Több mint 1500 milliárdot költöttünk a boltokban, nőtt a januári kiskereskedelmi forgalom
Kismértékben növekedni tudott a kiskereskedelmi forgalom januárban, a KSH friss közlése alapján a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,0, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A decemberi adatot 0,5 százalékkal haladta meg a januári forgalom volumene.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2 százalékkal;
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,7 százalékkal;
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Emellett az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek értékesítési volumene 6,5 százalékkal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,3 százalékkal csökkent. Legnagyobb mértékben szokásos módon a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene bővült, összesen 14 százalékkal.
A grafikonunkon látszik, hogy 2023 közepe óta – kisebb visszaeséseket leszámítva – lényegében emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, de még így is csak 4,5 százalékkal vagyunk a 2021-es, azaz az öt évvel ezelőtti átlag fölött.
A Portfolio szerint a következő hónapokban további gyorsulásra lehet számítani, ha a statisztikákban is megjelennek a béremelések, az adócsökkentések, a választások elé időzített fegyverpénz és a 13., illetve 14. havi résznyugdíj hatása. Az is gyorsíthatja a bővülést, hogy április 30-ig hideg élelmiszert is lehet venni SZÉP-kártyával.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a januári teljesítmény mindenképp jobb lett a vártnál, de ez vélhetően inkább egyszeri hatások következménye. A januári hideg kedvezett a kiskereskedelemnek, láthatóan leginkább az online rendeléseknek és az üzemanyag-forgalomnak. Az elemző szerint utóbbinál a betárazás magyarázza a megugró forgalmat, a nagy hideg előtt sokan megtankolhatták az autóikat.
Virovácz szerint „elvitathatatlan, hogy a revideált adatok alapján immáron hosszú hónapok óta tartós növekedés látszik. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye tehát biztosan nem a fogyasztáson múlik” – írta az elemző. A fő kérdés az idei gazdasági növekedést illetően inkább az lesz, hogy beindul-e az export, megindulnak-e a beruházások, és hogy sikerül-e elkerülni egy újabb energiaválságot.