Két volt miniszter írta alá a költségvetés azon részét, amiből hiányzik 286 milliárdnyi kiadás, és két verzió terjed arról, ki a felelős ezért

Lázár János egykori építési és közlekedési miniszter és Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter is aláírta az idei költségvetés azon fejezeteit, amelyekből mai ismereteink szerint hiányzik 286 milliárd forintnyi, az ÉKM-hez kapcsolódó kiadás. A két politikus az aláírással elvileg személyesen vállalt felelősséget az érintett fejezetek tartalmáért, vagyis egy esetleges későbbi vizsgálat során az ő szerepüket kell majd elsőként megvizsgálni.

Az elmúlt két napban mindkettőjüket megpróbáltuk megkeresni, de egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre. Más forrásokból ugyanakkor eljutott hozzánk két különböző verzió arról, hogy miért nem került bele a költségvetésbe az onnan hiányzó ominózus, 286 milliárd forintnyi kiadás:

• az egyik szerint a költségvetés megírásakor az ÉKM egyértelműen leadta a költségigényeit, és az akkor államháztartási feladatokat ellátó NGM „egyenlegjavítási célból”, tehát tulajdonképpen nyíltan hamisító célzattal hagyta ki azok egy részét a költségvetésből;
• a másik szerint abban az időben kormánydöntés született arról, hogy az ÉKM-nek az autópálya-koncessziót és a Budapest–Belgrád költségvetését is újra kell tárgyalnia a szerződött felekkel, Lázárék tárcája azonban nem hajtotta végre ezt a kormánydöntést.

Ez utóbbi verzió szerint 2025 elején a kormány már tudta, hogy idén a választási osztogatás miatt el fog szállni a költségvetés hiánya, ezért megpróbáltak bizonyos kifizetéseket az idei évről 2027-re átütemezni. Ezt tervezték a Budapest–Belgrád utolsó részleteinek kifizetésével, valamint az autópálya-koncesszió egy több mint százmilliárd forintos tételével is. Erre az átütemezésre azonban nem került sor, így az átadás-átvételnél kellett bevallani, hogy hiányzik az idei költségvetésből 286 milliárd forintnyi kiadás.

Szükség van 286 milliárd új forrásra

A Magyar-kormány képviselői hétfőn álltak elő azzal, hogy a leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, amelyből három, összesen 286 milliárd forintos tétel hiányzik. A Fidesz-frakció később azzal védekezett, hogy nem hamisítottak, mert ezekről a tételekről az átadás-átvétel során tájékoztatták az új kormányt.

A Telex időközben megszerezte az átadás-átvétel során gazdát cserélt dokumentumot, amelyben tényleg feketén-fehéren az áll, hogy az ÉKM három idei kiadási tételére nincs forrás a költségvetésben. Amikor végignéztük az idei költségvetésről szóló törvényt, azt találtuk, hogy a vonatkozó fejezeteikben valóban nem szerepelnek az átadás-átvételnél megnevezett kiadási tételek.

A három tétel azokkal a részekkel – szakszóval előirányzatokkal – amelyekben szerepelniük kellene:

Tavaly májusban írták alá

Legutóbbi cikkünk megjelenése után aztán megnéztük az idei költségvetés fejezeti indoklásait. Ebben a dokumentumban egyrészt az előzőnél részletesebb információk vannak az egyes bevételekről és kiadásokról, másrészt minden fejezet előtt névvel és aláírással szerepelnek azok, akik annak tartalmáért felelősséget vállalnak.

Kezdve az utóbbival: az átadás-átvétel során gazdát cserélt dokumentum szerint a három tételből, amelyre a költségvetésben nem különítettek el forrást, a költségvetésben

• kettő az Építési és Közlekedési Minisztérium című fejezetben van (gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj és Budapest–Belgrád);
• egy pedig az Állami beruházások fejezetben (iváncsai akkugyár iparvágánya).

A költségvetés egyes fejezeteit mindig alá kell írnia azoknak a személyeknek, akik az adott területért felelősek. Ők ebben az esetben:

Ahogy csütörtöki cikkünkben írtuk, a három ominózus tétel vagy azért hiányzik a költségvetésből, mert valami súlyos hiba folytán megfeledkeztek ezekről a kiadásokról, vagy azért, mert valamilyen szempont szerint – az új kormány állítása szerint „egyenlegjavító céllal” – szándékosan kihagyták őket a költségvetésből.

Senki nem állítja, hogy hiba történt

A héten több egymástól független, az előző kormányhoz köthető forrással beszéltünk arról, hogy hogyan maradt ki ez a 286 milliárd forint a költségvetésből, akik – attól függően, hogy az ÉKM-hez vagy az NGM-hez álltak közelebb – két különböző verziót adtak elő a történtekről. Ezekben az az egy körülmény stimmel, hogy egyik oldal szerint sem történt hiba, a vonatkozó tételeket teljesen tudatosan hagyták ki a költségvetésből.

Az egyik verzió szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly tavasszal annak a rendje és módja szerint leadta a költségigényeit az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnak, onnan azonban azt a visszajelzést kapták, hogy a költségvetésből „egyenlegjavító céllal” ki fognak hagyni bizonyos tételeket. Mivel a háromból a két nagyobbik tétel a költségvetés olyan fejezetébe tartozik, amely a kormány jóváhagyásával utólag módosítható, a terv az lehetett, hogy ezeket a választás után bepótolják oda.

Ez persze azt jelentette volna, hogy a választás után ugrik egyet a költségvetési hiány, de ez e szerint a verzió szerint a döntéshozókat nem zavarta volna. Hallottunk olyan véleményt, amely szerint az Orbán-kormányban a választás utánra így is-úgy is megszorításokkal készültek, így a költségvetést amúgy is jelentősen át kellett volna szabni, ami mellett ez a néhány százmilliárd forint nem tűnt volna fel.

A másik verzió szerint azonban szó sincs ilyenről, és a 286 milliárdos hiány nagy részéért az ÉKM felelős, amiért nem hajtott végre rá vonatkozó kormánydöntéseket. Eszerint az iváncsai iparvágány 22,3 milliárdos tétele vagy azért nem került bele a költségvetésbe, mert véletlenül elfelejtették, vagy azért, mert az iváncsai akkugyár ramaty teljesítménye miatt a költségvetés előkészítésének pillanatában még nem volt biztos, hogy megépítik. (Ezt a verziót gyengíti, hogy a költségvetés első változata 2025 májusában készült el, az iparvágány megépítésére kiírt közbeszerzésen azonban már áprilisban nyertest hirdettek.)

A második verzió szerint 2025 elején kormánydöntés született arról, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésének kifizetéséből több mint százmilliárd forintot toljanak át 2026-ról 2027-re. Volt NGM-es forrásaink azt mondták, ebben a körben arról is döntöttek, hogy az autópálya-koncesszió rendelkezésre állási díját az Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyalja újra a Mészáros-féle konzorciummal úgy, hogy az állam kiadásait körülbelül a felére csökkentsék. Ezek a forrásaink azt viszont nem tudták egyértelműen megmondani, hogy itt a rendelkezésre állási díjnak az értékét kellett volna csökkenteni, vagy csak át kellett volna tolni annak egy részét a 2027-es évre.

A második verzió szerint tehát Lázár János a kormány tagjaként a költségvetés vonatkozó részének aláírásával vállalta, hogy letárgyalja a két, összesen több mint 250 milliárdos kiadáscsökkentést vagy kiadásátcsoportosítást, ezt azonban nem tette meg. Volt NGM-es forrásaink szerint ráadásul az ÉKM a választás előtt még csak nem is értesítette az NGM-et arról, hogy a korábbi kormánydöntés ellenére nem tudta újratárgyalni a szóban forgó szerződéseket. (A történet első változatát mesélők szerint ez azért nem lehet igaz, mert se az autópálya-koncesszió és a Budapest-Belgrád kifizetéseit nem lehet csak úgy újratárgyalni és elhalasztani.)

A történet folytatása e szerint a verzió szerint az lett volna, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Lázárék előbb-utóbb előállnak a farbával és bevallják, hogy nem tárgyalták újra a két szerződést. Ebben az esetben Nagy Mártonnak kellett volna határoznia arról, hogy megadja-e nekik a plusz több mint 250 milliárdot, amit vita esetén végső soron Orbán Viktor döntött volna el. Most erről Kármán András és vita esetén Magyar Péter dönt majd.

A Budapest–Belgrád kiadásaiból több mint százmilliárdot vontak le

Az idei költségvetés fejezeti kötetéből az is kiderül, hogy melyik tételnek pontosan mi szerepel a költségvetésben lévő (hűlt) helyén. Ezekből a részletekből akár arra is következtetni lehet, hogy a fent ismertetett két verzióból melyik áll közelebb a valósághoz – igaz, egyértelműen eldönteni nem lehet.

A három közül a legnagyobb tétel a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, amiből az átadás-átvételi dokumentum szerint 175,57 milliárd forint hiányzik. Az idei költségvetésben ennél a tételnél 210 milliárd forint szerepelt, de mivel az állam már tavaly 410 milliárdot fizetett erre, előre lehetett tudni, hogy 210 milliárd nem lesz elég az idei évre. A költségvetés fejezeti kötetében azonban nem szerepel indoklás arra vonatkozóan, hogy miért terveznek a korábbinál sokkal kevesebb pénzzel, csak azt írják le, hogy azt ki kapja: Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeinek konzorciuma.

Kicsit több derül ki a második, Budapest–Belgrád-vasútvonal építésére vonatkozó tételből, ahonnan az ÉKM tájékoztatása szerint 87,7 milliárd forint hiányzik. Ez a Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések előirányzatba tartozik, amely a költségvetési törvény szerint 44,5 milliárd forintnyi kiadást tartalmaz.

Itt a fejezeti kötetben egy meglehetősen bonyolult táblázat áll, amely szerint a Budapest–Belgrádra a törvényi előirányzat szerint 199,35 milliárd forintot szántak, abból azonban különböző jogcímeken több mint százmilliárd forintot levontak. Íme:

A dokumentum nem tartalmaz magyarázatot arra vonatkozólag, hogy ezeket a tételeket miért vonták le a 199,3 milliárd forintos törvényi előirányzatból. Az azonban a táblázat alapján elég valószínűnek tűnik, hogy a készítői tisztában voltak a projekt valódi költségeivel, azonban trükközési célzattal levontak abból különböző tételeket. Ezt lehet mindkét verzió szerint érteni:

• az ÉKM oldaláról nyilván úgy néz ki, hogy az NGM hasraütésszerűen, „egyenlegjavító céllal” húzott ki onnan költségeket;
• az NGM oldaláról viszont úgy, hogy egy sor, összesen több mint 150 milliárd forintnyi költést zároltak, vagyis ezek kifizetése meg lett tiltva Lázáréknak, akiknek ezt le kellett volna tárgyalniuk a kivitelezőkkel.

Az biztos, hogy a helyzetet nem sikerült megoldani, és az ÉKM átadás-átvételi dokumentuma szerint a kiadásaikra továbbra is hiányzik 87,7 milliárd forintnyi fedezet.

Mészáros Lőrinc 22 milliárd helyett egymilliárd forintot kap majd

Az átadás-átvételi dokumentum szerint a harmadik, 22,3 milliárdos tételnek egy külön, az iváncsai ipari parkra vonatkozó előirányzatban kellene szerepelnie, ilyen előirányzat azonban nincs a költségvetésben. Az iparvágány megépítését elrendelő 2022-es kormányhatározat a költségek rendelkezésre állását az Állami vasútfejlesztési beruházások nevű előirányzatba írta elő.

Ebben az előirányzatban idén 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, és a fejezeti kötet szerint ez hat különböző feladat között oszlik meg. Az iváncsai iparvágányra ez a fejezet mindössze egymilliárd forintnyi kiadást tartalmaz, a beruházást végző, Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Hídnak tehát lehet, hogy ennyivel kell beérnie a 22,3 milliárd forintért elvállalt munka kifizetését. Itt tehát valószínűleg hiba csúszott az ÉKM átadás-átvételi dokumentumába és a költségnek tényleg egy másik előirányzatban kellene szerepelnie, ahol nincs, megint:

• vagy azért, mert szándékosan kihagyták onnan;
• vagy azért, mert elfelejtették beírni oda.

László Csaba közgazdász, volt pénzügyminiszter csütörtökön úgy fogalmazott a Telexnek, hogy „ha voltak olyan kiadási tételek, amelyekről már tavaly biztosan tudták, hogy idén aktuálisak lesznek, és ennek ellenére nem írták bele őket a költségvetésbe, az súlyos és tudatos felelőtlenség”.

A költségvetésből hiányzó tételek miatt küldtünk kérdéseket a Fidesz-frakciónak, Lázár Jánosnak és Nagy Mártonnak, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.