Csúcsbűnözőkre szakosodott fejvadászok keresik Matolcsy Ádámékat

Megváltozott a körözési eljárást lefolytató szerv Matolcsy Ádám és Stofa György ügyében, eddig mindkettejük körözését a XII. kerület, Maros utcai rendőrkapitányság vezette, hétfőn azonban ez átkerült a Készenléti Rendőrségen belül a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI), derül ki a rendőrség honlapjáról.

A Telex több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy az NNI célkörözési osztályához, közismertebb nevén a fejvadászokhoz kerülhetett Matolcsy és Stofa szökési ügye. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve kiemelt célja a rendőrségnek elfogni őket. Kerestük a Nemzeti Nyomozó Irodát és a BRFK-t is, hogy erősítsék meg az információnkat, ha választ kapunk a kérdéseinkre, frissítjük a cikket.

A fejvadászok hazahoznak bárkit, bárhonnan

Ez annyiban rossz hír Matolcsyéknak, hogy az NNI fejvadászainál többen dolgoznak ugyanazon az ügyön, és nem egyszer sikerrel jártak már. Az 1999-ben alakult egység hozta haza még 1999-ben az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos Andrást, alias Kisbandit éppúgy, mint a karcagi Kun-Mediátor vezetőjeként ismert, Dobrai Sándorné Nagy Máriát, vagyis Bróker Marcsit. Utóbbit 2016-ban egy belize-i kisvárosban, San Pedróban fogták el.

Az NNI fejvadászait arra képezték ki, hogy felderítsék a körözött bűnözők tartózkodási helyét, és elfogják őket. Nem csak gyilkosokat, rablókat, erőszakos bűnözőket kutatnak fel. Inkább az a közös az általuk keresett személyekben, hogy tudatosan próbálnak elrejtőzni a hatóságok elől, gyakran új, hamis okmányokat szereznek be és külföldön próbálnak új életet kezdeni, vagy csak elbújni.

Bár nem gyakran, de előfordul, hogy plasztikai beavatkozással próbálják megváltoztatni a külsejüket, de ez a módszer a valóságban nem olyan hatékony, mint gondolnánk. Leginkább azért ritka, hogy plasztikáztatják magukat a szökevények, mert az arcfelismerő szoftverek olyan biometriai jellemzőkkel dolgoznak, amelyeket nehéz műtéttel megváltoztatni. Ilyen például a szemtávolság vagy a csontméret.

A fejvadászok munkájának egy jelentős része abból áll, hogy külföldi társszervekkel kommunikálnak, feltéve ha már kiderítették, hol, melyik országban bujkálhat egy-egy szökevény. Ilyenkor a magyar rendőrök a lehető legtöbb információt igyekeznek megtudni és azt a külföldi szerv nyomozóinak átadni. Utóbbiak visszakérdeznek, ezért újabb és újabb információkkal kell őket segíteni, mert végső soron külföldön ők azok, akik a magyar fejvadászok által megadott információk alapján fel tudják kutatni, hol lehet a szökevény.

Ugyanez fordítva is igaz. Ha egy külföldi szerv keres valakit, aki a gyanú szerint Magyarország területén lehet, akkor az NNI fejvadászai kutatják fel itt az illetőt a megkapott adatok, információk alapján. 2022-ben például a magyar fejvadászok találták meg Magyarországon azt a német férfit, aki egy nemzetközi bűnszervezet tagjaként tonnaszámra vitt kokaint Dél-Amerikából Németországba. És az NNI bukkant rá Budapesten a „kanadai Bonnie és Clyde-ként” ismert párosra, akik Hamiltonban egy üzletembert megöltek, a barátnőjére pedig rálőttek, majd elmenekültek. Európába szöktek és a budapesti bulinegyedben húzták meg magukat. Pontosabban annyira nem is húzták meg magukat: szerettek bulizni, pénzt költeni, éppen ez okozta a vesztüket.

Az NNI fejvadászainak egyébként az a tapasztalata, hogy a szökevényeknek komoly lelki terhet jelent a sokszor éveken át tartó bujkálás, ezért a legtöbbjük megkönnyebbül, amikor elkapják őket.

Bár rengeteg sikersztorival büszkélkedhet az NNI, vannak olyan szökevények, akikre már hosszú ideje vadásznak, de egyelőre bottal ütik a nyomukat. Közéjük tartozik Kosztadinovszki Viktor Miklós, akit drogkereskedelem miatt ítéltek 15 évre, de 2014 óta szökésben van. Neki 2017 nyarán az Europol még képeslapot is írt, üzenve, hogy elég sok mindent tudnak róla: „Kedves Viktor, tudjuk, hogy a fűszeres ételeket szereti, ezért készítettünk egy nagyon fűszeres gulyást az ön számára. Üdvözlettel: a rendőrség.” A vicces üzenet ellenére még nem sikerült elfogni.

Az MNB-ügy

Az MNB-ügyben gyanúsított Matolcsy Ádám, valamint Stofa György ellen tizenkét nappal ezelőtt, október 21-én adott ki körözést a rendőrség, ugyanazon a napon, amikor korán reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, aki tizenkét éven át, 2013 és 2025 között vezette a Magyar Nemzeti Bankot. A Központi Nyomozó Főügyészség Matolcsy György volt jegybankelnök mellett még négy személyt gyanúsít az MNB-ügyben, de szerda reggel Matolcsy mellett csak Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédjét, és a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét tudták őrizetbe venni.

Október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, valamint két bűntársát, Valkó Mihály volt cégvezetőt és Sándor Tamást, Matolcsyék üzleti ügyeinek állandó jogászát is, majd kezdeményezte a letartóztatásukat. Emellett nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádámra és az MNB-ügyben szintén aktívan részt vevő Stofa Györgyre.

A szóban forgó ügy részleteit a Telex korábban ebben a cikkben mutatta be. Az ügy lényege, hogy néhány nappal az Állami Számvevőszék jelentéseinek publikálása előtt, a Matolcsy-éra utolsó napjaiban furcsa átszervezések kezdődtek a jegybank alapítványa, a PADME körül. 2025. február 28-án, közvetlenül Matolcsy távozása előtt az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. értékpapírkölcsönnek nevezett szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. A magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, ennek többségi tulajdonosa korábban Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István volt; Száraz azonban azt állítja, voltaképpen már 2024-ben lecsökkent a tulajdonrésze 9,9 százalékra, de a cégbíróságon ezt csak egy évvel később vezették át.

A konstrukcióval nem magát az alapítványi vagyont adták el, hanem az annak kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak. Az ügyletért papíron három ember volt felelős:

• az Optima Befektetési Alapkezelőt vezető, egyébként a Matolcsy-kör és a jegybanki alapítványhoz köthető több érdekeltségében vezető tisztséget betöltő Stofa György;
• a Quartz Befektetési Alapkezelőt vezető Valkó Mihály;
• a szerződést Sándor Tamás ügyvéd készítette (Pacsay & Sándor Ügyvédi Iroda).

A Telex által később megszerzett dokumentumokból ráadásul kiderült, hogy ezzel párhuzamosan a magántőkealap befektetői körének átalakítását is előkészítették, és a tervekben már a többek között az MNB székházának felújítását végző Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátjának cége is megjelent. Matolcsy tehát úgy távozhatott volna a jegybank éléről, hogy az általa felépített alapítványi rendszer vagyonkezelése fölött a fia baráti köréhez tartozó üzletemberek továbbra is jelentős befolyást gyakorolhatnak.

A terv végül Varga Mihály érkezésével meghiúsult, az új jegybankelnök hivatalba lépése után távozott az alapítvány korábbi kuratóriuma, a vitatott szerződést pedig néhány napon belül felbontották. Vargáék ezután vizsgálatot indítottak, majd áprilisban feljelentést tettek. A Quartz később azzal magyarázta a tranzakciót, hogy szakmai segítséget kívánt nyújtani az Optimának, a Telex által megszerzett dokumentumok viszont arra utaltak, hogy a tulajdonosi átrendezést már korábban előkészíthették.

Bár Matolcsy Ádám hivatalosan nem jelent meg ebben a történetben, még csak arra se volt korábban bizonyíték, hogy akár informálisan belefolyt volna az ügybe, az ügyre rálátók szerint mind Stofa György, mind Sándor Tamás az ő bizalmi embere. Stofa György felbukkant korábban számos jegybanki kötődésű cég vezetésében, valamint a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi Villa Nicole körül is aktív szerepe volt. Neve a Hauszmann Alajos által épített, Székesfehérvár-Csalapusztán található Kégl-kastély ügyében is felmerült, az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a kastély tulajdonjogát birtokló céget.

Matolcsy Ádám szerepéről a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: a színlelt értékpapír-kölcsönszerződés valós célja az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”.

A bíróság október 23-án egy hónapra rendelte el Matolcsy György, Sándor Tamás, valamint Valkó Mihály letartóztatását. Mivel a döntés ellen mindhárman fellebbeztek, az egyelőre nem jogerős.

Matolcsy Ádámmal és az MNB-ügyben szintén gyanúsított Stofa Györggyel szemben európai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A jegybankelnök fiát és Stofát gazdasági csalással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség, de azt nem tudni, merre lehetnek, eddig egyelőre egyikük sem jelentkezett a hatóságoknál. Ha akár Matolcsy, akár Stofa külföldön tartózkodik, és nem akar a hatóság rendelkezésére állni, akkor a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után már nincsenek könnyű helyzetben. Aki ellen ilyen körözést adnak ki, azoknak az adatai jellemzően bekerülnek az Interpol Red Notice (Vörös Riasztás) nevű nyilvántartásába, ami nem egyenlő az elfogatóparanccsal. Ez az adatbázis csak részben publikus. A nyilvánosan elérhető Red Notice nyilvántartásában e cikk írásakor összesen hat magyar (vagy magyar állampolgársággal is rendelkező) szökevény szerepel. Matolcsy és Stofa neve még nem olvasható a felületen.