Baka András nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt, az Alkotmánybírósághoz fordult
Nem írta alá Baka András köztársasági elnök az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, amelyet november 3-án fogadott el az Országgyűlés. A Sándor-palota hétfői közleménye szerint az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mert a jogszabály több rendelkezésénél is felmerült az Alaptörvény-ellenesség lehetősége. Baka két területet kifogásolt: a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltására vonatkozó szabályokat, valamint a kisebbségi részvényesek védelmét érintő változtatásokat.
A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvény elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve azok tulajdonosait érintheti. A jogszabály megszüntetné a takarékszövetkezeti rendszer korábbi integrációs szervezetét, az SZHISZ-t, amelynek vagyona, közte közel 190 milliárd forintnyi kötvénykövetelés, az államhoz kerülne. Emellett megkönnyítené a magántőkealapok kezelőinek leváltását, így az állam bizonyos feltételek mellett nagyobb beleszólást szerezhetne a 4iG irányításába is. A törvény egyes esetekben azt is lehetővé tenné, hogy az államnak ne kelljen vételi ajánlatot tennie a kisebb részvényeseknek, ha jelentős befolyást szerez egy tőzsdei társaságban. A törvényről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
A törvény lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse egy zárt körű befektetési alap kezelőjének leváltását. Az államfő szerint ezzel az a probléma, hogy a szabály a már működő befektetési alapokra is vonatkozna, ráadásul olyanokra is, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Baka úgy látja, hogy ez sértheti a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz fűződő jogait, valamint a korábban megkötött szerződésekhez kapcsolódó jogos elvárásokat. A közlemény szerint a törvény egyes részei ráadásul nem elég egyértelműek, ami a jogorvoslat lehetőségét is megnehezítheti.
A másik kifogásolt változtatás a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosait érinti. A jelenlegi szabályok szerint, ha valaki jelentős befolyást szerez egy társaságban, bizonyos feltételek mellett köteles vételi ajánlatot tenni a többi részvényesnek. Az új törvény egyes esetekben felmentést adna ez alól. Baka szerint ez gyengítheti a kisebb részvényesek védelmét, és sértheti azoknak a befektetőknek a jogait, akik a korábbi szabályok ismeretében vásároltak tulajdonrészt. Az államfő a törvény más részeit, köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetését is megvizsgálta, de ezeknél nem talált olyan súlyos kifogást, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.
A köztársasági elnök külön bírálta a törvény elfogadásának körülményeit is. A jogszabályt kivételes eljárásban fogadták el, a benyújtása és a parlamenti szavazás között mindössze 26 óra telt el. Ezalatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem történt. A Sándor-palota szerint a törvényből az sem derül ki, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot, különösen azért, mert a módosítások olyan befektetési alapokra is vonatkoznának, amelyek nem kezelnek állami pénzeket.
Baka arra is figyelmeztetett, hogy az államnak óvatosan kell beavatkoznia a pénzpiac működésébe. Szerinte az állami érdekek alapján meghozott, a piaci viszonyokat befolyásoló szabályok megingathatják a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Különösen a külföldi befektetők számára jelenthet bizonytalanságot, ha kétségessé válik, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit. Az Alkotmánybíróságnak most arról kell döntenie, hogy a kifogásolt rendelkezések megfelelnek-e az Alaptörvénynek.
