Felejtse el a Labubut, a könyv az új elmaradhatatlan kiegészítő
Hol van már a tavaly nyár, amikor boldog-boldogtalan rusnya plüssfigurákat aggatott a táskájára? A Labubuk kora lejárt, de nincs nyár új trend nélkül, ami idén nem más lehet, mint a visszatérés valamihez, ami az utóbbi években kiszorult a mainstream aktivitások köréből. A nagyobb divatházak és a sztárok a jelek szerint rákaptak az olvasás ízére. Egymást érik a celeb könyvklubok, a divatmárkák által szervezett irodalmi estek, a könyvek által ihletett vagy egyenesen könyvből készült kiegészítőkről nem is beszélve. Valójában a hírességek könyvek iránti rajongása sokkal régebbre nyúlik vissza, egyes esetekben komplett könyvtárak és Oscar-díjas filmek is születtek a szerelemből. De hogy jutottunk oda 2026 nyarára, hogy úgy tűnik, a könyv lett az új Labubu?
A felszínen az egész pár évvel ezelőtt Kendall Jennerrel indult, aki 2020-ban egy egész nyaralós fotósorozatot szentelt annak, ahogy különböző vízpartokon falatnyi bikiniben, kezében könyvvel kapcsolódik ki. Akkoriban Jenner után szabadon egy rakás kisebb-nagyobb influenszer kezdett el szintén könyvvel a kezében fotózkodni. A koronavírus-járvány kitörése kicsit visszavetette a trend lendületét, egészen 2023-ig, amikor Kaia Gerber állt a könyvmozgalom élére. A szupermodell nemcsak könyvekkel a kezében flangált Los Angelesben, de a feliratos pólóin keresztül is azt üzente a nagyvilágnak, hogy könyveken keresztül vezet az út a szívéhez.
Gerber ráadásul már arra is vette a fáradságot, hogy bizonyítsa, nem csak a borító szintjén érdeklődik a könyvek iránt. Már 2020-ban, a karantén alatt indított egy informális kis olvasóklubot az Instagramon, amit aztán 2024-ben tett hivatalossá, akkor alapította meg Alyssa Reeder újságíróval együtt a Library Science-t. A platform célja a bemutatkozása szerint egyszerű: rávenni az embereket az olvasásra. A Library Science rendszeresen tesz közzé könyvajánlókat, és szervez beszélgetéseket, különös tekintettel a fiatal szerzőkre és az alulreprezentált történetekre. „A könyvek mindig is életem nagy szerelmei voltak. Az olvasás olyan szexi!” – írta Instagram-oldalán Gerber, amikor útjára indította a projektet.
A legaktívabb könyvrajongó híresség azonban mostanra nem is ő, hanem Dua Lipa lett. A koszovói albán származású angol énekesnő 2022 elején indított heti hírlevelet Service95 néven, amiben többek között könyveket, kiállításokat, éttermeket, és úti célokat ajánlott – saját bevallása szerint az ilyen listák összeállítása gyerekkora óta szenvedélye.
A Service95 mostanra egyfajta ellen-Gooppá nőtte ki magát. A Gwyneth Paltrow által alapított, erősen megkérdőjelezhető életmódrecepteket és wellnesstermékeket hirdető oldallal ellentétben a Service95 olyan celebplatform, amely széles skálán kínál életmóddal, divattal, kultúrával, zenével, utazással és aktivizmussal kapcsolatos tartalmakat, és rendszeres – Lipa által kurált – könyvajánlókat. Még azelőtt ajánlotta a magyar származású David Szalay Test című regényét is, mielőtt az Booker-díjat kapott (a Szalayval készült interjúnkat itt olvashatják). Az énekesnő júliusban pedig Lea Ypi szintén albán származású újságíró önéletrajzi ihletésű Szabadon (Free) című könyvét ajánlotta, amely a kommunista diktatúra bukásának személyes megéléséről szól – egy 11 éves kislány szemszögéből.
Lipa emellett harmadik éve podcastot is gyárt, az At Your Service adásaiban különböző hírességekkel és szakértőkkel beszélget a könyvek mellett változatos kulturális és társadalmi témákról. Rendszeresen tart személyes könyvklubokat, felolvasóesteket és beszélgetéseket is.
Az énekesnő szerelemprojektje nemrég szintet lépett, amikor az énekesnő a több mint százötven éve működő portói Livraria Lello könyvesbolttal közösen nyitott könyvtárat betiltott és cenzúrázott könyvek számára. A Manifesto Könyvtár száz könyvet tartalmaz, amelyek közül soknak korábban megtiltották a kiadását, kihúzták az iskolai tantervekből, vagy eltávolították a könyvtárakból annak érdekében, „hogy megakadályozzák, hogy valahol valaki elolvassa őket”. „Ez a könyvtár az eltűnt könyvek szentélye, azoknak a szerzőknek a menedéke, akiknek volt bátorságuk leleplezni a kontrollt és hatalmi struktúrákat, és azoknak az olvasóknak, akik nem hajlandók elfogadni, hogy mások mondják meg nekik, milyen könyvet olvassanak” – nyilatkozta a könyvtár alapításakor az énekesnő.
De ki volt az eredeti celeb könyvrajongó? Ha csak a kétezres évek elejéig megyünk vissza, a válasz egyértelmű: Reese Witherspoon, aki mára komplett filmbirodalmat épített a könyvrajongása köré. Saját produkciós cégével olyan, nők által írt, női történeteket feldolgozó regények filmadaptációiért felelt, mint az Oscar-díjas Holtodiglan (Gone Girl) és Vadon (Wild), valamint a Liane Moriarty regényén alapuló Emmy-díjas sorozat, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies). Az Oscar-díjas színésznő 2017-ben saját könyvklubot is alapított, Reese's Book Club néven.
A színésznő saját bevallása szerint azért elkötelezett a női történetek reprezentálása iránt, mert a Hollywoodban eltöltött évtizedek alatt azt tapasztalta, a stúdiók kockázatosnak és üzletileg nem kifizetődőnek tekintik azokat, miközben a futószalagon gyártott filmek dugig vannak egydimenziós női karakterekkel. A színésznő havi rendszerességgel ajánl könyveket az Instagramon, a kiadójával fiatal női szerzők műveinek kiadásával, a produkciós cégével a történetek film- és televíziós adaptációjával és női filmkészítők mentorálásával is foglalkozik. Idén két televíziós projekt is az ő nevéhez fűződik, a Doktor Szöszi előzménysorozata, az Elle és az Anya Taylor-Joy főszereplésével készült Lucky. A színésznő ráadásul idén kiadta első saját regényét is, a Harlan Coben bestselleríróval közösen szerzett Búcsú nélkül eltűntélt (kritikánk itt).
Hogy másokat ne említsünk, Oprah Winfrey, Dakota Johnson, RuPaul és Natalie Portman is évek óta vezet online könyvklubokat.
Az új idők szavát az amerikai Vogue vezetését tavaly szeptemberben átvevő Chloe Malle is megérezte, aki idén elindította a világ első számú divatmagazinjának első könyvklubját, amely azonban a kortárs irodalom helyett egyelőre inkább Hollywoodra csatlakozott rá. A platformot januárban indították el a Vogue appján, akkor az éppen új mozis adaptációt kapott Üvöltő szelekkel foglalkoztak, majd a második rész apropóján Az ördög Pradát visel című könyvet vették elő. Nyári kiadásában azonban az éppen hollywoodi reneszánszát élő Odüsszeia helyett Bret Easton Ellis 1985-ös Nullánál is kevesebb című regényét ajánlja a Vogue, feltehetőleg egy másik Ellis-könyv tévésorozatos adaptációja miatt.
Az olvasás luxus?
Nem csak a könyvklubokat alapító sztárok és az egyre szaporodó olvasó-influenszerek (bookstagrammerek), a luxusdivatházak is rácsatlakoztak az éledező irodalmi mozgalomra. A Miu Miu Literary Clubjától és a Chanel Rendez-vous littéraire-jétől kezdve az Yves Saint Laurent párizsi könyvesboltján át a Bottega Veneta verseskötetekből épített installációjáig és a szavaló Jacob Elordit szerepeltető reklámkampányáig az elmúlt években a divatmárkák is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a könyveknek.
De mi a kapcsolat az olvasás és a luxusdivat között? A közösségi média algoritmusa által csúcsra pörgetett és a fast fashion és ultra fast fashion cégek által kiszolgált trendek korában az olvasás, csakúgy, mint a minőségi ruhagyártás, a lelassulást jelenti: mindkettő időigényes, odafigyelést követelő tevékenység, olyan, amit nem lehet pár Insta-reel átpörgetése közben elintézni. A Labubuk korában kiszállni a mókuskerékből és
végigolvasni az Odüsszeiát tulajdonképpen majdnem akkora luxus, mint a Chanelnél vásárolni.
Az irodalmi estekkel a vásárlóikat évek óta egyre nehezebben megtartó és a fiatalok megszólítására nem igazán képes luxusdivatmárkák azt üzenik: „Mi a rohanó trendekkel szemben az állandóságot, a minőséget, az elmélyülést és a trendeken felül álló önkifejezést képviseljük.” Így lett az olvasásból a luxusdivat által közvetített életérzés szinonimája.
A Z generáció számára ráadásul – a dizájner ruhák viseléséhez hasonlóan – egy gondosan kurált könyvtár felépítése is luxusnak számít. Sihaam Naik újságíró a Guardiannek ezt azzal magyarázta: mivel a mai fiataloknak egész egyszerűen elérhetetlen lehet például egy saját ingatlan vásárlása, „szívesebben fektetnek helyette az ízlésükbe”, és vásárolnak könyveket, albumokat, lemezeket (nem véletlenül élte túl a streaminget a budapesti lemezbörze), képzőművészeti tárgyakat vagy éppen különleges, tervezői, turkált vagy vintage ruhadarabokat. Az tehát, hogy a divatmárkák is elkezdték az olvasás felé orientálni a vásárlóikat, nagyon is tudatos lépés lehet részükről a fiatalok visszacsábítására a luxushoz.
Könyv nélkül az utcára lépni – nem trendi
Idén nyárra egyértelmű lett az is, hogy a könyv nem csak olvasásra jó, kiegészítőnek is tökéletes. Erre is ráéreztek a divatházak, többek között a Dior és a Coach, amelyek az elmúlt évben könyvek által ihletett vagy egyenesen olvasható kiegészítőket dobtak piacra.
A Dior vezetését tavaly nyáron átvevő Jonathan Anderson például az első kollekciója részeként újraértelmezte a francia divatház ikonikus tote táskáit, különböző könyvborítókkal díszítve őket. Így lett hordható például az Ulysses, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Veszedelmes viszonyok, a Drakula, a Gépnarancs, a Büszkeség és balítélet, sőt a népszerű gyerekkönyv, A telhetetlen hernyócska is.
A Coach idén februárban csatlakozott rá a trendre, a divatmárka akkor már egyértelműen a Labubu-őrületre reagálva miniatűr könyvcharmokat aggatott a táskáira. A New York-i divathéten a márka bemutatójának első sorában szinte minden sztár táskáján minikönyv lógott, Elle Fanning színésznőt ráadásul nem sokkal később (nyilván nem véletlenül) le is videózták, ahogy a New York-i metrón ülve olvasgatja az Értelem és érzelem zsebkönyv változatát. Jane Austen regénye mellett a Coach tizenegy könyv kicsi, függővel ellátott változatát készítette el, köztük Maya Angelou Tudom, miért énekel a ketrecbe zárt madár (I Know Why the Caged Bird Sings) című önéletrajzi könyvét, Jandy Nelson Neked adom a napot (I’ll Give You the Sun) című regényét és Glennon Doyle memoárját, a Felszabadultant (Untamed).
A játékos charmjairól ismert márka az Explore Your Story, azaz Fedezd fel a történeted fantázianevű kollekciót bevallottan a Z generáció körében megfigyelhető, „a hosszú formátumú történetmesélés iránti megújult kulturális érdeklődés” ihlette. A Coach marketingigazgatója szerint „egy olyan világban, amelyet a széttöredezettség, a digitális túlterhelés és a folyamatos gyorsulás jellemez, sokan a könyveket tekintik menedéknek”, ezért döntöttek úgy, hogy igazi könyveket dobnak piacra – csak kicsiben. Az ötlet bejött, a kollekció darabjait szinte azonnal el is kapkodták.
A divatházak tehát a jelek szerint sikeresen rácsatlakoztak az olvasás reneszánszára, könnyen lehet, hogy a következő szezonokban egyre több könyv által ihletett ruhadarab tűnik majd fel a kifutókon. Sőt, ha kicsit tágabb értelemben vesszük a divat és a történetmesélés közötti kapcsolatot, ez már meg is történt: a Chanel nemrég bemutatott haute couture kollekciójának cipőit a tündérmesék ihlették.
Ha a fentieket nem engedhetjük magunknak, ne keseredjünk el: az is elég, ha visszatérünk Kendall Jenner 2020-as esztétikájához, és a hónunk alá csapunk egy könyvet a strandon. És ha már ott van, akár ki is nyithatjuk.
