Januárban nagyot zuhant az építőipari termelés, igaz, ebben a sok hó is szerepet játszott

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint az egy évvel korábbihoz képest 11,4 (munkanapokkal korrigálva 9,6) százalékkal, az előző hónaphoz képest 8,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene Magyarországon. A számok rémesen hangzanak, igaz, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint valójában nem volt meglepő a nagyon gyenge évkezdet.

Az építőiparban jellemző a cikcakkozás, azaz egy jobb hónapot egy rosszabb követ, márpedig december inkább a jobb hónapok közé tartozott, hiszen akkor havi alapon pontosan ugyanannyival emelkedett a termelés volumene, mint amennyivel most csökkent. A másik ok a szokásosnál jóval hidegebb januári időjárás volt, míg lakossági oldalról ebből azt érezzük, hogy többet kellett fűteni, az építőipar azt tapasztalta meg, hogy nem tudott dolgozni a hidegre való tekintettel, a szabadtéri munkákat részben el kellett tolnia.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,6, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal volt alacsonyabb. Ha általánosabban nézzük az építőipar trendszerűen is gyenge teljesítményét, akkor a szezonális időjárási okok mellett a fő probléma természetesen továbbra is az, hogy az államnak nincs pénze beruházásokra, és a magánszektorban is apadnak a megbízások, pedig januárban még legalább a beltéri ügyek, például az EKR-program keretében zajló padlásfödém szigetelési munkái gőzerővel folytak. A szabadtéri munkák azonban lefagytak, a vasút építése alágazat termelésének például 25,6 százalékos volt a visszaesése.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 14,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építése 22,1 százalékkal, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,6 százalékkal csökkent. Valamennyire bizakodásra adhat okot, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,8 százalékkal meghaladta a 2025. januárit.

Regős Gábor gyorsértékelése szerint

a speciális körülmények mellett az adat arra is rámutat, hogy a kedvezőtlen külső kereslet erodálja a vállalatok beruházási kedvét, amelyet tovább ront az uniós források egy jelentős részének visszatartása, míg az egyéb építményeknél az állami és önkormányzati forráshiány okoz problémát.

A választásokhoz közeledve inkább a projektek lezárása, mint újak indítása lehet aktuális akár állami oldalon, akár a cégeknél, tekintettel a kapcsolódó bizonytalanságra.