„Büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozott” – reagált az Állami Számvevőszék a költségvetésből hiányzó 286 milliárd ügyére

Hosszan reagált az Állami Számvevőszék a Telexnek arra a májusban kirobbant ügyre, amelynek lényege, hogy az átadás-átvételkor gazdát cserélt dokumentumok szerint hiányzik 286 milliárd forintnyi, az egykori Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) tartozó kiadás az idei költségvetésből. Az ÁSZ tájékoztatása szerint

• a költségvetés véleményezésekor a háromból két ügyben külön tájékoztatást kértek az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM);
• a minisztériumok a gyorsforgalmi úthálózat esetében egy titkos kormányhatározatra, a Budapest–Belgrád esetében pedig egy új kínai hitelfelvételre hivatkoztak;
• az ÁSZ a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó kiadások összegét számításokkal nem megalapozottnak találta, a Budapest–Belgrád költségszámítására azonban részletes és akkor kielégítőnek tűnő választ kaptak;
• a számvevőszék az akkori véleményét a minisztériumoktól kapott tájékoztatás alapján írta meg, és azt nincs jogkörük megítélni, hogy a kormány megtévesztette-e őket;
• a minisztériumok felelős vezetői pedig büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak arról, hogy az ÁSZ-nak küldött adatok és dokumentumok teljes körűek, hiánytalanok és hatályosak.

Az Állami Számvevőszék tehát megerősítette a Telex korábbi értesülését, miszerint a gyorsforgalmi úthálózatra szánt kiadások számítását a kormány egy nem nyilvános kormányhatározat alapján végezte. Ezt a titkos kormányhatározatot a minisztériumok még az ÁSZ-nak sem küldték el, így annak tartalmát nem tudták ellenőrizni.

Az ÁSZ szerint ekkor azt az indoklást kapták az ÉKM-től, hogy „a központi előirányzat 2026. évi kiadási összegének tervezése a vonatkozó nem nyilvános kormányhatározat alapján az NGM iránymutatása szerint történik a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével”.

Nincs meg 286 milliárd forintnyi kiadás

A Magyar-kormány szóvivői még május közepén jelentették be, hogy az átadás-átvételkor megkapott tájékoztató dokumentumok szerint az ÉKM három 2025-re vonatkozó, összesen 286 milliárd forintnyi kiadására nincs fedezet a költségvetésben. A tiszások szerint ez azt jelenti, hogy az előző kormány Gyurcsány Ferenc 2006-os lépéséhez hasonlóan „trükkök százait alkalmazva” hamisította meg az idei költségvetést.

A Telex később megszerezte az átadás-átvételkor gazdát cserélt dokumentumot, amelyben tételesen szerepel, hogy a három ominózus kiadás milyen összegben és a költségvetés melyik részéből – szakszóval melyik előirányzatából – hiányzik. Ezek:

Mikor megnéztük a költségvetés vonatkozó részét, illetve annak részletes indoklását – az úgynevezett fejezeti köteteket –, azt találtuk, hogy az első két esetben valóban nem szerepel ez az összeg a vonatkozó előirányzatban, a harmadik megjelölt előirányzat pedig még csak nem is létezik. Később azt hallottuk, hogy az iváncsai iparvágány építése valóban tévedésből maradhatott ki a költségvetésből, a másik két tétel helyett azonban tudatos döntés eredményeképpen számolhattak irreálisan alacsony kiadási tételekkel.

Az idei költségvetésről annak készülése idején, tavaly májusban az Állami Számvevőszék egy részletes véleményt írt, amelyben arra jutott, hogy

• a gyorsforgalmi úthálózatra számolt 210 milliárd forintos kiadási tétel tervezéséhez kapcsolódó részletes adatokat nem adták át az ÁSZ-nak, „így az előirányzat számításokkal nem megalapozott”;
• a nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések előirányzata – melybe a Budapest–Belgrád tartozik – azonban számításokkal megalapozott, így az idetartozó 44,5 milliárdos összeg túllépése nem valószínűsíthető.

Az iváncsai akkugyárra vonatkozó tételt – amely a költségvetés tervezetében akkor külön nem szerepelt – az ÁSZ nem vizsgálta.

Előkerül a titkos határozat

Az akkori megállapításaik és a most nyilvánosságra került információk alapján megkerestük az Állami Számvevőszéket, ami részletes tájékoztatást adott arról, hogy zajlott az akkori véleményezés és milyen információkat kapott akkor az érintett minisztériumoktól. Elsőként az autópálya-koncesszió rendelkezésre állási díjáról kérdeztünk, amelyre idén 210 milliárd forintnyi kiadással számolt az előző kormány, és ahonnan az ÉKM jelenlegi tájékoztatása szerint 175,6 milliárd forint hiányzik.

Az ÁSZ szerint ebben a témában tavaly április 28-án és május 7-én is a költségvetési tételek mögötti számítások átadását kérte a minisztériumtól. Az ÉKM május 9-én elküldött valamennyi adatot, de a 210 milliárdos összeget nem indokolta meg részletesen, ehelyett azt írta, hogy „a központi előirányzat 2026. évi kiadási összegének tervezése a vonatkozó nem nyilvános kormányhatározat alapján az NGM iránymutatása szerint történik a központi költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével”.

Az ÉKM részéről a dokumentumokat átadó Juhász Tünde közigazgatási államtitkár küldte meg az ÁSZ-nak azt az úgynevezett teljességi és hitelességi nyilatkozatot, amelyben „büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozott, hogy a megküldött adatok, dokumentumok teljeskörűek, hitelesek, hiánytalanok és hatályosak”.

Több indok is előkerült, csak aztán nem jött be a terv

Mivel az ÉKM a költség indoklásában az NGM-re és a titkos kormányhatározatra hivatkozott, ez utóbbit azonban nem küldte el az ÁSZ-nak, a számvevők ekkor az NGM-hez fordultak tájékoztatásért. Nagy Márton minisztériuma szintén nem küldte el a titkos kormányhatározatot, de több tényezőt is felsorolt a 210 milliárdos összeg indokaként. Ezek:

• Folyamatban volt az állam és a Mészáros-féle konzorcium közötti szerződés módosítása, amelyről azonban a tárgyalások sikerességére való tekintettel nem akartak részleteket elárulni, „a tartalmi kérdések nyilvánosságra kerülése ugyanis a magyar állam tárgyalási pozícióját befolyásolhatja, ronthatja”.
• Azzal számoltak, hogy a koncesszió havi kifizetései eltolódnak, ami praktikusan azt jelenti, hogy 2026-ban nem 12 havi, hanem annál kevesebb számlát kell kifizetni.
• 2026 októberében kifut a még 2010 előtt az M6-os autópályára kötött koncessziós szerződés, amelynek átvételére opciós joga van a Mészáros-féle csapatnak. Ha ezzel nem akarnak élni, akkor a rendelkezésre állási díj is alacsonyabb.

Az NGM ÁSZ-nak küldött tájékoztatása tartalmazott ezen kívül egy meglehetősen rejtélyes pontot arra vonatkozólag, hogy idén még tehetnek lépéseket azért, hogy a költségeket le tudják nyomni 210 milliárd forintra. Egészen pontosan ezt írták: „A 2026. évi költségvetési egyenleg tarthatósága érdekében elvi kormánydöntés született arra nézve, hogy amennyiben a fenti körülmények is még önmagukban elégtelennek bizonyulnának, úgy 2026-ban újabb intézkedések kerüljenek megfontolásra a 210,0 milliárd forintos kiadási összeg tarthatóság érdekében.”

Nagy Mártonék emellett azzal is érveltek, hogy a Mészáros-féle autópálya-koncesszió 2025-re tervezett 370 milliárdos összege tartalmaz egy 130-135 milliárdos, a korábbi időszakból összegyűlt számlák fedezésére szolgáló tételt, amellyel szerintük 2026-ban már nem kell majd számolni. Az ő részükről egy helyettes államtitkár küldte meg az ÁSZ-nak azt a teljességi és hitelességi nyilatkozatot, amellyel a tájékoztatás helyességéért büntetőjogi felelősséget vállalt.

Mivel az NGM nem adta át az ÁSZ-nak a kiadások számításához használt szerződéseket, a titkos kormányhatározatot és a kormány tárgyalási javaslatait, a számvevők nem tudtak saját költségszámítást végezni. Kénytelenek voltak tehát elhinni az NGM-nek, hogy a 2026-ban a 2025-re tervezett 370 milliárd forintnál 130-135 milliárd forinttal kevesebb lesz a rendelkezésre állási díjjal járó kiadás.

A számvevők a kisebb, 130 milliárdos költségcsökkenéssel számolva 240 milliárdos kiadást valószínűsítettek, és a parlamentnek átadott véleményben így a 210 milliárdos előirányzat 30 milliárdos várható túllépését jelezték. Az ÁSZ emellett jelezte a parlamentnek, hogy a 210 milliárdos összeg számításokkal nem megalapozott, a parlament akkori fideszes többsége azonban ezt a szempontot figyelmen kívül hagyva a 210 milliárdos tétellel szavazta meg a költségvetést.

Külön rákérdeztünk arra az ÁSZ-nál, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy az akkori kormány megtévesztette az ÁSZ-t, amire Nagy Márton és Lázár János miniszterek felelősségét felvető választ adtak: „Tekintettel alkotmányos szerepére, az ÁSZ-nak nincs jogköre megítélni a közreműködésre felkért és ellenőrzött szervezetek vezetőinek tudattartalmát. (…) Az ÁSZ az adatokat, dokumentumokat szolgáltató minisztériumok mindegyikétől sztenderd eljárásként Teljességi és Hitelességi Nyilatkozatot kér be, amit a beküldő minisztériumi vezető aláírásával ellát, és amelyben nyilatkozik büntetőjogi felelőssége tudatában, hogy a megküldött adatok, dokumentumok teljes körűek, hitelesek, hiánytalanok és hatályosak. (…) Az adatokat szolgáltató minisztériumok mindegyike megküldte a Teljességi és Hitelességi Nyilatkozatot a Számvevőszékhez. Végső aktusként pedig az érintett fejezetet irányító első számú vezető- aki jelen esetben az építési és közlekedési miniszter- és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, kézjegyükkel hagyták jóvá a fejezeti kötetet.”

Kínai hitelfelvételre hivatkoztak

A költségvetés másik nagy tétele, amely az átadás-átvételi dokumentumok szerint egyáltalán nem stimmel, a Budapest–Belgrád építésének költsége. A költségvetés vonatkozó sora 44,5 milliárd forintos kiadással számol, az ÉKM mostani tájékoztatása szerint azonban további 87,7 milliárd forintra lenne szükségük a számlák kifizetéséhez.

Az ÁSZ szerint az ÉKM tavaly tavasszal azzal indokolta azt, hogy a Budapest–Belgrád idén lényegesen kevesebbe fog kerülni, mint tavaly, hogy a terveik szerint az építkezést már 2025-ben be fogják fejezni. Elmondásuk szerint idén már csak a számlázási folyamat miatt áthúzódó kifizetésekkel kell számolni. (Ez végül egyáltalán nem jött be, a teherforgalmat idén februárban indították el, a személyvonatokat még mostanáig sem sikerült.)

Az ÉKM első körben ebben az ügyben sem küldte el a számításait az ÁSZ-nak, ami emiatt elsőre arra jutott, hogy a költségvetés vonatkozó része számításokkal nincs megalapozva. Az ÁSZ külön kérésére az ÉKM másodszor már elküldte nekik azt a táblázatot, ami a költségvetés végleges verziójába is bekerült, és amelyben tételesen levezették, hogy hogy jött ki idénre a tavalyi 199,3 milliárdos kiadás helyett csak 44,5 milliárd forintnyi költség. Az ÁSZ szerint a „válaszában az ÉKM azt is jelezte, hogy az előirányzat összegének megállapítása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szigorú iránymutatása mellett történt”.

Ez alapján az ÁSZ az NGM-et is megkereste, és megkérte, hogy küldje el a 44,5 milliárdos összeg mögötti részletes számításokat. Az NGM ezt meg is tette, és közölte, hogy a költségek azért csökkentek jelentősen, mert „a kínai CEXIM bankkal előrehaladott tárgyalások folynak a projekt finanszírozására irányuló hitelfelvétel tekintetében, a tárgyalások kimenetele pedig érdemi befolyással van a finanszírozás módjára, metódusára, a fizetések ütemére”.

Vagyis az NGM akkor arról írt, hogy a Budapest–Belgrád építésére az eredetileg felvett kínai hitel mellé új hitelt is fel akarnak venni. Mivel a Budapest–Belgrád hitelszerződése nem nyilvános, nem tudjuk, hogy itt sikerült-e valamiben megállapodni, de az alapján, hogy az átadás-átvételi dokumentumok szerint további 87,7 milliárd forintnyi állami ráfordításra van szükség, valószínűleg nem sikerült.

A minisztériumoktól kapott számítások alapján a véleményezés során az ÁSZ megalapozottnak tartotta azt a tájékoztatást, hogy a Budapest–Belgrád megépítése idén már jóval kevesebbe fog kerülni, mint tavaly. Az ÁSZ külön kérte az ÉKM-et, hogy sorolja fel a vonatkozó kiadásokat befolyásoló jogszabályokat és szerződéseket, és bár az ÉKM hivatkozott négy kormányhatározatra, olyan jogszabályt vagy szerződést nem nevezett meg, ami alapján az idénre tervezett 44,5 milliárd forintnyi kiadás ne lenne elegendő.

Arról, hogy mi történhetett a költségvetés hiányzó kiadásaival, itt írtunk bővebben.