Az euróbevezetés egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország a friss konvergenciajelentés alapján

Az Európai Bizottság szerdán kiadta a konvergenciajelentését. Az elemzésben azt vizsgálja, hogy azok az uniós tagállamok, amelyeknek kötelező bevezetniük az eurót, de még nem tették meg, milyen messze vannak a feltételek teljesítésétől.

A jelentést legalább kétévente kell kiadni, és a legutóbbi épp 2024 júniusában született Magyarországról. A mostani dokumentumot különösen aktuálissá teszi a Tisza-kormány hivatalba lépése, amely a mandátuma végére, 2030-ra szeretné felkészíteni Magyarországot az euró bevezetésére. (Itt írtunk bővebben arról, hogy ez mekkora feladat lesz, az euró bevezetésével a Téma júniusi kerekasztal-beszélgetésén is foglalkoztunk.)

Nullánál is kevesebb

A jelentés alapján kemény munka vár a kormányra, mert

Magyarország egyetlen feltételt sem teljesít.

Ehhez

• megfelelő jogi szabályozásra;
• mérsékelt inflációra;
• kordában tartott állami kiadásokra és államadósságra;
• stabil, az ERM II. mechanizmusban legalább két éve részt vevő forintra;
• valamint visszafogott központi kamatlábra

lenne szükség.

A jelentés nem tért ki rá, de a magyar állam még egy olyan feltételt sem teljesített, amely valójában nincs is az EU elvárásai között, csak az Orbán-kormány nehezítette vele tovább az uniós jogi kötelezettség teljesítését. Az Alaptörvényen is módosítani kellene, amelybe beleírták, hogy Magyarország pénzneme a forint, bár a Tisza Párt több mint kétharmados parlamenti többségével aligha ez lesz a mostani kabinet legnehezebb feladata.

Várhatóan az inflációval sem lesz gond, legalábbis rövid távon. Ezt egy éven át másfél százalékkal a legjobban teljesítő három tagállamé alatt kellene tartani. A 2024-es jelentésben ez még jóval magasabb volt a referenciaértéknél, de a jelentés idejére már nem sokkal, és 2026 második felére várhatóan beesik alá. 2027 első felében várhatóan ismét fölé emelkedik, de év végére visszatér alá.

A jogi szabályozásnál ugyan a 2024-es jelentés óta módosítottak a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényen, de ezzel nem oldottak meg minden problémát. A dokumentum az MNB-alapítványokról szóló rendelkezéseknél is gondot látott, de nem tért ki külön a jegybanki alapítvány miatti nyomozásra.

A hosszú távú kamatokról és az árfolyamról is megjegyezték, hogy erősödött az áprilisi választás óta, de a forint még nem lépett be az ERM II. árfolyammechanizmusba, ahol legalább két évet kellene stabilan eltöltenie.

A költségvetési hiány a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest a megkövetelt három helyett 4,7 százalékos 2025-ben – igaz, 2024-ben még 5,1, 2023-ban 7 százalék volt. A magyar kormány ellen 2024-ben egy külön eljárás is indult a magas hiány miatt. Ezt tavaly felfüggesztették, és így is maradt az Európai Bizottság júniusban nyilvánosságra hozott vizsgálata szerint, mert épp sikerült egy ideiglenes, védelmi kiadásokra adott kivétellel a határ alatt maradni. A testület viszont külön figyelmeztette az új magyar vezetést a kockázatra, hogy megsérti a szabályokat, és ezért feljebb lép az eljárás, miután az előző kabinet idején „több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be”. A konvergenciajelentés megjegyezte, hogy az előző kormány vállalása szerint 2026-ban kellett volna visszatérni három százalék alá. (Ez az Orbán-kormány tavaly bejelentett 5 százalékos hiányával még a védelmi célú kivételt beszámítva se jönne össze. Erre jött a választási költekezés, így a márciust rekordhiánnyal zárta a kormány, ráadásul csak most kezdenek felszínre bukkanni a leváltott vezetés költségvetési trükkjei. Az Európai Bizottság nemrég 6,2 százalékos hiányt jósolt.)

2024-ben és 2025-ben az államadósság elleni harcot is bukta az előző kormány, mindkétszer nőtt a GDP-arányos mutató – ha így megy minden tovább, a 2025-ös 75 százalék körüli érték helyett 2036-ra már 103 százaléknál fogunk tartani a jelentés szerint.

A dokumentum egyéb tényezőket is vizsgált, amelyeknek jelentősége van az euró bevezetésénél. Megjegyezte, hogy Magyarország erősen beágyazott az euróövezetbe kereskedelmileg, és a befektetések 55 százaléka onnan jött, de az üzleti környezet terén a magyar állam rosszul teljesít. A Világbank statisztikáiban az EU-tagok közül a második legrosszabb jogállamiságban, valamint alulról harmadik a szabályozás minőségében és a korrupció ellenőrzésében.

Csak a csehek és a svédek lennének közel, de nekik is legalább két év kellene

A másik négy vizsgált ország közül az Európai Bizottság közleménye szerint csak Csehország és Svédország teljesít feltételeket (az ötből hármat-hármat), de egyik sem lépett be az ERM II. árfolyam-mechanizmusba. Itt legalább két évet kellene eltölteni ahhoz, hogy egy uniós tagállam bevezethesse az EU pénznemét. (A svédek szándékosan halogatják a feltételek teljesítését.)

A közlemény kiemelte, hogy a legutóbbi Eurobarometer közvélemény-kutatás alapján Magyarországon különösen sokan támogatják az euró bevezetését, ez az arány az öt ország közül nálunk a legnagyobb.