Rejtett kockázatai is vannak a kekvák államosításának, az egyik maga a 4iG kockázatos átvétele
A tőzsdén jegyzett távközlési, informatikai, védelmi konglomerátum, vagyis a 4iG Nyrt. legnagyobb tulajdonosa egy olyan magántőkealap, amelyet az állam tömött tele pénzzel. Ám ha a javarészt az Óbudai Egyetem alapítványa által birtokolt befektetési jegyeket az állam például a közérdekűvagyon-kezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése vagy átalakítása révén közvetlenül szeretné birtokolni, azzal óriási kockázatot vállalna.
A magántőkealap ugyanis 38,9 százalékos tulajdonos. Ha egy ilyen pakett alapkezelője gazdát cserélne (még ha valójában igazából a végső tulajdonosok nem változnának is), akkor
az új tulajdonosi entitásnak, vagyis például az államnak vételi ajánlatot kellene tennie a többi tulajdonosnak.
Ezt mindig meg kell tenni, ha egy új tulajdonos 33 százalékos részesedés fölé jut egy tőzsdei cégben. Igen ám, de a vételi ajánlat szabályai szerint az ár nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlat Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére történő benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára.
Vagyis az állam jelentős felárat fizetne azokért a papírokért, amelyek csak az idén 44 százalékot estek (június 3-i adat) a tőzsdén. Azaz jó eséllyel az államnak a többi befektető (Jászai Gellért cégvezető, a német Rheinmetall, illetve egy portugál csapat) is felajánlaná a részvényeit, ez pedig nemcsak óriási összeg lenne, de ha az állam a vételi ajánlattal többségbe kerülne a cégben, akkor még a 4iG-csoport méretes adósságát is konszolidálnia kellene.
A lényeget ezzel a bevezetővel elmondtuk, de azért bemutatjuk kicsit pontosabban is a sztorit – ízelítő következik a kekvák átalakításának rejtett veszélyeiből.
A 4iG az érdeklődés középpontjában
A Telex több cikket is írt mostanában az Orbán-korszakban kialakult egyik zászlóshajócégről, a 4iG Nyrt.-ről. Foglalkoztunk a cégcsoport nagy honvédelmi szerződésével, de azzal is, hogy miképpen épül fel és hogyan alakul át a csoport, illetve milyen módon kapcsolódik mindehhez a magyar állam. Előkerült a társaság a magántőkealapokról, azok átalakításáról (itt elsősorban az állami hátterű alapokra gondolunk) írt cikkeinkben is.
Cikkünk nyomán nagyon sok észrevételt, visszajelzést kaptunk, így alighanem a közeljövőben lesz még mivel foglalkozni a társaság körül, például jó lenne sokkal többet tudni az említett honvédelmi szerződések tartalmáról. Ebben az írásban ugyanakkor még maradjunk a bevezetőben vázolt egyetlen aspektusnál, ami jól megmutatja, hogy mennyire összetett jogi helyzetben próbálja az új kormány az elmúlt 16 év ügyeit rendezni.
A történet tehát arról szól, hogy mint azt többször is megírtuk, a 4iG Nyrt. egymással összehangoltan fellépő meghatározó tulajdonosai az IG COM Magántőkealap (38,93 százalék), a KZF Vagyonkezelő Zrt. (12,12 százalék) és az IG Tech Invest (1,7 százalék) együttesen többséget adó befektetői köre. A lényeg az, hogy az entitásokat, akár Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója maga, akár az állam tett bele pénzt, Jászai irányítja. Az ő százszázalékos tulajdonában levő Ikon Befektetési Alapkezelő gyakorolja ugyanis a tulajdonosi jogokat. Mellettük nagyobb tulajdonos még a német Rheinmetall AG 25,12 százalékkal.
Jó vagy rossz befektetés?
Mint a Direkt36 korábban több cikkben megírta, az IG COM Magántőkealap korábban (egészen pontosan 2021 végén) egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott.
Az IG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben. Most nem szeretnénk nagyon elkalandozni a történetünk fő vonalától, de ehhez azért hozzátehetjük, hogy a 4iG-csoportnak vannak leányvállalatai, és ezekben is vannak jelentős állami források, így a 4iG Távközlési Holding Zrt.-ben egy összetett távközlési tranzakció (az Antenna Hungária-deal) után lett az állami Corvinus Zrt. részvényes, míg a 4iG Űr és Védelmi Zrt. 67 milliárd forintnyi (az IG Tech II és IG Tech III Magántőkealapba tett) állami tőkéhez jutott. Ezek azonban úgy mentek végbe, hogy mindig csak kisebbségi részesedést jelentettek az államnak az adott cégben.
De térjünk vissza a tőzsdén jegyzett cégben tulajdonos IG COM Magántőkealaphoz! Itt a befektetés futamideje 20 év, amely akár egyszer még meg is hosszabbítható újabb 20 évvel, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nél maradhat az állami forrás. Annak ellenére, hogy ebbe az alapba leginkább az állam tett pénzt, a magántőkealap befektetéseiről szóló döntés Jászai Gellértnél maradt, mert ő a tulajdonosa és vezetője annak az Ikon Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az IG COM tőkealapot kezeli.
A 4iG érvelhet azzal, hogy nincs itt semmi látnivaló, az állam remek befektetést csinált, hiszen 2021-ben 670 forintos árfolyamon szállt be, most egy nagyobb (a választás környékére datálható) esés után is 2300 forint körül van az árfolyam. Akkor 88 milliárd forint volt a cég tőkeértéke (kapitalizációja), most 675 milliárd forint, a saját tőke közben 25-szörösére nőtt, az árbevétel 8-szorosára, igaz, közben az adósságállomány is a 2,5-szerese lett. A hatalmas változás elsősorban annak köszönhető, hogy az egykori kis informatikai cég közben bekebelezte a Vodafone hazai érdekeltségét, de rengeteg egyéb távközlési, vagy éppen védelmi céget is megszerzett, külföldön terjeszkedett.
A felsorolt állami részesedések közül van, ami így valóban felértékelődött, de olyan is van, amelynek annyira nem számított a 4iG cégméretének a növekedése, mert a befektető ott fix hozamra jogosult. Fókuszáljunk most erre!
Jön az egyetemi alapítvány
Az ügyben a következő nagy találat a 24.hu-é volt, amely bemutatta, hogy elég nehezen érthető feltételekkel (nagyon hosszú futamidő, alacsony, vagy nehezen hozzáférhető hozam) meghatározott befektetési jegyek a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz jutottak, összesen több mint 136 milliárd forint névértéken. Vagyis az egyetemi alapítvány lett a 4iG Nyrt. legnagyobb egyedi végső haszonhúzója (UBO). A cég ügyeibe viszont az alapítvány így sem szólhat bele, a tulajdonosijog-gyakorlás (szavazás) Jászai Gellért alapkezelőjénél maradt.
Az óbudai egyetemi alapítvány több magántőkealapban is kapott befektetési jegyeket, illetve voltak magántőkealapok, amelyek egyesültek. Ebben a már említett 4iG-tulajdonos alapban (IG COM Magántőkealap) olyan jegyeket birtokol az óbudai alapítvány, amellyel minimum 6,94 százalékos fix hozamra jogosult, vagyis vélhetően ha a 4iG gyorsabban értékelődött fel, azzal nem járt jobban az Óbudai Egyetem, ő a fix hozamot kapja. Mondjuk, ez a fix hozam legalább értékelhető, ellentétben például a kecskeméti egyetemi alapítvány MNB-alapítványoknak adott kölcsönével, vagy akár azzal, hogy az óbudai alapítvány más befektetései értelmezhetetlenül alacsony hozamot generálnak. A tulajdonosi jogokat mindenesetre a Jászai Gellért tulajdonában lévő Ikon Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el az alap vagyonkezelőjeként.
Na mármost, képzeljük el, hogy a Tisza-kormánynak ez nem tetszik. Mondjuk, zavarja, hogy az egyetemi alapítvány miért parkoltat ennyi pénzt a 4iG-ben, vagy az nem tetszik neki, hogy az egész konstrukcióban így is Jászai Gellért alapkezelő cége hozhat csak döntéseket.
Az ajánlattétel
Ha az állam változtatni szeretne a struktúrán, és valamilyen átalakítás révén elérné, hogy már nem Jászai Gellért lenne a 33 százalék feletti tulajdonosi joggyakorló, hanem maga az állam, akkor az állam a jog (tőkepiaci törvény) szerint új tulajdonosként tűnne fel.
Ekkor kellene neki hirtelen a bevezetőben már említett tőkepiaci szabályok alapján minden más tulajdonosnak is vételi ajánlatot tennie. Ha egy papír most csak 2300 forintot ér, de az elmúlt fél évben sokáig bőven 4000 forint felett járt, akkor a szabályok egy olyan kötelező minimumárat fognak meghatározni, ami sok befektetőtársnak lehet vonzó, az államnak viszont hatalmas kötelezettséget jelentene. A cégnek van közel 299 millió részvénye, ha ebből körülbelül 100 millió papír közvetlenül az államra szállna (ezt azért nem lehet pontosan tudni, mert a nevezett magántőkealapban nemcsak az óbudai alapítványnak, hanem Jászai Gellértnek is van kisebbségi részesedése), akkor
akár 200 millió részvényt kellene az államnak legalább 3000 forintos átlagáron megvennie, ami 600 milliárd forint állami forrást igényelne.
Természetesen az állam dönthet úgy is, hogy kivár, és akkor vélhetően alacsonyabb lesz a vételár, hiszen csökken a 180 napos súlyozott átlagár. Illetve háttérbeszélgetéseink folyamán úgy hallottuk, lehetnek egyéb ötletek is például annak révén, hogy a vállalat olyan kritikus infrastruktúrát vagy védelmi cégeket birtokol, ami miatt stratégiai jelentőségűnek nyilvánítható, ilyen esetben ugyanis az államnak akár lehetnek speciális intézkedési lehetőségei. Mindenesetre a jelen konstellációban a 4iG Nyrt.-nek több mint 1000 milliárd forintnyi konszolidált adóssága is van, ami szintén az államra szállna, ha erősebben belépne, és egy vételi ajánlattal többségbe kerülne.
Biztosan minden helyzetre van ennél átgondoltabb, professzionálisabb jogi megoldás, de az egészen biztos, hogy ez a történet is jól megmutatja, hogy a kormánynak minden tervezett kekvás lépést nagyon alaposan elő kell készítenie, különben váratlan és nehéz helyzetekbe futhat bele.
