Újabb feljelentést tesz a Transparency International az MNB-alapítványok ügyében

Újból feljelentést tesz az MNB-alapítványok ügyében a Transparency International (TI) Magyarország, mert álláspontja szerint már a jegybanki alapítványok létrejötte sem volt szabályos, és az is kimeríti a sikkasztás tényállását, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak a központi bank vagyonából, közölte a szervezet. A korrupciófigyelő független, szakmai szervezet szerint már az is bűncselekmény lehetett, hogy az MNB alapítványokra bízta a nemzeti vagyon egy részét.

„Az ügyészség és a rendőrség a 2016-ban tett feljelentéseinkre semmilyen érdemi választ nem adott, eljárás akkor nem indult. Most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései közzétételének folyományaként – hűtlen kezelés gyanújával – nyomozás indult, újból feljelentést teszünk bízva abban, hogy az illetékes hatóságok ezúttal felelősen döntenek” – olvasható a TI közleményében.

Az Állami Számvevőszék március közepén publikált jelentéseiből súlyos hiányosságokra és hatalmas veszteségre derült fény a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásánál. Az összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás, már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.

Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények – és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van „kilövési engedély”. További részletek az MNB elherdált vagyonáról szóló cikkünkben.