Elkezdődött a Bayer Construct csődeljárása
Szeptember 25-én, pénteken elindult a Bayer Construct Zrt, csődeljárása – közölte a Fővárosi Törvényszék.
Közleményükben azt írták, Balázs Attila építőipari cégének csődeljárás iránti kérelme augusztus 26-án érkezett meg a Budapest Környéki Törvényszékre. Ezt követően a kormány a szeptember 4-i rendeletével stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a csődeljárását. Az ügy ezzel átkerült a Fővárosi Törvényszékre, mert ez a bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel a stratégiailag kiemelt csődeljárásokban. Az iratok szeptember 24-én érkeztek meg a Fővárosi Törvényszékre, ahol a pénteki kezdőnappal elrendelték a csődeljárást.
„A mai naptól az adóst 6 hónapra fizetési moratórium illeti meg a vele szemben esedékessé váló pénzkövetelések teljesítésére, de ez alól kivétel például a munkabér. A bíróság kirendelte vagyonfelügyelőként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t, aki nyilvántartásba veszi az adóssal szembeni követeléseket és figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, valamint közreműködik a hitelezőkkel történő egyezségkötés előkészítésében” – áll a törvényszék közleményében.
Hozzátették: a hitelezők a fennálló követeléseiket a pénteki naptól kezdődően 30 napon belül, illetve a pénteki napot követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a nyilvántartásba vételi díj befizetésével együtt, amit a vagyonfelügyelő bankszámlájára kell utalni. A határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor és igazolásnak nincs helye.
A NER-hez közeli Bayer Construct és egyik projektcége, a Bosnyák téri irodakomplexumot építő ZVK Development azután kezdeményezte a csődeljárást, hogy a Tisza-kormány augusztus 3-án bejelentette, eláll a Zuglói Városközpont névre keresztelt gigaprojekt megvásárlásától, és 300 milliárd forintot követelnek vissza. Magyar Péter miniszterelnök ekkor azt mondta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a jogi átvilágítás közben számos szerződésszegést állapított meg, a zárási feltételek közel fele nem teljesült, az ingatlanokat továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, pedig ezt a zárás előtt töröltetni kellett volna. A kormány érve szerint az állam erre hivatkozva állhat el jogszerűen az ügylettől, és követelheti vissza a már kifizetett részleteket, a foglaló kétszeresét, valamint kötbért és adott esetben kártérítést is.
A Bayer szerint viszont az államnak nem lenne joga szerződést bontani, így ők perrel kényszerítenék ki, hogy aláírják a végleges szerződést, amivel az irodaházak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonává válnának. A ZVK Development közleménye szerint az MNV egyoldalúan állt el az előszerződéstől, a cég szerint az elállás sem ténybelileg, sem jogilag nem megalapozott. A vállalat szerint ugyanis az irodakomplexum határidőre elkészült, minden épület végleges használatbavételi engedélyt kapott, és az átadásnak nincs műszaki akadálya.
A csődeljárás a magyar jogban nem a cég megszüntetését jelenti, hanem éppen ellenkezőleg: olyan eljárás, amiben a csődegyezség megkötése érdekében az adós (ebben az esetben a Bayer) fizetési haladékot kap, és megpróbál egyezséget kötni a hitelezőivel. Ezzel egy védett fizetési moratórium kezdődik, ami alatt a cég átstrukturálhatja a tartozásait a talpon maradása érdekében. Ezzel szemben a „csődbe megy” a köznyelvben azt jelenti, hogy a cégnek vége van, elfogyott a pénze, felszámolják, nem fizet senkinek. A jogi értelemben vett csődeljárás lényegében az ezt megelőző mentőakciót jelenti, ami alatt a cég vezetése a helyén marad, viszont egy kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi a döntéseit.
A Bayer Constuct helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.
