A TEK csapott le a volt BKV-igazgató bűnszervezetére: 50 embert állítanak bíróság elé az ügyben, amelyben NER-es cégek és Horváth Csaba neve is előkerült

Rendkívül sok, ötven emberrel szemben emeltek vádat Győrben egy kiterjedt áfacsalási ügyben – írtuk meg péntek reggel. Az ügyben a NAV évek óta nyomoz, ennek során arra jutottak, hogy az elkövetők egy több mint 30 cégből álló bűnszervezetet üzemeltettek.

A hír megjelenése után a hatóságok megerősítették a Telexnek, hogy az évek óta húzódó F.-ügyről van szó, amelyben a nyomozás során a magyar üzleti élet és politikai elit egy része is a NAV célkeresztjébe került. Ennek részeként korábban olyan nagy cégeknél is házkutatást tartottak, mint az Antenna Hungária, a T-Systems vagy a 4iG. Az ügy egyik vádlottja azt vallotta: korrupciós kapcsolatban volt az MSZP-s Horváth Csabával, Tóth Csabával, Molnár Zsolttal és Baja Ferenccel is.

Több év utáni vádemelés

Az ügyben több éve nyomoznak a hatóságok, a számlagyár felszámolásán majdnem 250-en dolgoztak, és 80 helyszínen kutattak bizonyítékok után. Ebben a munkában részt vettek a MERKUR, és a Terrorelhárítási Központ (TEK) egységei is. A nyomozásról és a helyszíni munkáról egy videót is megosztottak, ami itt látható:

A NAV az eljárás során 4,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, és értékes autókat, részvényeket, valamit készpénzt. Pénteki közleményük szerint a bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. A cégek olyan fiktív számlákat bocsátottak ki, amivel összesen 4,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Évek óta húzódó ügy

A kiterjedt bűnszervezet ügye még 2022 márciusában, a választások előtt nem sokkal robbant. Ekkor derült ki, hogy a győri adónyomozók éveken át üldöztek, megfigyeltek és lehallgattak egy csoportot, amit 2021 júniusában végül sikerült elkapni. A bűnözők külföldi állampolgárokat és hajléktalanokat szerveztek be papíron informatikai vagy takarítási szolgáltatásokat nyújtó fiktív cégeik vezetésére.

Kiderült az is, hogy az áfacsalásra szakosodott bűnszervezetek kapcsolatban állhattak jelentős állami vagy NER-es cégekkel is. Ennek megfelelően – a Telex információi szerint – 2021-ben a NAV házkutatást tartott olyan jól ismert cégeknél is, mint:

• a T-Systems Magyarország Zrt.,
• a 4iG Nyrt.,
• az állami Antenna Hungária Zrt.,
• a reptéren dolgozó Airport Facility Management Kft.,
• a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.,
• és a takarítási piacon meghatározó Prisma-csoport.

Később, 2023-ban az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Mall Management Kft-hez is kiszállt a NAV, a gyanú szerint 53 millió forintnyi fiktív számlát fogadtak be a F.-féle számlagyárból.

Információnk szerint ekkor jelentek meg nyomozók a kevéssé ismert, de az ügyben hangsúlyos szerepet játszó SIS Parking Kft. XII. kerületi székhelyén is, a MOM Parktól nem messze, az egykori Fotex-székházban. Ez utóbbi, parkolással foglalkozó cég éveken át évi 500–900 millió forintos árbevételt ért el, nyeresége, alkalmazottja azonban alig volt.

Ezt megelőzően a NAV-osok már hosszú ideje vizsgálódtak a furcsa cégcsoport után, amelyben hatalmas pénzek mozogtak a gyakorlatban nagyon kis munka mellett. Állítólag a számlagyárat működtető csoportban rengeteg személyes kapcsolat volt fellelhető, apák és fiúk, élettársak, sógorok, főnök és beosztott, ők működtették a láncot.

Takarítás és informatika, nem véletlenül

A hatalmas, hierarchikus lánc fő törekvése az volt, hogy valótlan számlákkal károsítsa meg az államot, egyben jogtalan előnyhöz juttassa az ügyfeleit, akik adót spóroltak, költségvetést károsítva. Az adóhatóság szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár összesen 19 milliárd forintnyi áfát próbált eltüntetni takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. Az adóhatóság közlése szerint ez végül 4 milliárd értékben sikerült.

A számlagyáraknak a homogén termékek (búza, cukor, acél) körbeutaztatása mellett a takarítás és informatika a két kedvenc fiktív szolgáltatásuk. Hiszen ki tudja megmondani visszamenőlegesen, hogy hány ember és milyen minőségben takarított valahol. Ahogy az informatikában is az a remek bűnelkövetői oldalról, hogy egy úgynevezett „biztonsági audit”, egy „front-end segítség”, vagy bármely más megfoghatatlan informatikai szolgáltatás ellenértéke lehet akár 20 ezer forint, de akár 20 millió forint is.

Adóhivatal legyen a talpán, aki bizonyítja, hogy a szolgáltatás nem történt meg, vagy nagyon túlárazott. Ráadásul a számlagyár rengeteg gagyi fiktív cége mellett mindig volt néhány, ahol azért egy-két szakember is megfordult, így még nehezebb azt bizonyítani, hogy teljesen fiktív egy szerződés, vagy azt, hogy egy utalás mögött semmilyen ellenszolgáltatás nem történt.

Olyan is előfordult, hogy az informatikai és a takarítási profilt ugyanazok a cégek váltogatták, volt olyan cég, amely Supra-Soft, majd Top-Hygiene néven bukkant fel a láncban.

Egy kiterjedt maffia tehát pár ezer forinttal kifizetett hazai hajléktalanok, autószerelő műhelyek kétes egzisztenciái, illetve szlovák, szerb, ukrajnai állampolgárok segítségével felépített egy óriási cégbirodalmat. Ez a vonal nem mutatott túl nagy ellenállást, se képzettsége, se megfelelő ügyvédei nem voltak, elég hamar többen beismerték a tetteiket.

Az ügy egyik vádlottja viszont a már korábban is börtönviselt F. Zsolt, aki egy időben a CBA informatikai vezetője, korábban az Axel Springer és a BKV informatikai igazgatója is volt. (Az egyértelműség kedvéért: jóval korábban, még a 2010 előtti városvezetés idején.) F. az akkori sajtóhírek szerint a számlagyáras gyanúsítás után vádalkut kötött, és azt vallotta: több MSZP-s politikust is megvesztegetett.

Képbe kerülnek az MSZP-sek

Az ügy kihallgatási jegyzőkönyveinek részletei több helyen is felbukkantak, a kormánypárti Magyar Nemzet ezek alapján többek között arról írt, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban vett át vesztegetési pénzeket, hogy Tóth Csaba és Horváth Csaba több mint negyedmilliárd forintot vehetett át feketén, illetve hogy Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke 40 milliós kenőpénzt vett át. Az állítások egy része a későbbi hivatalos ügyészi közlésekben aztán valóban benne volt.

Az atv.hu arról írt, hogy Baja Ferenc egykori MSZP-s képviselő, az MSZP pártalapítványának kuratóriumi elnöke is érintett lehet, ugyanis a portál birtokába került vallomás szerint 30 millió forintért cserébe ő kötötte össze Molnár Zsolttal a korrupciós pénzek kifizetőjét, F. Zsoltot. Ezek a nyilvánosságra került vallomásrészletek egyébként mind a vádalkut kötő F-től származnak.

Horváth Csaba, Molnár Zsolt és Baja Ferenc is nyilvánosan tagadta az érintettségét. A zuglói polgármester panasszal élt a gyanúsításával szemben, Molnár Zsolt pedig bejelentette, hogy nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett nemcsak F., de az ő vallomását először leközlő sajtóorgánum ellen is. Horváth Csaba és Baja Ferenc egyaránt felvetette, hogy abban az időszakban, amikor az ügyészség szerint megtörténhettek a korrupciós kifizetések, nem volt döntési pozícióban Zuglóban. Legutóbbi információink szerint ez a nyomozás még mindig tart.

F. és a másik fontos szereplő, V. Gergely letartóztatásuk után az iratok szerint egymás ellen fordultak, egyikük azzal vádolta meg a másikat, hogy nagy összeget ajánlott neki, ha elviszi a balhét, de arról is van információnk, hogy egyikük állítólag annyira szerette volna elkerülni a börtönt, hogy azt hangoztatta, bármilyen vádalkura hajlandó. Ezek természetesen nem bizonyított információk, de azt támasztják alá, hogy a sokáig makacsul mindent tagadó főnökök szívesen egymásra tolták volna a tényleges felelősséget, és az is felmerül, hogy a vádalku során tett vallomásukban esetleg valótlanságokat állítottak a politikusokról.