyarország, de csak nálunk kaphat bárki negyedik adagot.
És van, ahol még óvatosabbak
Számos más országban viszont úgy ítélik meg a szakértők, hogy nincs még itt az ideje a negyedik oltásnak. Erre jutott például a brit kormánynak tanácsot adó oltásügyi bizottság (JCVI), amelynek a megállapításait érdemes részletesebben is megnézni, mert sok tanulsággal szolgál.
A JCVI amely felidézte, hogy a megfertőződés és az enyhe betegség ellen ugyan a harmadik adag sem nyújt olyan védelmet, mint a korábbi variánsokkal szemben, a súlyos betegség kialakulása ellen azonban továbbra is magas szinten, 88 százalékos hatékonysággal véd. Megvizsgálták, hogy érdemes lenne-e azonnal elkezdeni a negyedik oltások beadását a 80 év felettieknek és az idősotthonok lakóinak, de mindent egybevetve arra jutottak, hogy ez még náluk is csak korlátozott előnyökkel járna, miközben az oltási programot jelentősen leterhelné.
Az oltási program elsődleges célja is a súlyos betegség megelőzése, míg ahhoz, hogy a tünetmentes fertőzést vagy az enyhe tünetes megbetegedést megelőzzék, akár háromhavonta is rendre újra kellene oltani mindenkit, ami a bizottság szerint nem tekinthető fenntartható stratégiának. Ráadásul az omikron villámgyors terjedése miatt ez a hullám olyan gyors lefolyásúnak ígérkezik, hogy mire érződni kezdene a negyedik oltások hatása, jó eséllyel már vége lesz. Mindezek alapján inkább a harmadik adagok minél szélesebb körű beadását tartják prioritásnak. Érdemes megfigyelni, hogy mindez csak a legidősebbek negyedik oltására vonatkozik, ennél szélesebb körben ez a lehetőség fel sem merült.
„Nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat”
– mondta Andrew Pollard, aki amellett, hogy a JCVI elnöke, az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az AstraZenecával közös vakcina kifejlesztését is irányította.
Az Egyesült Államok is kivár, a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (CDC) vezető Rochelle Walensky és a Fehér Ház vezető egészségügyi tanácsadója, Anthony Fauci is azt mondta, a jövőben előfordulhat, hogy szükség lesz negyedik oltásra, de előbb meg kell nézni, hogy a harmadik adag által nyújtott védelem meddig tart ki, és Fauci szerint egyelőre abban reménykednek, hogy hosszabb ideig.
És ahogy a cikk elején már írtuk, három héttel a magyar kormány döntése előtt még az NNK is olyan – jelenleg is érvényben lévő – állásfoglalást adott ki, amely szerint nem indokolt az általános negyedik oltás.
A WHO szerint is fenntarthatatlan
Kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is állást foglalt a kérdésben, és mindkét szervezet arra figyelmeztetett, amire a brit oltási bizottság is: hogy hosszú távon nem fenntartható, hogy négyhavonta ismételgessük az oltásokat. A WHO emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy fontosabb lenne azt a rengeteg embert beoltani a világon, akik nem hogy emlékeztető, de még csak egy vagy két oltást sem kaptak, így nem védettek a súlyos megbetegedés ellen sem.
Az EMA szerint egyelőre nincs olyan adat, amely alátámasztaná a negyedik adagok szükségességét. Marco Cavaleri, a gyógyszerügynökség vakcinastratégiai vezetője szerint a négyhavonta ismételt oltás elméletileg azzal is járhat, hogy túlterheli az emberek immunrendszerét, és a rendszeres oltásra járás apátiához is vezethet, azaz egyre kisebb lelkesedéssel vennének részt az emberek az oltási programban.
Falus András immunológus a Telexnek azt mondta, hogy szerinte a negyedik oltásnál az immunrendszer túlterhelése nem reális veszély. „Van egy olyan jelenség az immunológiában, hogy a túl nagy antigénmennyiség csökkenti az immunválaszt, toleranciát indukál, valószínűleg erre gondolnak. De én inkább a szociológiai részét, az apátiát tartom veszélyesnek” – mondta, hozzátéve, hogy ő alapvetően támogatja a negyedik oltások szélesebb körű elérhetővé tételét is: „aki a harmadikat öt hónapnál régebben kapta, és idősebb, nem beszélve a párhuzamos betegségekről, annál mindenképpen használ a negyedik.”
Izrael elől jár, de jól megnézi, hova lép
Izraelre mindig érdemes odafigyelni, mert az egész járvány alatt élen járnak az oltási program újabb fokozatainak a beindításában, és rengeteg hasznos adat érkezik tőlük. Ahhoz még túl korán van, hogy a negyedik oltások ottani hatásáról átfogó képet kapjunk, de az első adatok alapján maguk az izraeli szakértők sem biztosak abban, hogy mennyi haszonnal jár az új oltási kampány.
Gili Regev-Yochay, a Sheba Egészségügyi Központ fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője azt mondta, hogy bár a negyedik oltás ötszörösére emeli az antitestszintet, ennél jobb eredményre számítottak:
„Az ötszörös emelkedés jó, de nem elég, nem éri el ugyanazt a hatást, mint az első emlékeztető oltás. Ha ezek az eredmények nagyjából a négy hónappal ezelőtti antitestszintre visznek vissza minket, az azt jelenti, hogy négyhavonta oltatni kell, ami nem célunk.”
Azt jó lépésnek tartja, hogy az időseket és a csökkent immunműködésűeket negyedszer is beoltották, de a teljes népesség negyedik oltásáról szerinte túl korai még beszélni, ehhez több időre és több információra van szükség.
A Sheba egy másik szakértője, Eyal Leshem arról beszélt, hogy az emberek többségének három adag elég lehet. Azt is megjegyezte, hogy mivel nagyon kevés tudományos adat érhető el a negyedik adag hasznáról, a beadásukra tett javaslat inkább szakértő vélemények alapult, mint olyan robusztus adatokon, amilyenek alapján ideális esetben dönteni szeretnek.
Még a minél több adag beadásában üzletileg érdekelt Pfizer vezérigazgatója – az ő vakcinájukkal oltanak nagyrészt Izraelben –, Albert Bourla is azt mondta néhány napja, hogy egyelőre nem világos, hogy szükség van-e negyedik adagra a vakcinájukból, ehhez több vizsgálatra van szükség. „Szerintem nem kellene semmi olyasmit tennünk, amire nincs szükség” – zárta a témát egy nehezen vitatható mondattal. A Moderna-vezér Stephane Bancel azt mondta, szerinte szükség lehet negyedik adagra, de csak az ősszel.
Magyar szakértők is ellenzik
A KOVIDŐK péntek esti szakértői kerekasztal-beszélgetésén is előkerült a téma.
Szekanecz Zoltán, a Debreceni Egyetem immunológusa szerint egyetlen olyan tanulmány született eddig, amely a negyedik oltások szükségességére utalt, ez csökkent immunműködésűek immunválaszát vizsgálta az egyes adagok után, nekik valóban szükségük lehet a negyedik oltásra, senki másnak nem.
Az eddigi oltások tapasztalatai alapján várható, hogy az antitestválasz minden oltás után egyre rövidebb ideig tart ki. „Ha ezt tartósan csináljuk, akkor az jönne ki, hogy egy évben egy embernek mondjuk négy-öt oltást kell kapnia. Azt hiszem, nincs olyan vakcina, amelyiknél ez így lenne” – mondta, hozzátéve, hogy ennyi oltás logisztikailag is megterhelő lenne.
„Itthon az a szabály, hogy aki kéri, annál meg kell vizsgálni, hogy ez szükséges-e vagy nem, de én azt szeretném mondani a hallgatóságnak, hogy ha kimondottan nagy indokuk, immunbetegségük nincsen, akkor ezt a negyedik oltást most egyelőre hagyjuk.”
Hasonló véleményen volt Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója is, aki azt hangsúlyozta, hogy jelenleg a negyedik oltásnál sokkal fontosabb lenne a rendelkezésre álló vakcinák egyenlőbb elosztása:
„A rendelkezésünkre álló oltóanyagkészlet legoptimálisabb felhasználása úgy történik, hogy ha növeljük a hozzáférést az első, a második és a harmadik dózisokhoz, mert így csökkenthető az új variánsok megjelenésének a valószínűsége. Gondoljunk bele abba, hogy a világon jelen pillanatban van körülbelül ötven ország, ahol egyébként a világ lakosságának a húsz százaléka él, ahol az átoltottság 6 százalék. Ezek azok a területek, ahol nagy valószínűséggel az új variánsok majd meg fognak jelenni. De nem kell elmenni a világ végére, Magyarországon is óriásiak az egyenlőtlenségek.”
„Nem lehet azt megtenni, hogy a népességnek egy nagyon kis százaléka birtokolja a vakcinák nagyobb részét, ennek egy sokkal méltányosabb elosztása lenne előnyös járványügyi szempontból is, hiszen ennek a pandémiának csak úgy vethetünk véget, hogyha mindenkinél sikerül felépíteni azt az immunitást, amit jelen pillanatban a vakcinák tudnak a legnagyobb teljesítménnyel és a legbiztonságosabban nyújtani.”
Emellett Oroszi is kitért arra, hogy még ha lenne is mindenkinek elég vakcina, negyedik adagot most akkor is csak orvosi indikáció alapján, immunhiányosoknak vagy krónikus betegeknek lenne érdemes adni. „Gondoljunk bele, hogy ha mondjuk egy hónap múlva jön egy új variáns, akkor megint sorban fogunk állni védőoltásokért?”
„Jelen pillanatban a harmadik dózis plusz a maszkhasználat az, ami az omikron ellen megfelelő védelmet nyújt”
– mondta.
„Negyedik oltásra egyébként valószínűleg szükség lesz, de nem a mostani vakcinákkal, hanem olyan frissített oltóanyagokkal, amelyek már az új variánsokat tartalmazni fogják. Ez leghamarabb álláspontom szerint ősszel lesz aktuális, és vélhetően addigra már lesznek oltóanyagok, amelyek több, akkor aktuálisan cirkuláló variáns ellen is védelmet fognak nyújtani” – mondta.