Bemutatta a kormány, hogy pörgetné be 2030-ig a magyar gazdaságot
Szerda reggel közzétette a Pénzügyminisztérium a középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját, amiben bemutatták, milyen pályát tervez a kormány a magyar gazdaságnak a következő négy évben, a 2027 és 2030 közötti időszakban.
A dokumentum szerint a kormány elköteleződik egy felelős és fenntartható költségvetési politika mellett, aminek első lépését jelenti, hogy a 2027-es költségvetésben 5 százalék alá csökkentik a hiányt, majd 2030-ra megteremti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. „A stabilitás megteremtése érdekében a költségvetési hiánycsökkentés elkerülhetetlen, a kormány ezt – a nemzetközi jó gyakorlatnak megfelelően – döntően az állam pazarló és túlárazott működési kiadásainak csökkentésével kívánja elérni” – írják. A nem hatékonynak ítélt vállalati támogatásokat uniós forrásokból finanszírozott célzott programokkal fogják finanszírozni, amitől nemcsak költségvetési megtakarítást várnak, de azt is, hogy a járadékvadász ösztönzők megszüntetésével támogatni tudják az új, termelékenységre épülő növekedési modellt.
A dokumentum összhangban áll azokkal a számokkal, amiket Kármán András pénzügyminiszter már előző heti, Magyar Péterrel közös sajtótájékoztatóján is bemutatott. A kormány várakozásai szerint az idei évre előrejelzett 1,7 százalékos GDP-növekedés a következő években felgyorsulhat, és 2030-ra már a 3,1 százalékot is elérheti. Az infláció is némileg megnőhet, a 2026-ra várt 1,7 százalékról jövőre 3 százalékra emelkedhet, ahonnan 2,5 százalékra csúszhat vissza a következő három évben.
Mint írják, a 2010-es évek gyors gazdasági növekedése arra épült, hogy évről évre több munkaerő és tőke kapcsolódott be a termelésbe, a 2020-as évekre azonban elfogyott a könnyen mozgósítható munkaerő-tartalék, és visszaestek a beruházások. Kifulladt a korábbi modell, és Magyarország termelékenységnövekedése 2010 óta jelentősen lemaradt a régiós versenytársakétól. 2015 és 2025 között például Magyarország éves átlagban több mint egy százalékponttal lassabban növekedett, mint Lengyelország, ami „ teljes egészében az alacsonyabb hazai termelékenységbővülésre vezethető vissza”.
Az egyenlőtlen verseny és a járadékvadászatra ösztönző környezet folyamatosan rontotta az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, és a források nem a
legtermelékenyebb ágazatok és vállalatok felé áramlottak. Az állam emellett sokat és alacsony hatékonysággal költött: az állam működtetése a GDP arányában 1–1,7 százalékponttal drágább, mint a régióban, és a GDP arányában 3 százalékponttal többet fordítunk a gazdaságba való állami beavatkozásra. Közben a hosszú távú növekedési potenciál szempontjából fontos tételek, például a szociális védelem és az egészségügy alulfinanszírozott volt.
Míg a korábbi években főként a háztartások élénkülő fogyasztása húzta a gazdasági növekedést, a kormány várakozásai szerint ehhez jövőre már a beruházások és az export is érdemben hozzájárulhat. Míg a kormány várakozásai szerint az uniós források a beruházások felfutását támogatják, a tiszta piaci versenyfeltételek és a szerkezeti átalakítások javítják a hazai vállalatok termelékenységét.
A pénzügyminisztérium előrejelzései valamivel visszafogottabb számokat mutatnak, mint a piaci konszenzus, és a növekedés tekintetében az MNB korábbi prognózisától is valamivel elmaradnak. Legutolsó, a költségvetés bemutatása előtt készült szeptemberi inflációs jelentésében a jegybank 2027-re 3,1 százalékos, 2028-ra pedig 2,6 százalékos inflációval számolt, míg jövőre 2,9 százalékon, 2028-ban pedig 2,8 százalékon várta a GDP-növekedést.
