63 milliárd forintba fognak kerülni a Tisza-kormány első szociális intézkedései

Kedd délután Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, valamint Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója elemzői háttérbeszélgetést tartottak a 2026-os költségvetés módosításával kapcsolatban.

Ahogyan azt már korábban bejelentette a Pénzügyminisztérium, néhány napon belül benyújtják az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kármán szerint ezzel új mérföldkőhöz ér az előző kormány költségvetésének és költéseinek felülvizsgálata. Ez egy fontos és egyben szimbolikus lépése a Tisza-kormánynak, mert ezzel is jelezni akarják,

hogy új fejezetet nyitottak a költségvetés átláthatóságában és elszámoltathatóságában.

„A valósághoz igazítjuk a számokat”, hogy ezzel átláthatóbbá tegyék az állam működését, költéseit mind a hazai közvélemény, mind a piacok felé. A már korábban bejelentett hiánycélon nem változtattak, miután a bejelentés óta a költségvetésben elhelyezett hiánycsökkentő és hiánynövelő tételek eredője érdemben nem változott.

A két legnagyobb, egyenlegrontó tétel:

• a Tisza-kormány első szociális intézkedéseihez kapcsolódó 63 milliárd forintos kiadás;
• az aszály és energiaválság kezelésére létrehozott 500 milliárd forintos Havária Alap.

Körülbelül 400 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés idei kiadásait már meghozott intézkedések, például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az állami kötelezettségvállalások felülvizsgálata még nem ért véget. Például az M6-os autópálya koncessziójának felülvizsgálata még tart, de itt már látható, hogy egyharmad áron tud az NKIF helyett mással szerződni az állam.

„Ehhez hasonlóan pazarló kiadások megfogásával további 300 milliárd forint válhat elérhetővé” – mondta.

Barabás Gyula a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára ismertette a költségvetés módosításának részleteit. „Valósághoz igazodó költségvetést a valóságot megmutató gazdasági pályára lehet alapozni”, ez jelenleg 2 százalék környékén mozog. Barabás kiemelte, hogy kialakulóban van egy kedvező fordulat, a fogyasztás nő, és a beruházások és az ipari export növekedésénél is látnak már egy pozitív fordulatot.

Az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) 10 milliárd eurónyi tétel kerül be a költségvetésbe, ebből 6,5 milliárd euró támogatásként, 3,5 milliárd euró hitelként. A támogatás a folyósítást követően 1,1 százalékkal javítani, míg a hitel 0,6 százalékkal rontani fogja a hiányt, így összességében az EU-s pénzek 0,5 százalékkal csökkentik a költségvetési hiányt. Az RRF finanszírozási struktúrájából adódóan jelentős kilengéseket fog okozni az év hátralévő részében, miután bizonyos tételek az előfinanszírozás miatt először növelték a hiányt, de aztán a támogatás megérkezését követően ezek gyakorlatilag lenullázódnak majd.

Barabás arról is beszélt, hogy az országban jelenleg aszály-, klíma- és energiaválság van, amire az ország az előző kormány elmulasztott infrastrukturális beruházásai miatt nem volt felkészülve. Ezeknek a beruházásoknak a pótlására, illetve a károk enyhítésére hoznak létre a költségvetésben egy 500 milliárd forintos Havária Alapot. Ez egy tartalék alap, tehát előfordulhat, hogy nem a teljes elkülönített összeget fogják elkölteni, így ez még csökkentheti az éves hiányt.

Viszonyításképpen Barabás elmondta, hogy Paks leállása havi szinten 50-95 milliárd extra kiadást jelent a költségvetésnek, ugyanakkor a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása elenyésző.

A háttérbeszélgetésen részletes táblázatot mutattak arról, hogy milyen kiadások visszafogásával sikerült már most 400 milliárd forintot faragnia a Pénzügyminisztériumnak:

• a túlárazott szerződések felmondásával, újratárgyalásával 88 milliárd forintot,
• a nem hatékony támogatások csökkentésével 57 milliárd forintot,
• az állam működéséhez kapcsolódó kiadások ésszerűsítésével 41 milliárd forintot,
• míg a beruházási és honvédelmi kiadások racionalizálásával 217 milliárd forintot tudtak megspórolni.

A túlárazott szerződések közül Barabás külön kiemelte az IT beszerzéseket, példaként pedig a Magyar Államkincstár informatikai beszerzéseit említette. Itt korábban egy szolgáltató nyújtotta éveken keresztül ugyanazt a szolgáltatást 110 millió forintért, a kormányváltás után, új szolgáltató bevonásával ezt 73 millió forintra csökkentették. Összességében az IT beszerzések és a kommunikációs kiadások visszavágása 16 milliárd forinttal csökkentette a hiányt.

A megtakarítások jelentős része az úgynevezett szervek és fejezetek kiadásait érint, ez nagyjából az államigazgatást fedi le. A választások előtt drasztikus kiadások voltak, volt olyan hónap, amikor az egy évvel korábbihoz képest dupla volt a kiadások mértéke, január és március között 700 milliárd forinttal költött többet az előző kormány a választási osztogatások miatt.

A Tisza-kormány az év hátralévő részére 1260 milliárd forint kiadással tervez, ez nagyjából megegyezik az elmúlt két év azonos időszakának átlagos kiadási szintjéhez.

Az új költségvetésben:

• a kormány szociális intézkedései 0,1 százalékkal,
• a tervezett adóbevétel elmaradása további 0,1 százalékkal,
• a Havária Alap 0,5 százalékkal növeli;
• míg a túlárazások megszüntetése 0,4 százalékkal,
• a felelős gazdálkodás pedig 0,3 százalékkal csökkenti a hiányt.

A GDP-arányos államadósság a 2025-ös 74,9 százalékról 77,5 százalékra fog nőni a tervek szerint.

Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója tájékoztatójában pozitív képet festett a hazai állampapírpiacról. A magyar állampapírok után fizetendő felárak alacsonyak maradtak, a lakossági értékesítés nő, így a lakossági állampapír-állomány folyamatosan bővül. Júliusra pedig rekord magas 5500 milliárd forintra bővült a költségvetés betétállománya.