Módosították a 2026-os költségvetést, 7,5 százalékra nőtt a hiánycél

A korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra bővítette az Országgyűlés, miután elfogadta a 2026-os költségvetés módosításáról szóló jogszabályt.

A korábbi Fidesz–KDNP-kormány által 2025-ben elfogadott költségvetési törvény Kármán András pénzügyminiszter által benyújtott módosításáról a képviselők 134 igen, 48 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett döntöttek.

A jogszabály a 2026-os kiadási főösszeget 43 781 milliárd forintról 49 025 milliárd forintra, a bevételi főösszeget 39 562 milliárd forintról 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 4218 milliárd forintról 7110 milliárd forintra módosítja. A GDP-arányos hiánycélt a korábban tervezett 3,7 százalék helyett 7,5 százalékban, a gazdasági növekedést 4,1 százalék helyett 2 százalékban állapítják meg.

A módosítás célja a kormány szerint, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. Ennek megfelelően módosult a 2026-os költségvetési javaslat preambuluma is: a korábbi Fidesz–KDNP-kormány által „háborúellenesnek” nevezett büdzsé „A valóság költségvetése” elnevezést kapta.

A jogszabály szerint az örökölt magas költségvetési hiány és a költségvetési törvényben szereplőtől lényegesen elmaradó 2026-os nominális GDP miatt az államadósság-ráta 2026-ban átmenetileg emelkedni fog: a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra nőhet. GDP-arányos államadósság csökkenése 2026 után indulhat újra.

A kormány a módosítással a Magyarországot sújtó rendkívüli aszályhelyzet és az örökölt energiakrízis kezelésére, valamint egyéb előre nem látható kiadásokra 500 milliárd forintos Havária Alapot hozott létre. A 2026-os költségvetés módosítása körülbelül 400 milliárd forint értékben tartalmaz hiányjavító lépéseket, amelyek a kabinet szerint a túlárazás letöréséhez, a pazarlás megszüntetéséhez, az előző kormányhoz köthető üzleti köröknek adott támogatások és a propagandakiadások felszámolásához, az államigazgatás saját működésének az ésszerűsítéséhez és a beruházások rangsorolásához kapcsolódnak. A költségvetés módosítása tartalmazza a Tisza-kormány által hozott szociális intézkedések hatását is: az iskolakezdési támogatást, a vényköteles gyógyszerek áfamentességét, a tűzifa áfakulcsának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését és a szociális tűzifa keret duplájára emelését.

A 2026-os költségvetést a fideszes többségű parlament fogadta el 2025 júniusában. Ekkor már „gigantikus kockázatokról” írtunk: a Fidesz-kormány 4 százalék feletti növekedéssel számolt, miközben a független elemzők 1-2 százalékot vártak. Ráadásul elvetette azt a korábbi tervet, hogy 2026-ra visszatérjenek a maastrichti 3 százalékos hiányhatár alá.

A 2025 nyarán 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezett büdzsé hiánycélját az Orbán-kormánynak még 2025 végén 5 százalékra kellett emelnie. 2026 első négy hónapjában rekordmértékű lett a hiány. A Pénzügyminisztérium szerint ezt főként az elmaradó uniós támogatások, a megugró lakástámogatások, a személyi juttatások – köztük a fegyverpénz – és a 13–14. havi nyugdíj okozta, vagyis a választási osztogatás. Április végére a központi alrendszer hiánya elérte az egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát.

Júliusban Kármán András bemutatta a költségvetési leltárt. Eszerint további intézkedések nélkül 2026 végére 7,5 százalék körüli lenne a hiány, ha pedig a Fidesz marad hatalmon, 8,3 százalékra futott volna fel. A minisztérium levezetése szerint a 3,7 százalékos tervből előbb 6,8 százalék lett. Erre jött még 398 milliárd forintnyi olyan tétel, amelyet az átvilágítás tárt fel, és amely nem szerepelt Nagy Márton költségvetésében. A leltár arra is figyelmeztetett, hogy ha semmi nem változik, 2027-ben is 6,1 százalék körül alakulna a hiány.

A Pénzügyminisztérium augusztus végén nyújtotta be a 2026-os költségvetés módosítását, változatlanul 7,5 százalékos hiánycéllal. A hiányt két új tétel növeli a legjobban: a kormány első szociális intézkedéseinek 63 milliárd forintos költsége, illetve az aszály és az energiaválság kezelésére létrehozott 500 milliárdos Havária Alap. Ez tartalékként működik, így nem biztos, hogy teljesen elfogy.

Magyar Péter hétfői bejelentése alapján a kormány 2027-re már 4,9 százalékos hiánnyal tervez.