Kármán András: Közel 1,5 ezer milliárd forintot spórol az állam a pazarló kiadások felszámolásával

Egy leépített gazdaságot és kivéreztetett költségvetést hagyott maga mögött az előző kormány, így a feladat az volt, hogy stabil alapokon hozzanak létre egy új költségvetést – kezdte Magyar Péter a keddi kormányzati tájékoztatót, amin Kármán András pénzügyminiszterrel mutatja be a kormány 2027-es költségvetését.

Kármán András elmondta, egy nagyon nehéz örökség jutott az új kormánynak: kormányváltás és további intézkedések nélkül 8,3 százalékos lett volna a költségvetési hiány. Ezt kellett megfordítani, aminek az első lépései már a tegnap elfogadott 2026-os költségvetésben is látszanak, miközben az EU-s pénzek és a pazarlások visszavágása miatt ennél jobb lesz a kiinduló helyzet jövőre. A másik kihívást azt jelentette, hogy hiányzott az elmúlt években a gazdasági növekedés, ami az elmúlt négy évben 1,2 százalék volt.

„Egyszerre kell szembenézni azzal, hogy fejlődő pályára állítsuk a magyar gazdaságot, és felszámoljuk a pazarlóan működő államnak a túlköltekezéseiket, a rendszerszintű korrupciót, (…) és kezdjünk valamit azzal a helyzettel, hogy hatalmas társadalmi rétegek teljesen elhanyagoltak voltak az elmúlt években” – mondta Kármán.

A pénzügyminiszter elmondta, 677 milliárd forintnyi ágazati béremelésre fog sor kerülni jövőre. Kármán elmondta, az ágazatban egyszerre fog a nettó növekedés irányába mutatni, hogy a bruttó bér növekedése mellett az adócsökkentés is emelni fogja a nettó béreket.

A pénzügyminiszter szerint szociális biztonságot teremt a költségvetést, mivel négyszeresére emeli a minimálnyugdíjat, megduplázza a családi pótlékot, és mindenki nyer rajta, mert többet többet fognak költeni az egészségügyi és szociális kiadásokra. Közben pedig a milliárdosok és nagyvállalatok többletterheket fognak vállalni az adókban. Újraindul a GDP-növekedési is, idénre már 1,7-1,8 százalékot várnak, ami várakozásaik szerint 2,4 százalékra fog gyorsulni jövőre. Terveik szerint jövőre az idei 7,5 százalékos hiány jövőre 4,9 százalékos szintre csökken, amivel az államadósság GDP-hez viszonyított értéke is lecsökken.

A minimálbért keresőknek 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadója, amivel Kármán szerint évente körülbelül 240 ezer forinttal kell majd kevesebb adót fizetniük.

Magyar Péter arról beszélt, hallja és látja a szakszervezetek elégedetlenségét, és tudja, hogy sok területen ennél is nagyobb béremelésre lenn szükség, de „most is és négy év múlva is az emberek szemébe kell tudnia nézni”, és egy fenntartható költségvetéshez hozzá tartozik, hogy az állam addig tud nyújtózkodni, ameddig a takarója ér. A miniszterelnök szerint egy stabil költségvetésnél a ciklus végén akár ezermilliárdos nagyságrendben tudnak majd spórolni az államadósságon, az ebből származó pénzt pedig a béremelésekre is lehet majd költeni.

Kármán elmondta, az adókedvezmények változatlan módon megmaradnak, az adómentességen annyit változtatnak, hogy egymillió forintos havi bruttó fizetésnél bevezetnek egy ársapkát, ami fölött nem lehet majd érvényesíteni az adómentességet. Emellett pedig a kétgyermekes anyád adómentessége is csak 40 éves korig fog járni. Magyar szerint a 2026-os költségvetés tele volt olyan vállalásokkal, ami mögött nem volt fedezet a költségvetésben, ami miatt az előzetes várakozásnál magasabban, 8,3 százalék környékén alakulhatott volna egy Fidesz-kormány esetén a költségvetési hiány.

Kármán elmondta, a családi pótlék 2008 óta változatlan volt, amit most egy lépésben megdupláztak. Ez 300 milliárd forint többletkiadást fog jelenteni a költségvetésben, és azt jelenti, hogy egy kétgyermekes család évente 320 ezer forinttal több támogatást fog kapni. A pénzügyminiszter szerint 970 ezer család fog jobban járni 2027-ben az új rendszerrel.

A nyugdíjak is emelkednek: 146 ezer forintig egy több sávos emelésre kerül sor, és a minimálnyugdíj is négyszeresére, 120 ezer forintra nő. A megváltozott munkaképességűek, és az időskorúak járadéka, valamint az árvaellátás összege is emelkedik. A nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezeti a kormány, amit várhatóan 2,2 millió nyugdíjas fog kapni.

Kármán elmondta, az egészségügy költségvetését 510 milliárd forinttal fogják emelni jövőre az idei előirányzathoz képest, de a jelenlegi állapota miatt több évre lesz szükség ahhoz, hogy ezt helyrehozzák. Jobb minőségű lesz a kórházi étkeztetés, rövidebbek lesznek a várólisták, és új diagnosztikai eszközökkel fognak találkozni a betegek. Sok olyan lépés fog megvalósulni, ami elsőre kevésbé lesz látványos, de hosszabb távon egy sokkal jobb minőségű egészségügyhöz fog vezetni.

A szociális ellátásra 734 milliárddal fog több jutni. 27 százalékkal több jut szociális és gyermekvédelmi intézményekre, ami önmagában 115 milliárd forint többletkiadást jelent. Az időskorúak járadékát is emelik, miközben a gyermekvédelemre és a fogyatékossággal élők ügyére is többet fognak költeni.

A kormány számításai szerint az államháztartás hiány jövőre 4,9 százalékra csökkenhet. A pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy miből fogják fedezni ezt a sok kiadást, elmondta, rengeteg olyan pazarló és nem hatékony kiadást azonosítottak be a korábbi költségvetésben, amit ki tudtak gyomlálni. A GDP 1,5 százalékát fogják tudni jövőre az idei évhez képest megtakarítani. Emellett jelentős egyszeri kiadások is szerepeltek az idei költségvetésbe, amik kifutása további kormánydöntés nélkül is bekövetkezne.

Az adóoldalon is lesznek olyan változtatások, amik Kármán szerint igazságosabb közteherviseléshez vezetnek: ilyen például a milliárdosok adója, és a nagyvállalatokat terhelő adók. A költségvetési hiány miatt csökkenő kamatkiadások szintén a hiány leszorítását fogják segíteni. 2030-ra 2,8 százalékra, 3 százalék alá tervezik csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát. Szintén a büdzsét segíti, hogy jövőre begyorsulhat a gazdasági növekedés, a kormány várakozásai szerint 2,4 százalékos lehet majd a 2027-es GDP-növekedés.

A pénzügyminiszter számításai szerint 1465 milliárd forintnyi megtakarítást várnak a pazarló kiadások felszámolásától. Ilyen lépés volt az előnytelen koncessziós szerződések és a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások megszüntetése, de ide tartozik azoknak a túlzott állami támogatásoknak a felülvizsgálata is, amit a külföldi befektetők kaptak az elmúlt években. Emellett 135 milliárd forintnyi megtakarítást fog évente jelenteni, hogy az EU várhatóan eltörli a napi egymillió eurós migrációs bírságot.

Az adóintézkedés célja a pénzügyminiszter szerint részben az igazságosabb közteherviselés, részben a kiskapuk bezárása, részben pedig, hogy a környezetvédelmet és egészségesebb életmódot szolgálják. A nagyvállalatok széles körének ma alacsonyabb az effektív adókulcsa, mint a kkv-knak, mivel nagyon sok olyan adóoptimalizációs lehetőség és adókedvezmény van a rendszerben, ami nagyobb mozgásteret ad a nagyvállalatoknak. Ezért tartják fontosnak, hogy magasabb legyen a nagyvállalatok társasági adókulcsa, ami az 500 milliárd forintos cégértéket meghaladó vállalatokat érinti. A vagyonadó bevezetésétől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak a költségvetésben.

A KATA-tól plusz bevételt nem várnak jövőre, a céljuk az volt, hogy megduplázódjon, több mint százezerrel emelkedjen az ilyen adózási formát választók száma.

A 2027-se 2,4 százalékos GDP-növekedés után 2028-ra már 2,6, 2027-re 3 százalékot, 2030-ra pedig 3,1 százaélkot várnak, de Kármán szerint ennél akár magasabb is lehet majd a növekedési pálya. Ehhez azonban az is kell, hogy bekövetkezzen az a gazdasági fordulat, ami növekedő pályára tudja tenni a növekedést. Ennek fontos pillére az uniós források mellett a vállalatok közötti tisztességes verseny megteremtése, és az, hogy a humán tőkébe, az oktatásba és egészségügybe fektetik a pénzt.

Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben már részletezte, hogy milyen változtatásokkal készülnek a 2027-es évre, és hogy ez hogyan fogja érinteni a büdzsét. Több mint két órás beszédében többek között arról beszélt, hogy január elsejétől a családi pótlék kétszeresére, a nyugdíjminimum négyszeresére nő, míg 9 százalékra csökken a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó. Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye és a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három vagy annál több gyermekes édesanyák szja-mentessége havi bruttó 1 millió forintos keresetig. Az szja-mentességet azonban nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Részben még az előzetes elemzői várakozásokat is felülmúlva, GDP-arányosan 4,9 százalékon várják jövőre a költségvetés hiányát.

A fizetések emelésére összesen 667 milliárd forintot fog fordítani a kormány 2027-ben, így többek között a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, az egészségügyi szakdolgozók, a közoktatásban, közművelésben és rendvédelemben dolgozók bére is 10–22 százalék közötti arányban fog nőni jövőre. Iskolafejlesztési és az egészségügy fejlesztését célzó program is indul, és vízmegtartásra, a vasút és az áramhálózat fejlesztésére is többet költenek jövőre. Az árrésstopot kivezetik, az Otthon Startot pedig egy másik lakhatást segítő program, a Wekerle Plusz váltja fel. Azt, hogy pontosan milyen intézkedéseket jelentett be hétfőn a miniszterelnök a parlamentben, ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

A parlamenti bejelentés után gazdasági elemzőket kérdeztünk a tervezett költségvetésről, akik úgy látták, hogy nehéz, de nem teljesíthetetlen feladatot állított magának a Tisza-kormány a 4,9 százalékos hiánycéllal. A kiadási oldalon látszik igazi rendszerváltás, a bevételek oldalán inkább kisebb eltolódást érezni a bejelentett számokból. Sok fontos részletet még egy ideig nem is fogunk látni, amíg nem lesz nyilvánosan elérhető a költségvetési törvény tervezete, amire valószínűleg október utolsó napjáig kell várnunk. Magyar Péter kedd reggel a Kossuth Rádióban azt is elmondta, 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak jövőre. A kormány 3 százalékos inflációs célszámmal dolgozik és 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt.

Tegnap fogadta el az Országgyűlés 2026-os évre vonatkozó módosított költségvetést is, amivel a korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra bővítette. A 2026-os költségvetést a fideszes többségű parlament fogadta el 2025 júniusában. Ekkor már „gigantikus kockázatokról” írtunk: a Fidesz-kormány 4 százalék feletti növekedéssel számolt, miközben a független elemzők 1–2 százalékot vártak. A kormányzás átvétele után Kármán András pénzügyminiszter költségvetési leltárt tartott, és arra jutott, hogy további intézkedések nélkül 2026 végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány, ha pedig a Fidesz marad hatalmon, 8,3 százalékra futott volna fel. A 2026-os költségvetés módosítás célja az volt a kormány szerint, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

Az új kormány most úgy számolt, hogy az Orbán-rendszer fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, hogy az idei, 7,5 százalékosra tervezett költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkenthetik. Magyar szerint „túlárazott közbeszerzésekre, csak a haveri cégeket gazdagító koncessziókra, kormányzati kommunikációra, közmédiára, kekvák fenntartására ment el feleslegesen az emberek pénze”. Az állami pazarlás visszaszorításától és az egyes adóterhek növelésétől a kormány azt várja, a 8,3 százalékra növelt költségvetési hiányt 2027-re 4,9 százalékra lehet csökkenteni.