Idén megindulhat az érdemi GDP-növekedés, jövőre visszatérhet a 400 forint körüli euró
A többéves stagnálás után 2026-ban a magyar gazdaság végre érdemi növekedést produkálhat, aminek az elsődleges motorja továbbra is a lakosság fogyasztása marad, hangzott el az Egyensúly Intézet idei és jövő évi gazdasági előrejelzését bemutató sajtóeseményen. Kozák Ákos, a szervezet gazdaságkutatási igazgatója és Czelleng Ádám közgazdász ismertették a várakozásaikat, ezek alapján 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben 2,6 százalékkal nőhet a magyar GDP, de a bővülés ütemét alapvetően a geopolitikai konfliktusok alakulása befolyásolja majd.
Az Egyensúly Intézet becslése szerint az idén 3,9, 2027-ben pedig 3,4 százalékos infláció várható. Az év eleji, nyolcéves távlaton rekordalacsony, 2,1 százalékos adat esetében a tavaly bevezetett, majd decemberben kiterjesztett árrésstop átmenetileg enyhítette az inflációs nyomást. A 2026-os év további részében az infláció alakulását viszont nagyban meghatározhatja az iráni konfliktus, még úgy is, hogy a benzinárstop egyelőre részben tompítja az inflációs nyomást.
Bár a kormányzat intézkedései (például az árrésstop) rövid távon enyhítették az inflációs nyomást, középtávon piaci torzulásokat okoztak, és nem tudták tartósan felpörgetni a kiskereskedelmet. A 2026-os választás előtti rendkívüli nyugdíjkifizetések átmenetileg élénkítették ugyan a vásárlási kedvet, az elemzők szerint ez a hatás tiszavirág-életű lehet. Az előrejelzések alapján a következő években a fogyasztás egy mérsékeltebb, de fenntarthatóbb, évi 2,5–2,8 százalékos növekedési pályára áll rá, ami elmarad a korábbi várakozásoktól.
Nem várható a közeljövőben újabb kamatvágás, a forint lassan gyengülhet
Az Egyensúly Intézet szerint a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája rövid és középtávon fennmaradhat. Bár februárban a kedvező inflációs adatok fényében kamatot vágott a jegybank, a közel-keleti konfliktus miatt nem folytatódott a kamatcsökkentési ciklus, és feltehetően a közeljövőben nem is fog változni.
A forint jelenlegi túlértékeltsége a következő években fokozatosan enyhülhet, ezt a trendet rövid távon az iráni konfliktus is erősíti. A forint az elmúlt időszakban a magas hazai infláció ellenére is viszonylag erős maradt, ami egyfajta túlértékeltséget eredményezett. Ez egyrészt segíti az infláció letörését az olcsóbb importon keresztül, másrészt viszont rontja a magyar exportőrök versenyképességét. Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján ez a túlértékeltség a jövőben fokozatosan megszűnhet, így a forint lassú gyengülése várható. A szakértők szerint az euró átlagos árfolyama 2026-ban 388 forint körül alakulhat, 2027-re pedig visszatérhet a 400 forintos szintre.
Várhatóan emelkedni fog a munkanélküliek száma
Az elmúlt évek stagnálása idén a foglalkoztatottsági adatokban is megjelent. 2025 végére a foglalkoztatottság már láthatóan csökkent, a munkaviszonyban állók száma éves alapon 46,4 ezer fővel (1 százalékkal) mérséklődött. A visszaesés elsősorban a középfokú végzettségűeket érintette, akik közül sokan teljesen kiestek a munkaerőpiacról, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék körül stabilizálódott. Bár a munkaerőhiány némileg enyhült, és az üres álláshelyekre több jelentkező jut, a feszes piac továbbra is szerkezeti problémákat jelez.
Az ágazatok közül az építőipar kilátásai romlottak a leginkább, a szolgáltatások és az ipar bizakodóbb. Az előrejelzések szerint a lassú gazdasági növekedés csak mérsékelten segíti majd a foglalkoztatást, így a munkanélküliség 2026-ban kismértékben emelkedhet, mielőtt 2027-ben újra javulásnak indulna. Az Egyensúly Intézet szerint idén a versenyszféra foglalkoztatottsága 0,2 százalékkal fog csökkenni, 2027-ben pedig 0,4 százalékkal nőhet. Idén várható egy kis emelkedés a munkanélküliségben, a versenyszférában 4,5 százalékra nőhet, jövőre 4,2 százalékra mérséklődik majd.
A gazdaság lassú növekedése miatt a fizetések jelentős emelkedése sem várható, a cégek a romló pénzügyi helyzetük miatt kénytelenek visszafogni a bérfejlesztéseket. A reálbér-növekedésnél így lassulás várható, 2026-ban 3,4 százalékos, 2027-ben 3 százalékos medián reálbér-növekedést várnak a versenyszférában. Az előrejelzés szerint a gazdaság 2026–2027 között növekedni fog, de a béremelkedés üteme mérsékeltebb lesz, mivel a munkaerőpiac kevésbé feszes, és a munkavállalók érdekérvényesítő képessége gyengébb.
A beruházások kritikus területnek számítanak, a számuk továbbra is csökkent 2024-ben és 2025-ben, mivel az uniós források elapadtak, a költségvetés kifeszített helyzete miatt szinte az összes állami beruházás leállt, a vállalkozások pedig kivárnak. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy az idén megindulhatnak a beruházások és 2027-re érdemben nőhetnek, az EU-s forrásoknak és az aktiválásra kerülő nagyberuházásoknak köszönhetően. Az EU-források konkrét hatása nehezen számszerűsíthető ezen a ponton, Magyar Péter nemrég arról beszélt, augusztus végéig kiderül, hogy haza tudja-e hozni az újonnan felálló kormány az újjáépítési alap egy részét, számszerűsítve 4000 milliárd forintot.
Az Egyensúly Intézet részletes előrejelzését itt lehet elolvasni.
