Varga Mihály: Idén 3,6 százalék körül nőhet a GDP

Az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön. A tárcavezető minden előrejelzése nagyon optimista volt, ugyanakkor független elemzések alapján annyira nem lesz egyszerű a helyzet 2024-ben, mint most a kormányzati jóslatokból tűnhet.

Az államháztartás helyzete Varga elmondása szerint 2023-ban jobb lett, mint 2022-ben volt, és idén további javulással számolnak. A 2023-as büdzséből tetemes, 650 milliárd forintot elérő összegben finanszíroztak elő uniós projekteket. Az elmúlt 10 napban azonban már érkezni kezdtek az EU-források, Varga arról számolt be, hogy eddig 470 milliárd forintnyi uniós forrást számoltak el.

A pénzügyminiszter beszámolt róla, hogy az unió 16 országában, köztük Magyarországon sikerült 2023-ban csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, emellett a pénzforgalmi hiány is alacsonyabb lett. A kormány legfontosabb célja 2024-ben a hiány és az államadósság további csökkentése – mondta Varga.

Az újabb dollárkötvény kibocsátásról elmondta: szerdán 12 éves futamidejű dollárkötvényt bocsátottak ki 2,5 milliárd dollár értékben, a befektetők 5,6 milliárd dollár értékben tettek ajánlatot. A jelentős érdeklődés is mutatja, hogy továbbra is erős a bizalom a magyar gazdaság iránt – mondta, ám az optimizmust árnyalja, hogy Magyarország jelenleg rendkívül drágán finanszírozza magát: többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. A kamatfizetésben uniós elsők lettünk tavaly GDP-arányosan, a nemzeti össztermék 4 százalékára rúg ez a teher.

A GDP 2023-ban csökkent, de pénzügyminiszter kérdésre elmondta, hogy

a kormány számításai szerint idén már 3,6 százalék körül nőhet.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, 2024-ben 4 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye. A növekedéssel a kormánytól független elemzők és közgazdászokkal sem lesz gond idén, de azért ennyire nem optimista a piac, inkább 2,5-3 százalék körül alakulnak a többségi várakozások. Továbbá az is probléma, hogy az infláció leszorításának célja és a növekedés felpörgetése egymás ellen hatnak, a kettőt nehéz összehangolni, magyarázta Surányi György volt jegybankelnök a Telex Téma podcastjában november végén.

A 2024-es költségvetésnél 2,9 százalékos hiánycélt tűztek ki, hogy ez mennyire lesz tartható, az kérdéses: elsősorban a bevételi oldalon van probléma, azon belül is a legnagyobb tétellel, vagyis az általános forgalmi adóval, azaz áfával. A makrogazdasági mutatók várható alakulásáról itt írtunk. A költségvetésnél egyébként az utóbbi években rendszeressé vált, hogy a tavaszi elfogadás után többször, alapjaiban írják át a törvényt, így történt ez 2023-ban is, amikor a hiánycélon is többször módosítani kellett, és esélyesen még így sem jött össze az utoljára kitűzött 5,2 százalék (5,9 lett a vége). Zsiday Viktor pénzügyi szakmeber szerint a költségverési helyzete jelenleg olyan rossz, mint „a Gyurcsány-korszak mélypontján”.

Az MNB-t érintő kérdésre Varga kifejtette, a tárca mindig tiszteletben tartotta a jegybank működését, az elmúlt időszak kamatdöntései erősítették a gazdaság iránti bizalmat. A jegybank teszi a dolgát, közreműködik az infláció mihamarabbi leszorításában – mondta. A kérdés egyébként arra utalt, hogy nyilvánvalóan és kifelé is láthatóan ellentétek feszülnek a gazdasági kormányzat és a monetáris politikát alakító központi bank között, rendszeresek az olyan húzások (elsősorban Nagy Márton minisztériuma részéről), amelyekkel megpróbálnak ellentartani az MNB óvatos kamatpolitikájának. A csörte létét ugyanakkor a felek nyilvánosan nem szokták elismerni, sőt.