A Pénzügyminisztérium talált 400 milliárd forint kiadást, ami nem szerepelt Nagy Mártonék idei költségvetésében

Elkészítette a leltárt a megörökölt idei költségvetésről a Pénzügyminisztérium, erről Kármán András pénzügyminiszter számolt be a minisztérium elemzői beszélgetésén. A költségvetés átvilágítása során

400 milliárd forintnyi olyan extra kiadást találtak, amely nem szerepelt a költségvetésben, amelyet tehát az Orbán-kormány elhallgatott.

Átszámolva a költségvetést, a minisztériumban arra jutottak, hogy változtatás nélkül az idei évre a GDP 7,5 százalékát tenné ki a költségvetés hiánya, ami nagyon messze van attól a 3,7 százaléktól, amivel még Nagy Márton vezetésével megtervezték a 2026-os költségvetést. Ha pedig minden változatlan maradna, akkor 2027-ben 6,1 százalék körül alakulna a költségvetés hiánya. Ezek viszont nem a Tisza-kormány hiánycéljai, az idei költségvetésre vonatkozó célt augusztus végén, a jövő évre vonatkozót pedig október végén, a jövő évi költségvetési terv benyújtásakor közli majd a kormány.

Kármán András szerint az Orbán-kormány 3,7 százalékos deficittel tervezte a 2026-os költségvetés még 2025 nyarán, de 2026 elejére már 5 százalékra kellett módosítaniuk a hiánycélt. A választások után, az átadás-átvételkor már 6,8 százalékos hiánnyal számolt a Fidesz-kormány, ez szerepelt a pénzügyminisztériumi iratokban és az ÁKK finanszírozási tervében is, ugyan ezt a kormány nem kommunikálta, sőt tagadta.

A költségvetési leltár után úgy látják a Pénzügyminisztériumban, hogy változtatások nélkül az év végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány. Sőt, mint elhangzott, a valós örökség 8,3 százalékos hiány lenne, mivel az Orbán-kormány úgy számolt 969 milliárd forint bevétellel az uniós Helyreállítási Alapból, hogy a befagyasztott források feloldására semmilyen lépést nem tett, és azt egy Fidesz-győzelem esetén Magyarország nyilván nem kapta volna meg. Vagyis a pénzügyminiszter szerint ha a Fidesz maradt volna hatalmon, akkor idén 8,3 százalékos lenne a költségvetési hiány.

• Az eredeti tervekhez képest a hiányt jelentősen növelték az Orbán-kormány kampányígéretei és a választások előtti osztogatások, mint a 14. havi nyugdíj bevezetése, a közalkalmazottak otthonteremtési támogatása, az adócsökkentések és a hasonló lépések. Ezek a GDP 1,3 százalékával tolták feljebb a hiányt, ezen belül az egyszeri tételek 0,9 százalékkal emelték a deficitet.
• További 0,9 százalékkal növelték a hiányt az állam szerződéseinek előnytelen módosításai, amelyek miatt az államnak többet kell fizetnie például a 35 éves autópálya-koncesszióra 176 milliárd, a Budapest–Belgrád-vasútfejlesztésre 88 milliárd, az iváncsai ipari park vasútfejlesztésére 22 milliárd forinttal. Ezzel a tétellel, amit a Tisza-kormány egyenesen a költségvetés meghamisításának titulált, több cikkben is részletesen foglalkoztunk.
• Még 0,5 százalékkal növelik a hiányt az EU bíróságának döntései, amelyek miatt összesen 424 milliárd forint adóbevételt kell visszafizetnie az államnak (a CO₂-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék után).
• A megváltozott, jóval negatívabb gazdasági pálya (vagyis hogy a 2026-os költségvetési törvényben szereplő 2,5 százalék helyett nagyjából 0,5 százalékkal nő majd idén a magyar GDP) még 0,3 százalékkal, egyéb tényezők pedig 0,1 százalékkal növelték a hiányt.

így lett 3,7 százalékból 6,8 százalékos hiány. Ezen felül jön még az a 398 milliárd forintnyi olyan tétel, amit a költségvetés átvilágítása során talált Kármán András csapata. Ebben szerepel az, hogy az önkormányzati szektor egyenlege 112 milliárd forinttal rosszabb, mint azt tudni lehetett, az egészségügyben is 46 milliárd forinttal nagyobb hiány van, az M49-es és egyéb útfejlesztések 56 milliárd forint extra költséget jelentenek, és az N7 hadiipari cég előlegelszámolása 112 milliárd forinttal, a 4iG-nak fizetett űrkutatási szolgáltatási díj pedig 72 milliárd forinttal növeli a hiányt.

Kármán András és Barabás Gyula államtitkár a beszélgetés során azt mondták, hogy a 8,3 százalékosra becsült megörökölt teljes hiányt csökkenti, hogy a Tisza-kormány haza tudja hozni a Helyreállítási Alap forrásait, hogy már az idén felszámolják a nem felsőoktatási kekvákat, valamint hogy a forint erősödik. Ezek hatására lenne most a várható év végi hiány a GDP 7,5 százaléka. Az EU-s pénzek feloldása önmagában összességében 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti a hiányt, azzal együtt, hogy a Helyreállítási Alapból hitelként lehívható 3,5 milliárd eurónyi összeg 2026-ban még növeli a magyar költségvetés deficitjét.

Kármán András újra megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium augusztus végére teljesen újratervezi majd az idei költségvetést, amiben már egyéb, a hiányt csökkentő intézkedésekkel is tudnak majd számolni, így az is változni fog, hogy mekkora deficittel tervezi a kormány az idei évet. A 2027-es költségvetési tervezet októberi beadásával együtt pedig egy új, felülvizsgált középtávú költségvetési pályát is bemutatnak majd az Európai Uniónak. Ez a pálya a miniszter elmondása szerint már összhangban lesz azzal a célkitűzéssel, hogy Magyarország kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárásból, és 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges hiánycélt, vagyis az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá csökkentse.