Nyílt levélben kérdik civilek, a gödi Samsung-gyár mely tevékenységeit állítaná le a kormányhivatal

Nyílt levelet írt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace környezetvédő szervezet a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak a gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélye miatt pénteken. A szervezetek szerint a Tarnai Richárd főispán vezette hivatal állásfoglalásával félreértelmezi a vonatkozó jogszabályokat.

Az ügy dióhéjban arról szól, hogy a környezetvédők szerint a Samsung-gyár ún. egységes környezethasználati engedélyét áprilisban felfüggesztette egy bírósági végzés. A kormányhivatal közölte szerdán, nem kell felfüggeszteni az üzem működését, csak „azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges”. A gyár így többek között összesen legfeljebb 50 megawatt névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat (ami normál esetben 115 megawatt lenne a gyárban).

A másik fontos határértékről nem szólt a szerdai kormányhivatali közlemény: az oldószer-felhasználásról. Ez évi 200 tonna lehetne a jelenlegi körülmények között, miközben 2022-ben például 14 ezer tonna feletti mennyiséget használt az üzem. Ha betartatnák ezt, a 72-ből 1 gyártósor működhetne csak tovább, ami a Telex forrásai szerint nem történt meg. Az általunk megszólaltatott szakértő több problémát is talált, pl. azt, hogy a kormányhivatal nem feltétlen tudja a teljes gyár működését folyamatosan ellenőrizni. Szerda este mindezek miatt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace tüntetést is szervezett a gyár elé.

A két civil szervezet mostani közleménye így indul: „A gödi Samsung SDI gyárnak a bírósági döntés következtében jelenleg halasztó hatály alatt áll az egységes környezethasználati engedélye. A bíróság (Budapest Környéki Törvényszék) végzése szerint a környezethasználati engedélyről szóló határozat végrehajtása jelentős érdeksérelmet okozna az állampolgárok számára.” Szerintük a kormányhivatal szerdai közleménye félreértelmezi a jogszabályokat, és egy kazán sem működhetne az üzemben, ráadásul bizonyos engedélyek hiányáról is írnak. Végül kérdéseket intéznek a kormányhivatalhoz:

• „Pontosan milyen mértékben és hogyan látja szükségesnek a Samsung SDI gödi üzeme működésének korlátozását? Pontosan mely tevékenységeket kell leállítani és milyen mértékben? A jelenlegi akkumulátorgyártási tevékenységet pontosan miként érinti a működésre vonatkozó korlátozás?
• Hogyan fogja folyamatosan ellenőrizni a tevékenység tényleges leállítására és a leállítás mértékére vonatkozó előírásokat?
• Hogyan kíván érvényt szerezni a bíróság döntésének, a hazai hatályos jog érvényesülésének?”

A gödi helyzet tágabb kontextusa, hogy a magyar állam elhatározta, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinál Magyarországból, vagyis minél több, minél nagyobb ázsiai akkumulátorgyár idetelepedését támogatja. A hozzánk érkező dél-koreai cégek azonban eddig nem nagyon igyekeztek betartani a rájuk vonatkozó szabályokat (lásd Samsung, SK, SungEel). Erre a magyar államigazgatás jellemzően nem azzal válaszol, hogy betartatja a szabályokat, hanem azzal, hogy eltakarítják a szabályokat az akkumulátorgyárak útjából. Nagy kérdés ezek után, mi lesz a Samsung környezethasználati engedélyének ügyében a másodfokú döntés, és hogy milyen buzgalommal tartatják majd be a hatóságok a szabályokat.