Számos dolgot tisztázni kell, ezért november 5-én, csütörtökön biztosan nem hallgatja meg személyesen a letartóztatásban ülő Matolcsy Györgyöt az MNB-botrányt vizsgáló bizottság, tájékoztatta kedden a Telexet Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke.
„A vizsgálóbizottság meg fog hozni egy döntést azzal kapcsolatban, hogy a fennálló helyzetet hogy kívánja kezelni. Van-e alternatíva vagy sem Matolcsy György meghallgatására. Ha van, akkor melyiket választja, ezek vizsgálóbizottsági döntések” – mondta Csőszi.
A nyomozást felügyelő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint ugyanis nincsenek meg a meghallgatás jogszabályi feltételei. A nyomozó főügyészség ezért a vizsgálóbizottságot a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BvOP) irányította. Szerintük Matolcsy meghallgatása ugyanis telekommunikációs eszközzel vagy a bv. intézetben is lehetséges. Kerestük a BvOP-t, hogy érkezett-e ilyen megkeresés a vizsgálóbizottságtól, de azt írták, hogy a konkrét fogvatartottal kapcsolatban nem nyilatkozhatnak.
„Általánosságban elmondható, hogy az előállítás elkerülésének érdekében igénybe lehet venni a távtárgyalás, távmeghallgatás lehetőségét is. Napjainkra elértük, hogy az ország valamennyi börtönében, összesen 70 videokonferencia-végpont biztosítja a fogvatartottak távmeghallgatását” – közölték.
A vizsgálóbizottság ülésére egyébként Matolcsy és védője még a volt jegybankelnök letartóztatása előtt megkapta az idézést, sőt már az Országházba történő beléptetéshez szükséges adatokat is leadták. Csakhogy a volt MNB-elnököt október 21-én őrizetbe vették majd le is tartóztatták, ez pedig egy teljesen új helyzetet teremtett.
Matolcsy György védője a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy lassan egy hete egy részletes indoklással ellátott beadványt küldött az esetleges meghallgatással kapcsolatban, de arra nem kapott választ. A bizottságot arra kérte, hogy amennyiben a sajtót is tájékoztatni akarják a beadványról, azt teljes terjedelmében közöljék.
A Telex információja szerint a csütörtöki ülésen először ezt a beadványt fogják felolvasni, majd Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert hallgatják meg.
Csőszi Attila október 21-én még úgy fogalmazott, „továbbra is számítunk Matolcsy György megjelenésére, akár vezetőszáron is, ha ezt a büntetőeljárás lehetővé teszi”. Akkor a Tisza Párt jogászai azt is vizsgálták, hogyan lehetne elhozni Matolcsyt az ülésre. Az MNB-ügyet feltáró vizsgálóbizottság október 1-jén egyhangúlag szavazta meg Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását. Varga Mihály volt nemzetgazdasági miniszterként való meghallgatásáról pedig 5 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett döntöttek. Matolcsy György 2013 és 2025 között volt az MNB elnöke. Varga Mihály 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszter, majd 2018-tól 2024-ig pénzügyminiszter volt, 2025-ben Matolcsyt váltotta a jegybank élén.
A nyomozó ügyészek szeptember 21-én az MNB-ügy egyik szálát érintően szálltak ki több helyszínre is, többek között Matolcsy György otthonához. Ennek a szálnak a lényegét a Telex korábban ebben a cikkben mutatta be. Néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak.
A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek. A Quartz később azzal magyarázta a tranzakciót, hogy szakmai segítséget kívánt nyújtani az Optimának, a Telex által megszerzett dokumentumok viszont arra utaltak, hogy a tulajdonosi átrendezést már korábban előkészíthették. Bár Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, még csak arra se volt korábban bizonyíték, hogy akár informálisan belefolyt volna az ügybe, az ügyre rálátók szerint Stofa az ő bizalmi embere. Stofa Györgynek az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a februári manőverben, de felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt. Neve a Hauszmann Alajos által épített, Székesfehérvár-Csalapusztán található Kégl-kastély ügyében is felmerült, az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a kastély tulajdonjogát birtokló céget.
Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Ezzel azonban több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
Matolcsy György mellett őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, aki ebben az esetben az értékpapírügyletben működött közre, valamint a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét is.
A nyomozó ügyészek gyanúsítottként hallgatták volna ki Matolcsy Ádámot és az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit, majd pénzét kezelő cégeket vezető Stofa Györgyöt. Mivel egyikük sincs az országban, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük és csúcsbűnözőkre szakosodott fejvadászok keresik őket.
