Január vége felé megindult a nagy lakossági kamateső, az inflációkövető PMÁP-ok kamatfizetése miatt nagyon sokan állnak befektetési döntés előtt, és számukra több szolgáltató is megfogalmaz javaslatokat. Sokan szeretnének véleményt formálni arról, hogy az állampapírpiacon maradó, vagy az onnan kilépő hazai befektetők hová tehetik a pénzüket. Az Equilor Befektetési Zrt. január 21-i sajtóeseményén három stratégiát mutatott be, amely tapasztalatunk szerint erősen összevág mások, így a Concorde, az OTP és a VIG Alapkezelő gondolataival, cikkünkben ezeket ismertetjük.
1. A kockázatmentes stratégia: lakossági állampapír
Az első és talán leginkább természetes magyar lakossági stratégiára ma még túl sok szót nem érdemes vesztegetni. Ez a portfólióelem ugyanis azoknak szól, akiknek továbbra is kiemelkedő érték marad az alacsony kockázat. Az állampapír mint befektetési eszköz biztosan fontos marad, ezen a ponton viszont talán nem érdemes sokat írni róla, mert megeshet, hogy hamarosan változások lesznek a kínálatban.
Muhi Gergely, az Equilor vezető elemzője is azért nem ragozza túl a kérdést, mert szerinte a kockázatokat kerülő magyar lakosság számára továbbra is a lakossági állampapírok jöhetnek majd szóba, ugyanakkor most a kötvénypiacokon határozottan emelkednek a hozamok a magas bizonytalanság (Trump-hatás) miatt. Ezt a változást a magyar állampapírpiac még nem követte, így ott most a kamatok nem annyira vonzók. Azért nézzük gyorsan, hogy miből válogathatnak a befektetők!
- A Bónusz Magyar Állampapírok 3 és 5 éves, változó kamatozású, a diszkontkincstárjegyek hozamát követő instrumentumai jelenleg 6,9 százalékos hozamot tudnak.
- Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír 8 éves papírja (50 bázispontos kamatprémiummal) 4,2 százalékkal ketyeg.
- A Magyar Állampapír Plusz 5 éves fix, de sávos kamata 5,75–6,75 százalékot fizet.
- A Fix Magyar Állampapír 3 évre fix 6,5 százalékot.
- A Kincstári Takarékjegy 1 évre 5,5 százalékot.
- A Kincstári Takarékjegy 2 évre fix 6 százalékot.
- Az Euró Magyar Állampapír 3 évre változó, EURIBOR alapján kalkulált kamatot, most éppen 2,86 százalékot.
„Arra számítunk, hogy mivel az ÁKK-nak érdeke, hogy ne mozduljon meg túl nagy állomány, hamarosan olyan konstrukciók érkezhetnek, amelyek versenyképesebbek lesznek a mai kínálatnál” – vélte Muhi Gergely.
2. Rövid távú stratégia: Amerika
Ha folytatjuk a stratégiák és így a javasolt portfólióelemek listáját, rövid távon a befektetők gondolkodásában az Egyesült Államok aligha kikerülhető. Az Equilor szerint bár az amerikai piac az elmúlt két évben nagyon hasított, ettől nem kell nagyon megijedni. Az elmúlt 100 évben ha az S&P 500 index két év remeklés után (ilyen kilencszer is előfordult) csak akkor esett be a harmadik évben, ha arra minden oka meg is volt, vagyis
- 1929-ben (nagy gazdasági válság);
- 1937-ben (közeledő világháború); és
- 1977-ben (olajválság).
A makrogazdasági és a politikai változások miatt sokan gondolják azt, hogy a részvénybefektetéseknek továbbra is az Egyesült Államok a legjobb célpiaca. Jó a növekedés, stabil a munkaerőpiac, és az amerikai cégek számukra kedvező politikai intézkedésekre, szabályozáslazításokra is számíthatnak.
Így látja ezt a Concorde is, amely az S&P 500 index két kisebb alternatíváját, vagyis az egyenlő súlyozású SPW indexet, valamint a közepes és kis kapitalizációjú vállalatokat tömörítő indexeket preferálja. A magyarázat szerint Donald Trump, az immár beiktatott elnök protekcionista gazdaságpolitikát hozhat, és a beígért vámpolitika a közepes méretű, elsősorban a hazai piacra termelő amerikai vállalatok malmára hajthatja a vizet. És bár az amerikai részvények árazása magas, de a szorzók indokoltak lehetnek, mert itt a legnagyobb a cégek profitnövekedése.
Muhi Gergely példájával, amikor mindenki arról beszél, hogy például a rengeteget dráguló, félvezetőpiaci sztár, az Nvidia milyen eszméletlenül drága, jusson eszünkbe, hogy az Nvidia bevételeinek duplázódnia kellene ahhoz, hogy olyan buborék közeli szinteken legyen, mint ahol az IBM, vagy a Cisco voltak évtizedekkel korábban.
Természetesen azért figyelmeztető jelek valóban vannak az amerikai piacon, például az, hogy magas a pozicionáltság. A lakossági és az intézményi befektetők világszerte telepakolták a kosaraikat amerikai papírokkal, márpedig amikor mindenki egyet akar, annak előbb-utóbb koppanás lehet a vége.
3. Értékeltségi stratégia: Lengyelország
Rendkívül érdekes, de hosszabb távon, értékeltségi alapon az általunk idézett valamennyi szolgáltató kiemelte Lengyelországot. Pálfi György (VIG Alapkezelő), a VIG Lengyel Részvényalap portfóliómenedzsere kifejezetten optimista. A szakember szerint a lengyel piac 2024-es alulteljesítése, illetve a jelentős vállalati eredmények együtt nagyon vonzó befektetési lehetőséget teremtettek.
2025-ben mindez jókora löketet adhat a lengyel piacnak, hiszen a lengyel részvények nagyon olcsók,
hétszeres előretekintő P/E mutatón forognak, vagyis az árfolyamban csak az egy részvényre jutó nyereségük hétszeresét kell kifizetni értük. Különösen azok a vállalatok érdekesek, amelyek a lengyel gazdaság várható növekedéséből tudnak profitálni. Ilyenek lehetnek a tavaly a régiótól lemaradó pénzügyi vállalatok (PKO, Pekao, PZU), valamint a kiskereskedelmi cégek (DinoPolska, Zabka, LPP) – véli Pálfi György.
„A kelet-közép-európai régió piacai továbbra is alulértékeltek a világ más piacaihoz képest”
– mondta Sándor Dávid, a OTP Global Markets Multi-Asset elemzési osztályának vezetője is, aki szerint ezen belül a lengyel, a magyar, illetve a román a három legjobb piac, mégpedig ebben a sorrendben. Közülük a magyar a leginkább alulértékelt tőzsde, de a lengyel a legdinamikusabb.
A Concorde is trendfordulóra és jelentős felértékelődésre számít a lengyel piacon, mert a régiós átlag feletti gazdasági kilátások mellett az orosz–ukrán helyzet javulása is sokat lendíthetne az eszközárakon. Muhi Gergely szerint a magas lengyel reálbér-emelkedés miatt a kiskereskedelmi cégek különösen vonzók. A két példája az itthon is ismert Pepco és a Jeronimo Martins. Utóbbi cégnév mindennek hangzik, csak lengyel vállalatnak nem, de a társaság által működtetett diszkont-élelmiszerlánc, a Biedronka olyan sikeres, hogy Lengyelországban majdnem négyszer nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a Lidl.
A további kelet-közép-európai piacok közül makrogazdaságilag nagyon sikeres Horvátország, amely a turizmus remek éve miatt erősödött meg. Ugyanakkor Muhi Gergely szerint hiába Horvátország most a sztár, a horvát tőkepiac nagyon kicsi, alig van értelmezhető cég, amelyik pedig elég méretes, mint például a Hrvatski Telekom, annak nagyjából mindegy a turizmus megugrása.
Hasonlóképpen a cseh piacon (a Moneta bank és a CEZ áramcég) és a román piacon (a BRD és a Banca Transilvania bankok, illetve a Hidroelectrica energiacég) is vannak izgalmas és méretükben érdekes papírok, de ezek értékeltsége nagyjából reális, akkora emelkedési potenciál nem látszik bennük.
