Így mozdult rá a kormány az MBH-ra és a 4iG-re

Így mozdult rá a kormány az MBH-ra és a 4iG-re
Jászai Gellért, a 4iG-csoport vezetője – Fotó: Vasvári Tamás / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Nem sokkal azután, hogy az általunk lex MBH-nak, illetve lex 4iG-nak keresztelt törvényt elfogadta a parlament, felpörögtek az események az MBH és a 4iG körül. Baka András köztársasági elnök több pontban is aggályosnak találta az állami vagyon visszaszerzését célzó jogszabályt és azt az Alkotmánybírósághoz (AB) küldte.

Ebben szinte biztosan igaza volt, illetve lesz majd az AB szerint is, a törvény előkészítése el lett rontva – vélte több jogász forrásunk is. Általánosan nem elfogadható a kisebbségi befektetők jogainak csorbítása, akkor sem, ha ez a célzott jogszabály valójában a Fidesz-éra bűneit reparálta volna, a helyes jogi megoldáson még dolgozni kell.

Lehet, hogy csak decemberben, lehet, hogy csak januárban, lehet, hogy csak a kifogásolt pontok nélkül, de egyszer lesz jogszabály, és ez alapján már kezd látszani a kormány „mesterterve”, hogy hogyan akarja visszaszerezni a NER-közeli magáncégekhez juttatott állami tőkét, vagy hogyan szeretné növelni a befolyását az említett cégekben.

Óvatosabb duhajok

Ennek megértéséhez kezdjünk egy kicsit a múlt felől! Az új kormányt a választás utáni első hónapokban a „zéró mérlegelés” jellemezte az Orbán-kormány fő haszonélvezőinek tartott cégekkel szemben. Ebben azonban voltak fájdalmas veszteségek is, a Balásy Gyula-féle Lounge-csoport bedőlésével sok kommunikációs és rendezvényszervező cég került bajba, még ha bizonyos esetekben végül sikerült is kifizetni az alvállalkozókat.

Az építőipari Bayer Construct csődje is sok beszállítónak vagy akár a finanszírozóknak is gondot okozhat. Itt nagyon rosszul járhat az állam is, könnyen kialakulhat egy olyan végkifejlet, hogy az állam szinte duplán fizet valamiért, amit át sem vett. Emlékezhetünk, itt az történt, hogy miután az állam még az Orbán-kormány idején megvette a Zuglói Városközpont nevű hatalmas irodaberuházást, a Tisza-kormány ezt szerződésszegésre hivatkozva nem volt hajlandó átvenni és 300 milliárd forintot követel. A Bayer Construct csődöt jelentett, a cég által fölvett rengeteg hitel jelentős része mögött viszont 80 százalékos állami garancia van (hála az Orbán-kormánynak). Így lehet, hogy a sztori végén két állami entitás, a felszámoló cég (Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.) és az állam mint pénzt követelő fél egyezkedhet egymással. Talán senki nem így képzeli el az ideális vagyonvisszaszerzést. Ez borzalmas végkifejlet lenne, ezért az MBH és a 4iG esetében más, óvatosabb megközelítést szeretne az állam.

Az MBH-ügy

Az MBH, vagyis az ország második számú bankja esetében, ami többek között Mészáros Lőrinc, Szíjj László, az állam és a Matolcsy-kör tulajdona, az állam kifejezetten óvatos hozzáállást tanúsít. Ez itt azt jelenti, hogy a bank működik tovább nyugodtan, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány együttesen, mindamellett egyáltalán nem összehangoltan, elkezdte szorongatni a bank tulajdonosait.

Amikor a „támadás” indult, valójában még nem is állt föl a Tisza-kormány. Az MBH Bank 2026. április 27-én tartotta az éves rendes közgyűlését, ahol végül a részvényesek váratlan döntést hoztak: nem fizettek osztalékot a 2025-ös év után, holott korábban 40 milliárd forintos osztalékjavaslat volt napirenden.

A Telex több forrásból is határozottan úgy tudja, sőt, ezt valójában a háttérben maga az MBH is elismerte nekünk, hogy

a Magyar Nemzeti Bank a közgyűlés előtt levelet írt a banknak, jelezve, hogy nem támogatja az osztalék kifizetését.

Azt már eltérően hallottuk, hogy ez csak egy javaslat, kérés, vagy határozott utasítás volt, de mint láttuk, a bank tulajdonosai szót fogadtak.

Ennek az lehetett az oka, hogy a választás után a banknál levő sok NER-es hitel miatt a jegybank óvatosságra intett. Nem tudta, hogy mennyire marad erős a bank tőkehelyzete, azt nem akarta gyengíteni az osztalék kifizetésével. Volt is amúgy egy kis ügyfélelvándorlás, de nagyobb baj nem jelentkezett.

Igaz, akadt olyan forrásunk is, aki azt is magyarázta, hogy amikor a Tisza felszólította a Molt és a Richter Gedeont is, hogy ne siessen az osztalékfizetéssel, akkor az MBH-ban is érezték, hogy nem lenne jó üzenet, ha Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Matolcsy Ádám köre pénzt vinne el a bankból.

A levél amúgy hivatalosan a SREP (Supervisory Review and Evaluation Process) elnevezésű folyamatra utalt, ebben a felügyelet meghatározhatja, hogy egy adott banktól az egyedi kockázatok miatt milyen tőkemegfelelést vár el. Itt a konkrét ukáz arról szólt, hogy (vélhetően átmenetileg) a jegybank magasabb SREP-mutatót követelt meg a banktól, ezért nem javasolta az osztalékfizetést.

A tulajdonosok nem kaptak tehát osztalékot, ráadásul elindult egy MNB-s vizsgálat is, hiszen bizonytalanná vált azon cégek finanszírozása, amikre korábban automatikusan zúdult a jövedelem a Fidesz-kormánytól.

Ez az egész tehát az MNB saját intézkedése volt, hiszen április végéig a kormány még alig állt fel, nem lehetett pontosan tudni, hogy az MBH-nál mennyi a NER-es cégek felé a kitettség, de a tulajdonosok tudták, hogy ennek a „kérésnek” nem lehet nem eleget tenni.

Fotó: Soós Lajos / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Fotó: Soós Lajos / MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Kavarás a takarékokkal

Ám ez igazán csak később fájt a tulajdonosoknak, hiszen a parlament által elfogadott említett pénzügyi salátatörvény államosította a takarékok korábbi integrációs szervezetét, az SZHISZ-t, és innen lett izgalmas a sztori.

Az állam még a 2010-es években 136 milliárd forintot adott a takarékszövetkezetek megerősítésére, ez a pénz bekerült az MBH-ba, egészen pontosan a bank tulajdonosai kibocsátottak egy kötvényt az SZHISZ-nek, kölcsönkérték a szervezet pénzét, majd azt részben betették az MBH tőkéjébe, abból kötelezően részvényeket vettek az MBH jogelődeiben.

Az SZHISZ és az MBH kapcsolatát nem könnyű feltárni, de az integrációs szervezet saját tőkéje beleszámít az MBH bankcsoport konszolidált szavatolótőkéjébe. Ha az SZHISZ megszűnik, az integrációs vagyon és követelések a magyar államra szállnak át, Ha nem lesz SZHISZ, annak vagyona már nem számít be az MBH bankcsoport konszolidált szavatolótőkéjébe.

Igen ám, de az államosítás után Mészáros, Szíjj, a Matolcsy-kör gyakorlatilag már nem a SZHISZ-nek, hanem az államnak tartozik, ráadásul a kamatokkal ez ma már közel 200 milliárd forintos tartozás.

Egy „normális” országban amúgy fel sem merülhetne, hogy egy bank tulajdonosai az osztaléktól függően rendezzék a bank megvételéhez használt forrás kamatait, de itt ez a helyzet.

Ha a tulajdonosok akarják, természetesen ki tudják fizetni az SZHISZ-kötvény éves kamatát (összesen évi 8 milliárd forintról van szó), vagyis ez a tétel nem kéne hogy nagyon nagy változásokat indítson, de ha a tulajdonosok, Mészáros, Szíjj, Matolcsyék nem tesznek be pénzt, akkor az ő MBH-részesedésük finanszírozása bedőlhet.

Ha így történne, az állam cserélhetne, elengedhetne tartozást, de cserében nagyobb tulajdonos is lehetne az MBH-ban.

Ha az állam nagyobb részesedéssel belép a bankba, akkor még mindig sok lehetőség lenne. Akár a későbbi eladás is felmerülhet, forrásaink szerint két osztrák, egy lengyel és egy olasz érdeklődő biztosan felbukkant, de egyáltalán nem biztos, hogy Magyar Péter újabb vezető külföldi bankot szeretne Magyarországon. Mindez messze van, hiszen közben a törvényt nem is véglegesítették, igaz, az SZHISZ-es részt Baka András nem küldte normakontrollra.

Az egész SZHISZ-konstrukció amúgy teljesen furcsa volt. Az a 2014-ben erről véleményt formáló Alkotmánybíróság és Mager Andrea egykori nemzeti vagyonért felelős miniszter érdeme, hogy ezt a pénzt nem szippantották be még jobban az MBH tulajdonosai (az AB véleményének 198–200. bekezdése a lényeges, akit a jogi finomságok érdekelnek).

Más kérdés, hogy a korábbi felügyelet nem szúrta ki, hogy ez a tőkeelem nem a banké. Vagyis immár az MBH esetében az állam pozíciója sokkal erősebb lett, nem egyik pillanatról a másikra fog lezajlani a változási folyamat, de az állami farkas határozottan betolta a lábát a kismalacok házának ajtaján.

4iG: 1000 milliárdos meglepetés és átvilágítás

A 4iG (ahogy az MBH is) kritikus fontosságú társaság, amibe nem lehet meggondolatlanul beavatkozni, mert több szektorban is meghatározó szerepet tölt be. A tőzsdén jegyzett központi 4iG-ban ugyan nincs közvetlen állami tulajdon, de a cégcsoport két stratégiai jelentőségű társaságában van: a 4iG Távközlési Holding Zrt.-ben 37,9 százalékos, az N7 Defence Zrt.-ben pedig 25 százalék mínusz egy szavazatnyi állami részesedés lelhető fel.

A több kritikus ágazatban, így a távközlésben, védelemiparban, műhold-technológiában, távközlési infrastruktúrában, informatikában és energiában is vezető szerepre törő 4iG Nyrt. kezelése ezért is új megközelítést indokolt.

Az állam és a 4iG kapcsolata elég összetett, a Tisza-kormány ezt azonnal megértette, amikor „megtalálta” az 1312 milliárd forintos, egészen elképesztő méretű honvédelmi digitalizációs szerződést.

Ezután, lényegében a kormányzati feladatok átadás-átvételével egyidőben, teljes körű átvilágítást rendelt el a 4iG és az állam szerződéseiről, kapcsolatáról. A cég és az állam nexusával Magyar Péter, Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tóth Péter nemzetbiztonsági tanácsadó is kiemelten foglalkozott, forrásaink szerint ők napi rendszerességgel követik az eseményeket a cég körül, de Ruszin-Szendi Romulusz, Tanács Zoltán, Kármán András és Kapitány István miniszterek is sokat foglalkoznak a témával.

Kapitány István tárcája, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium megbízást is adott a 4iG jogi átvilágítására, ami fennakadást okozott, mert a 4iG úgy ítélte meg, hogy a más tárcákhoz tartozó szerződéseit nem mutathatja meg.

A 4iG-nél most mindenesetre zajlik az átvilágítás, amivel, mint azt több forrásból is megerősítették számunkra, az állam elsősorban Lakatos Pétert, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda vezető partnerét, az ország egyik vezető telekommunikációs ügyvédjét és az ágazat vezető cégeinek tanácsadóját bízták meg.

Az ezermilliárdos kérdés

Az első megközelítés a 4iG esetében is harcias volt, arról szólt, hogy a jogi átvilágítások során meg kell keresni minden olyan ügyet, ahol tetten érhető valamilyen szabálytalanság, illetve károkozás. Ebben a munkában vélhetően már külső jogi irodák – így a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda – is részt vettek, de később a feladat amolyan cégátvilágítási, pénzügyi értékeléssel is kibővült, amennyire tudjuk, ebben a munkában az RSM Zrt. vett részt. A 4iG és az állam közötti szerződéseknél korábban a 4iG oldaláról általában a DLA Piper Business Advisory, míg az állam oldaláról sokszor az EY tranzakciós csapata vett részt.

Az államnak megfontoltan kell eljárnia, mert a lépései egy tőzsdei vállalatcsoport működését, kisbefektetők érdekeit és saját pénzügyi pozícióját egyaránt érinthetik.

A 4iG kialakulása, korábbi állami hátszele természetesen erősen zavarhatja az új kormányt, de ma ez már egy közel 12 ezer munkavállalót foglalkoztató, több kritikus infrastruktúrát is működtető és három országra kiterjedő nyugat-balkáni, továbbá amerikai befektetésekkel is rendelkező csoport.

Egy elhibázott lépés sértheti a kis- és a külföldi nagybefektetők, mint a német Rheinmetall, vagy az abu-dzabi állami befektetési alap, a Mubadala érdekeit. Az államnak saját pénzügyi érdekeire is tekintettel kell lennie, hiszen megrendelőként, finanszírozóként és közvetett tulajdonosaként is veszteséget szenvedhet el, mivel a 4iG-csoport legnagyobb hazai forrásait az állami bankok (köztük az MFB) és az NKP-program biztosították. A Corvinus állami befektetési társaság 38 százalékos részesedése is magyarázza, miért a 4iG Távközlési Holdingnál kezdődött az átvilágítás.

Az állam képviselői amúgy valóban dobtak egy hátast, amikor rendre olyan modelleket találtak (és ez sajnos egyáltalán nem csak a 4iG-re igaz), hogy az állam tőkét adott, hitelt adott, de megbízást is adott, mégis magánbefektetők a menedzsmentjogokból és később a nyereségből érdemi részesedést szereztek. Hogy hogyan működtek ezek a konstrukciók és milyen veszélyeket rejt ezek miatt a 4iG átvétele, arról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A kormány által előkészített, de most Baka András által visszadobott törvény mindenesetre az ilyen helyzeteket is kezelné, de tervben van egy másik jogszabály is, ami az állami hitelek és tőkejuttatások jelentős szigorítását tartalmazná, hogy soha többé ne lehessen ennyire összetett támogatást juttatni egy kiválasztott magáncsoportnak.

Az amerikai szálak

A helyzet azért is összetettebb, mert augusztusra Jászai Gellért majdnem nagyon szorosra fűzte a kapcsolatot az Egyesült Államokkal. 2026 augusztusában az utolsó pillanatban elhalasztották a 4iG Nyrt. és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Korporációja (DFC) közötti szándéknyilatkozat aláírását.

Az USA-nak nagyon fontos, hogy a szélesebb értelemben vett térségben a digitális infrastruktúra és az energiaszektor területén a különféle országok (Magyarország mellett Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró) ne Kína és Oroszország, hanem az Egyesült Államok irányába orientálódjanak, és ebben a geopolitikai játszmában a 4iG profilja az USA ambícióinak vonzó volt.

Végül Orbán Anitának, Kármán Andrásnak kellett közbenjárnia, hogy az USA várjon, de az amerikaiak még ekkor is vonakodtak, végül Magyar Péternek is diplomáciai és kommunikációs lépéseket kellett tennie, be kellett jelentenie a nagy 4iG-átvilágítást nyilvánosan is, hogy ezt a finanszírozást megakadályozza.

Az biztos, hogy Jászai Gellért kapcsolatépítő képessége nemcsak Orbán Viktor bizalmának megszerzésében volt ütős, de Dubajban, Észak-Macedóniában, Montenegróban, Albániában, Ausztriában és persze az Egyesült Államokban is fontos kapcsolatokat épített ki. Mint hallottuk, nemrég például Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt is majdnem megnyerte a csoportnak, de ez végül valamiért az utolsó percben meghiúsult.

A helyzet tehát olyan, mint azt legutóbb is elemeztük, a felek az erejüket azzal is bizonyítanák, hogy revolvereket pakolnak ki az asztalra.

Az állam törvénykezéssel, vizsgálatokkal fenyeget, de Jászaiéknak is lehet jogi arzenáljuk, például választottbírósági eljárásokat indíthatnak az állammal kötött szerződéseik kapcsán.

A felek ott is potenciálisan komoly konfliktushelyzetet látnak, hogy a 2026-os év végével az állam és a 4iG közötti nagy műholdas szerződés bankgaranciája (amit egy német bank nyújtott) kifut, izgalmas kérdés lesz, hogy az éppen átvizsgáláson áteső 4iG ismét megkapja-e ezt a garanciát.

Az államot mindenesetre a jövő évi költségvetés elfogadása miatt is szorítja az idő, így várhatóan még az idén érkezik hír vagy bejelentés az érintett cégekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről és az ezek alapján tervezett lépésekről.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!