Matolcsyt és fiát is meg akarja hallgatni az MNB-botrányt vizsgáló bizottság

A pénz útját követi majd és a politikai felelősöket keresi az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság – erről beszélt a bizottság első ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján Csőszi Attila tiszás képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke. Azt ígérte, hogy a bizottság munkája során azonosítják, és a bizottság elé idézik majd meghallgatásra az MNB-ügy főszereplőit, és

ugyan még nem döntöttek arról, kiket is fognak meghallgatni, újságírói kérdésre azért kiderült, Matolcsy Györgynek és fiának jó eséllyel meg kell majd jelennie a bizottság előtt.

Csőszi Attila hangoztatta, hogy a vizsgálóbizottság feladata nem az, hogy átvegye a nyomozóhatóságok szerepét, nem is terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek jelenleg két nyomozást is indítottak az MNB-ügy kapcsán, egyet pénzmosás, egyet hűtlen kezelés gyanújával. A vizsgálóbizottság inkább az MNB-ügy „politikai szálait” akarja felgöngyölíteni, vagyis hogy kik voltak az MNB és alapítványai körüli több százmillió forintos közpénzherdálás és magánzsebekbe juttatás politikai felelősei, fő résztvevői és haszonélvezői.

Vizsgálják majd, hogy milyen jogalkotói és felügyeleti hibák vezethettek odáig, hogy az MNB alapítványába tett 266 milliárd forintos vagyon és a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványától kapott 127 milliárd forint lényegében elveszett, milyen jegybanki, politikai, felügyeleti és gazdasági szereplőket terhel felelősség ezekért a döntésekért, és milyen jogalkotással lehet biztosítani, hogy az MNB vagyona soha többé ne veszíthesse el közpénz jellegét. Vizsgálják majd a székházfelújítást, az ingatlanvásárlásokat, a külföldi és magyar befektetési döntéseket, így a legnagyobb falatnak számító, százmilliárdokat elégető két befektetést, a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását is.

A munka során iratokat kérnek majd be, szakértőket bíznak majd meg, és a bizottság elé citálják majd a történet legfontosabb szereplőit. Újságírói kérdésre Csőszi Attila elmondta, hogy pont ma lépett hatályba az a törvénymódosítás, ami elősegíti, hogy a beidézett emberek el is jöjjenek, illetve hogy biztosan hiteles adatokat, dokumentumokat osszanak meg a bizottsággal. A módosítás szerint aki először nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság előtt, az 100 ezer, aki másodszor nem jön el, az egymillió forinttal büntethető, a harmadik hívásra pedig már rendőri elővezetést is igénybe vehet a bizottság, a vizsgálóbizottságok munkájának akadályozása pedig már a Btk. szerint súlyos esetben akár három év szabadságvesztést is vonhat maga után. Szintén újságírói kérdésre, miszerint mit tehet a bizottság, ha a beidézett emberek épp mondjuk Dubajban vannak, Csőszi Attila csak annyit mondott, mindenre készülnek.

A bizottság munkájára nincs sok idő, mandátuma szerint ugyanis a vizsgálóbizottságnak 2026. december 31-ig le kell adnia a jelentését, amiben összegzi a munkáját.

A meghallgatásokra tehát várhatóan az ősz és a tél folyamán sok kerül majd, de a munkatervet csak a délutáni alakuló ülésen fogadják majd el. A vizsgálóbizottságnak három Tisza párti és három ellenzéki képviselője van, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is delegált egy-egy tagot. Csőszi Attila megjegyezte, hogy a bizottság fideszes és KDNP-s tagjai, Tuzson Bence és Hargitay János is megszavazták azt a törvényjavaslatot 2016-ban, amivel a kormánypártok el akarták titkolni az MNB alapítványainak pénzköltéseit, mert ahogy az akkor szállóigévé vált, az alapítványba tett pénz „elvesztette közpénz jellegét”. Kérdés, hogy a két képviselő most hogyan áll majd a bizottság munkájához.

Az MNB-ügyet a Telex több cikkben részletesen feldolgoztuk, sőt egy filmben is elmagyaráztuk, hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma című filmünk megjelenése óta az MNB-ügyben.