A BL-döntőn és egy rakás állami rendezvényen dolgozó kisebb cég került bajba, miután Balásyék számláit zárolták

Balásy Gyula sírós interjújával, amelyben bejelentette, hogy az államnak adja állami milliárdokkal kitömött kommunikációs és rendezvényszervező cégeit, lényegében kihátrált az addig általa dominált piacról. Ami utána maradt, az egyelőre a káosz.

Mivel Balásy Lounge Event Kft. nevű cége lényegében monopolizálta az állami intézmények és cégek rendezvényszervezésének piacát, mindenkinek velük kellett szerződnie, aki állami rendezvényeken, konferenciákon, kiállításokon dolgozott.

Miután viszont a NAV zárolta a Lounge számláit, az alvállalkozókat nem fizetik ki a már teljesített munkák után, és az érintettek nem tudják, hogy a még folyó projektek után megkapják-e majd azt, ami jár.

A rendezvényszervezők szakmai szervezete részletes javaslatcsomaggal fordulna a kormányhoz, hogy hogyan lehetne rendezni a helyzetet és helyreállítani az évek alatt torzult piacot, de egyelőre még azt sem tudni, kihez kellene fordulniuk az új kabinetben. Pedig túl sok idő nincs a bajok kezelésére.

Balásy sír, mindenki más izgul

A 2026-os kormány- és rendszerváltásnak mindenképpen egy ikonikus pillanataként fogunk arra emlékezni, amikor Balásy Gyula, a Lounge cégcsoport vezetője egy nagy paksaméta papírral és sok papírzsebkendővel beült a Kontroll stúdiójába, hogy elmondja, állami megrendelésekből meghízott cégeit és befektetéseit átadja az államnak.

Ő volt a NER első kegyeltje, aki lényegében kapitulált, ezzel pedig borított is mindent azon a piacon, amit az évek során Rogán Antal propagandaminiszter segítségével teljesen leuralt. A Lounge-csoport ugyanis a kormányzati reklámkampányok legnagyobb nyertese, sőt, miután Rogán minisztériuma egy intézmény, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá szervezte a kormányzat összes kommunikációs közbeszerzését, lényegében minden állami szereplőnek, cégnek, intézménynek Balásy cégeivel kellett kommunikációs szerződéseket kötnie.

Mindezt vélhetően jelentősen túlárazva, amiből Balásy cégei az évek során 92 milliárd forint osztalékot fizettek a tulajdonosoknak, leginkább Balásynak, aminek egy részét biztosan jelentős luxusautó-gyűjteményére költötte. A Lounge tulajdonosa lényegében az elmúlt 16 év szimbóluma is lehetne: egy vállalkozó, aki politikai kapcsolatain keresztül teljesen leuralhatta a piacot, amin dolgozott, elképesztő vagyonokat szívott ki az államból az azt vezető politikai erők segítségével, akik azzal bízták meg, hogy munkájával hatalomban tartsa az őt pénzelő elitet.

Az országot kékbe borító kormányzati uszításkampányoknál talán kisebb politikai jelentőséggel bír, de a Lounge rendezvényes cégével az állami rendezvényszervezés piacát is teljesen leuralta. Olyan keretszerződést kötött ugyanis vele a kormány, ami szerint minden állami rendezvényt a Lounge-on keresztül kell megszervezni. A modell úgy működött, hogy a Balásy-cég fővállalkozóként szép profitot szedett le, a munka különböző részeit pedig piaci áron kiszervezte kisebb szereplőknek a szakmában.

Vagyis bárki, aki egy állami rendezvényt hangosított, ételt szolgált fel, egy kiállítás grafikáján dolgozott vagy a mobilvécéket szállította, több áttéten át, de a Lounge-on mint fővállalkozón keresztül jutott a pénzéhez.

Most pedig – amikor a Lounge számláit vagyonkimentés gyanúja miatt zárolta a rendőrség, és a NAV már végrehajtást is indított a csoport cégei ellen –, nem jut hozzá többé. Beszéltünk olyan vállalkozóval, akiben nem is tudatosult, hogy közvetve a Lounge-nak dolgozik, egészen addig, amíg be nem nyújtott egy számlát annak a vállalkozónak, aki őt megbízta, az pedig széttárta a karját, hogy nem tud fizetni, mert őt sem fizeti ki a Lounge.

Ezek a kisebb vállalkozók nincsenek egyedül. Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének elnöke a Telexnek azt mondta, a szövetség májusban felmérést készített a tagszervezetek között, hogy kiket és milyen súlyosan érint a Lounge helyzete.

A felmérésben 53 cég vett részt, ezeknek fele közvetlenül érintett valamilyen folyamatban lévő, a Lounge-on keresztül szervezett projektben, és 23 cégnek vannak kintlévőségei amiatt, hogy Balásy cégei nem tudnak fizetni.

Emiatt szívnak most például a budapesti Bajnokok Ligája-döntő körüli rendezvényekben érintett cégek vagy akik az Európai Bizottság Budapesten tartott közlekedési kongresszusának szervezésében dolgoztak. Ganczer Gábor szerint nagyon fontos volna, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor végül az ellátási láncok alsóbb szintjein lévő kis cégeken, szolgáltatókon csattan az ostor, hogy ők ne kapják meg a pénzüket a tisztességesen elvégzett munka után, és olyan körbetartozások alakuljanak ki, mint voltak korábban az építőiparban, miközben „felül mindenki mosolyog”.

A szakmai szövetséghez a MaReSZ elnökének elmondása szerint eddig még nem jutott el olyan információ az állami megrendelőktől, hogy ezt a helyzetet hogyan és mikor akarják rendezni, a Telex mindenesetre beszélt olyan céggel, amelyik a Lounge Event alvállalkozójaként dolgozott egy állami projekten, és az állami megrendelőtől (már az új kormány irányítása alatt) ígéretet kapott arra, hogy dolgoznak a megoldáson, nem maradnak sokáig pénz nélkül. Hogy pontosan hogyan lehet majd megoldani a gondokat, az viszont egyelőre nem világos, mert még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő sem tudja, mit kezdjen Balásy cégeivel. Ganczerék pedig egyelőre nem tudják, hogy kihez kellene fordulniuk az új kormányban.

Tisztítani kell a piacot

Pedig a szövetségnek arra is lennének javaslatai, hogy hogyan kellene újraszervezni, rendbe rakni az állami rendezvények elmúlt években teljesen torz piacát. A Lounge azzal, hogy monopolhelyzetbe került ezen a területen, kannibalizálta sok más cég munkaerejét, hiszen egyrészt hatalmasra nőtt és a piacnál sokkal nagyobb fizetéseket tudott ajánlani, ami önmagában torzította a piacot, arról nem is beszélve, hogy mivel minden állami szervnek a Lounge-dzsal kellett szerződnie, a rendezvényszervező ügynökségek legfeljebb azért versenyezhettek, hogy ki lehet a Lounge alvállalkozója. Hogy az egész rendezvényszervező szektor hogyan szenvedte meg a Balásy-korszakot, arról nemrég egy érintett cég vezetője is írt cikket a Telexre.

Nem is csoda, hogy sokat tudott fizetni Balásy cége, hiszen ahogy a kommunikációs piacon, a rendezvényszervezésnél is jelentős túlárazással vállalta a projekteket, amivel az adófizetőket is meglopta. A Lounge mindeközben sok projektben lényegében alig csinált valamit, Ganczer Gábor szerint ezekben igazából csak amolyan adószedőként volt jelen, levette a díját, a feladatokat pedig alvállalkozóknak szervezte ki. A Telexnek nyilatkozó egyik érintett vállalkozó például azt mondta, hogy ő lényegében csak az alvállalkozói szerződés megkötésekor érintkezett a Lounge-dzsal, onnantól minden fontos kérdésben az állami megrendelővel egyeztetett.

Ganczer szerint több lehetőség is lenne arra, hogy a kormány helyreállítsa a normális működést ezen a piacon: elő lehetne írni például, hogy egy minisztériumnak vagy állami cégnek több ügynökséggel kell egyszerre szerződnie, sőt, akár azt is, hogy a rendezvényszervező cégek bevételének hány százaléka jöhet állami megrendelőktől, így akadályozva, hogy egy-egy szereplő leuralja az egész állami szektort. De ha nem is vezetnek be ilyen intézkedéseket, már az is segíthet, ha az állami megrendelők megversenyeztetik a rendezvényszervezőket, ha független, szakmai bírálóbizottságok valóban szakmai szempontok alapján választanák ki a nyerteseket.

Ganczer szerint az egész rendezvényszervező szakmában érezni a felszabadultságot, sokan remélik, hogy majd piaci alapon lehet az államnak rendezvényeket szervezni. Ez a felszabadultság azonban félelemmel vegyül amiatt, hogy a Lounge-os projektekben érintett cégek nem tudják, megkapják-e majd a pénzüket, és hogy nem lesz-e stigma rajtuk azért, mert kénytelenek voltak Balásy cégeivel együtt dolgozni, ha az állami megbízásokon részt akartak venni. A MaReSZ elnöke mindenesetre reméli, hogy gyorsan el lehet oszlatni a kérdéseket, és el lehet kezdeni dolgozni a kormánnyal a piac helyreállításán.