Matolcsy Györgyöt nem hallgathatja meg személyesen a parlamenti bizottság az ügyészség szerint
Nem vehet részt személyesen Matolcsy György november 5-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint nincsenek meg ennek a jogszabályi feltételei. A letartóztatásban lévő volt jegybankelnököt esetleg távmeghallgatásban kérdezheti a bizottság az RTL szerint.
Október 23-án tartóztatták le Matolcsyt harminc napra. Még ez előtt bejelentette a bizottság elnöke, Csőszi Attila hogy november 5-re beidézik Matolcsyt. „Mi szeretnénk, ha ezt tudnánk úgy folytatni, hogy semmiféle akadályoztatás nem lenne benne, úgyhogy november 5-én 13 órára várjuk továbbra is Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt” – mondta az RTL-nek.
Csőszi szerint Matolcsy letartóztatása előtt jelezte, hogy megjelenik a bizottság előtt, az idézést is átvette. A bizottság már megkereste a KNYF-et, ahonnan az a válasz jött, hogy a jogszabályi feltételek hiányában nincs lehetőség Matolcsy személyes meghallgatására. Telekommunikációs eszközzel vagy a bv-intézetben is lehetséges, ezért az illetékes Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézethez fordulhatnak.
Csőszi Attila még október 21-én úgy fogalmazott, „továbbra is számítunk a megjelenésére, akár vezetőszáron is, ha ezt a büntetőeljárás lehetővé teszi”. Akkor közölték, a Tisza Párt jogászai vizsgálják, hogyan lehetne elhozni Matolcsyt az ülésre. Az MNB-ügyet feltáró vizsgálóbizottság október 1-jén egyhangúlag szavazta meg Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását. Varga Mihály volt nemzetgazdasági miniszterként való meghallgatásáról pedig 5 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett döntöttek. Matolcsy György 2013 és 2025 között volt az MNB elnöke. Varga Mihály 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszter, majd 2018-tól 2024-ig pénzügyminiszter volt, 2025-ben Matolcsyt váltotta a jegybank élén.
Előzmények
A nyomozó ügyészek a múlt héten az MNB-ügy egyik szálát érintően szálltak ki több helyszínre is, többek között Matolcsy György otthonához. Ennek a szálnak a lényegét a Telex korábban ebben a cikkben mutatta be. Néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak.
A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek. A Quartz később azzal magyarázta a tranzakciót, hogy szakmai segítséget kívánt nyújtani az Optimának, a Telex által megszerzett dokumentumok viszont arra utaltak, hogy a tulajdonosi átrendezést már korábban előkészíthették.
Bár Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, még csak arra se volt korábban bizonyíték, hogy akár informálisan belefolyt volna az ügybe, az ügyre rálátók szerint Stofa az ő bizalmi embere. Stofa Györgynek az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a februári manőverben, de felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt. Neve a Hauszmann Alajos által épített, Székesfehérvár-Csalapusztán található Kégl-kastély ügyében is felmerült, az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a kastély tulajdonjogát birtokló céget.
Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játsza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Ezzel azonban több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják.
Matolcsy György mellett őrizetbe vették, és gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, aki ebben az esetben az értékpapírügyletben működött közre, valamint a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét is.
A nyomozó ügyészek gyanúsítottként hallgatták volna ki Matolcsy Ádámot és az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit, majd pénzét kezelő cégeket vezető Stofa Györgyöt. Mivel egyikük sincs az országban, a nyomozó ügyészség nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Erről az iratok alapján dönt majd a bíróság, ezért az egyelőre nem él. A rendőrség honlapján viszont szerda óta érvényben vannak ellenük az országos elfogatóparancsok.
Az MNB-ügy lényegét pedig A nagy játszma című dokumentumfilmben foglaltuk össze. Ebben elmagyaráztuk, hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma megjelenése óta az MNB-ügyben.
