Életbe lépett a nemzetközi és európai elfogatóparancs Matolcsy Ádám ellen
A nyomozási bíró kedden jóváhagyta a Központi Nyomozó Főügyészség indítványát, és elrendelte Matolcsy Ádám valamint Stofa György ellen az európai és nemzetközi elfogatóparancs kiadását.
A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írja, hogy Matolcsy és Stofa sem tartózkodik a bejelentett magyarországi lakóhelyén. „Ugyanakkor adat merült fel arra, hogy külföldre távoztak és feltehetően Európán kívül tartózkodhatnak. Emellett azonban a bíróság indokoltnak találta őket az Európai Unió területén is keresni”, írták. Hozzátették, hogy az elfogatóparancsok adatai az adminisztrációt követően válnak elérhetővé a nyilvántartási rendszerekben.
A végzést elküldik az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak (NEBEK) is, ahol a körözéseket a megfelelő nemzetközi, azaz az Interpol és az Europol adatbázisában is elhelyezik. Így ha a körözött személyt például Dubajban vagy akár Bécsben igazoltatják a rendőrök, akkor a rendszer azonnal jelzi, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene.
A kiadatás azonban ebben az esetben sem automatikus. Vizsgálni kell ugyanis a kettős büntethetőséget is. „Magyarul a kibocsátó országban és a végrehajtó államban is bűncselekménynek kell minősülnie annak a cselekménynek, amivel a körözött személyt gyanúsítják” – mondta korábban a Telexnek Bozó Gergő a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
Bár a köztudatban él az a tévhit, hogy ha valaki elmenekül egy olyan országba, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye (például Thaiföld, Egyesült Arab Emírségek/Dubaj, egyes karibi vagy dél-amerikai államok), akkor ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb.
Kiadatási egyezmény hiányában is van lehetőség ugyanis arra, hogy Magyarország a nemzetközi jogsegély keretein belül diplomáciai úton kérje az elkövető kiadatását az úgynevezett viszonosság elve alapján. Ha a fogadó ország vállalja, hogy kiadja a körözött személyt – például azzal az ígérettel, hogy egy hasonló jövőbeli esetben Magyarország is így jár el –, a kiadatás megtörténhet. A magyar igazságügyi hatóság a kiadatást, illetve az átadást a büntetőeljárás lefolytatása céljából kéri, olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.
A végzést egyébként ugyanaz a bíró hozta, aki múlt pénteken elrendelte Matolcsy György volt jegybankelnök valamint Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédje, Sándor Tamás és a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselője Valkó Mihály letartóztatását is. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint Matolcsy Ádámot felbujtóként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, valamint felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségével gyanúsíthatják meg. Stofa György a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást társtettesként, a hamis magánokirat felhasználás vétségét pedig tettesként követhette el.
A volt jegybankelnököt, Sándor Tamást és Valkó Mihályt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A nyomozó ügyészek szeptember 21-én az MNB-ügy egyik szálát érintően mentek ki több helyszínre is, többek között Matolcsy György otthonához. Ennek a szálnak a lényegét a Telex korábban ebben a cikkben mutatta be. Néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.
A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak.
A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek. A Quartz később azzal magyarázta a tranzakciót, hogy szakmai segítséget kívánt nyújtani az Optimának, a Telex által megszerzett dokumentumok viszont arra utaltak, hogy a tulajdonosi átrendezést már korábban előkészíthették.
Bár Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, még csak arra se volt korábban bizonyíték, hogy akár informálisan belefolyt volna az ügybe, az ügyre rálátók szerint Stofa az ő bizalmi embere. Stofa Györgynek az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjeként fontos szerepe volt a februári manőverben, de felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt. Neve a Hauszmann Alajos által épített, Székesfehérvár-Csalapusztán található Kégl-kastély ügyében is felmerült, az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a kastély tulajdonjogát birtokló céget.
Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Ezzel azonban több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
