Megérkezett az Orbán-korszak utolsó GDP-adata, bővült a magyar gazdaság

2026 első negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit a KSH friss közlése alapján. Ez 2022 harmadik negyedéve óta a legerősebb teljesítménynek számít. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült, ennél jelentősebb teljesítményre legutóbb 2023 harmadik negyedévében volt példa. A bruttó hazai termék 2025-ben 0,3 százalékkal haladta meg az előző évit.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a mostani adat alapvetően pozitív, előzetesen 0,5 százalékos negyedéves bővülést várt. A KSH az adat kapcsán azt közölte, a GDP növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá, Németh szerint a szolgáltatószektor eredménye várható volt, mivel a kiskereskedelmi adatok erősebb belső keresletet vetítettek előre. Az ipart valószínűleg a még meg nem jelent márciusi adat húzhatta fel, ami azért meglepő mivel az európai gazdaság bizalmi indexei romlottak az energiaáremelkedés, valamint a közel-keleti konfliktus miatt.

Az adatot felhúzó szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek közé többek között az ügyvédi irodák, építészmérnöki tanácsadók, adótanácsadók tartoznak, Németh szerint az Otthon Start Program miatt jelentős szükség volt a munkájukra az új ingatlanok épülése miatt.

A mostani adat az utolsó olyan, ami 16 éven át regnáló Orbán-kormányok alatti folyamatokat mutatja a gazdaságban. A növekedés alakulásában fontos szerepet játszott a választások előtti, már-már hagyománynak számító állami osztogatás, ez a meredeken emelkedő havi államháztartási hiányszámokban is megmutatkozott. Márciusban kiemelkedően magas, több mint 1300 milliárd forintos hiányt halmozott fel a magyar költségvetés, az elmúlt 24 évben még a választási évek sem hoztak olyan kiugró hiányszámokat, mint az idei deficit, és a korábbi években márciusban sosem volt ekkora a hiány, mint idén. A Fidesz az első negyedévben gyakorlatilag kiürítette a kasszát, annyi jóléti adó-, bér- és támogatás jellegű intézkedésre költött, hogy a Tisza majd ritka nehéz helyzetben veheti át a gazdaság irányítását.

Arról, hogy milyen évet zárhat 2026-ban a magyar gazdaság, még korai beszélni, mivel a felálló új kormány tervezett gazdaságpolitikája nagyban épít az EU-s források hazahozatalára. Az Egyensúly Intézet várakozásai szerint viszont a többéves stagnálás után idén végre érdemi növekedést produkálhat a magyar gazdaság, aminek az elsődleges motorja továbbra is a lakosság fogyasztása marad. Az intézet várakozásai alapján 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben 2,6 százalékkal nőhet a magyar GDP, de a bővülés ütemét alapvetően a geopolitikai konfliktusok alakulása, nagyrészt az iráni-izraeli háború befolyásolja majd.

Németh Dávid szerint a nemzetközi közeg továbbra sem támogató, a nettó export esetében mínuszra számít, ez visszahúzhatja majd a magyar gazdaságot, de az elemző egyelőre nem változtat a prognózisán, 1,5-2 százalékos növekedésre számít éves alapon, a 2026-os második negyedévre 0,2 százalékos növekedéssel számol. A második negyedév olyan szempontból hozhat meglepetéseket, hogy a magyar gazdasági adatokba is lecsorognak majd az iráni konfliktus hatásai, kérdés, hogy mennyire fogják majd vissza a beruházásokat. Az is kérdéses jelenleg, hogy az új kormány milyen gazdaságpolitikát folytat majd, hogyan fogják kiigazítani a költségvetési hiányt, ez nagyban befolyásolja majd a következő negyedéves adatokat.

Elmaradt a repülőrajt

A magyar gazdaság az elmúlt három évben gyakorlatilag nem növekedett A repülőrajt tavaly elmaradt, szinte minden húzóágazat gyengélkedett, az ipar augusztusban ötéves mélypontra zuhant, a kiskereskedelmi forgalom nyáron csak 2,4 százalékkal bővült, és a mezőgazdaságnak sem volt túl jó éve. Egyedül a szolgáltató szektor tudta ellensúlyozni a többi szektor gyengeségét, a 2025-ös harmadik negyedévhez képest a növekedés 0,2 százalékkal emelkedett.

A januári és februári adatok alapján sem volt túl combos a magyar gazdaság évkezdése, az export 9,9 százalékkal esett vissza a 2025-ös év eleji adathoz képest, az ipar továbbra is gyengélkedett, egyedül az akkumulátorgyártás kezdett beindulni, az építőipar folytatta a cikkcakkozást, a hó miatt a szabadtéri munkákat elhalasztották.

Idén februárban Nagy Márton távozó pénzügyminiszter a növekedés elmaradása miatti magyarázkodás során egészen meglepő kijelentést tett: arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy 2025-ben lényegében stagnált a magyar gazdaság, azt válaszolta, nem cél, hogy mindenáron növekedjen a magyar gazdaság. Ilyesmi korábban elképzelhetetlen lett volna az Orbán-kormányok tagjaitól, a kabinet tagjai és a miniszterelnök is nagyban épített a GDP-növekedésre a választóknak szóló sikerkommunikációban.

A leköszönő Orbán-kormány tagjai szerették a külső hatásokra – járvány, háború, Brüsszel – fogni a megrekedésünket. Ezek kétségkívül hozzájárultak a megtorpanáshoz, de jóval nagyobb problémát okoztak azok a gazdaságpolitikai mellékfogások, amit a különböző Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben produkáltak. Arról, hogy miért szakadtunk le ennyire a régiós versenytársakról, filmet is készítettünk, amiben bemutattuk, milyen belső ellentmondások terhelték a gazdasági kormányzást már a korábbi, látszólag sikeres időszakokban is, és hogy miért gondolja azt egyre több közgazdász, hogy növekedési zsákutcába kerültünk, amiből csak teljes irányváltással lehetne kikanyarodni.