Zsiday Viktor szerint a költségvetési helyzet olyan rossz, mint a Gyurcsány-korszak mélypontján volt

A magyar gazdaság már negyedik éve „ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd”, a helyzet ilyen szempontból legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján volt – olvasható Zsiday Viktor pénzügyi szakember legfrissebb blogbejegyzésében.

Zsiday szerint a magas hiányt részben magyarázza a magas infláció, a magas kamatok, a Covid-járvány, az orosz–ukrán háború. A közgazdász szerint a költségvetés valós helyzetének leírására legjobban a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg alkalmas, a statisztikai adatokból pedig jól kivehető, hogy a hiányt tekintve ott tartunk, mint 2006-ban.

Úgy véli, az adatokat grafikonra téve „jól kivehető a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok fiskális felelőtlensége (2002–2006), amit azonban 2007–2009 között helyre raktak, mivel muszáj volt.”

Ezután 2011-ben Matolcsy György „megpróbálkozott egy agresszív fiskális stimulussal, de az európai adósságválság közepette ez lehetetlennek bizonyult, és gyors hátraarcot kellett csinálni (2012), aminek ismét mély recesszió lett az eredménye. Ez volt a hét szűk esztendő (2006/7-12/13), amikor gyakorlatilag stagnált a hazai gazdaság, de folyamatosan javult a költségvetés mögöttes helyzete.”

2013-ban aztán elindult a hét bő esztendő, a költségvetés viszonylag fegyelmezett volt 2016-ig, „de 2017–19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány, de az igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be: 2020–23 között borzasztóan megugrott a deficit”, ekkor jutottunk vissza a 2006-os szintekre.

„2023-ban a kormányzat kénytelen volt igen jelentősen megszorítani, bár nem akart, pedig ez már jóval előtte látszott, hogy elkerülhetetlen, ami (egyéb tényezők mellett) az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb recesszióját/fogyasztáscsökkenését okozta 2023-ban” – írta.

Úgy látja, a költségvetés helyzete javult tavaly, „de sajnos még mindig fenntarthatatlan, és további kiigazításokra lesz szükség valamikor”.

De szerinte a magyar kormány valószínűleg elodázza a további kiigazításokat, amíg nem elkerülhetetlen, inkább majd egy külső gazdasági sokk idején kezd megszorításokba, amivel jelentős gazdasági visszaesés jár majd, mert akkor a világgazdasági helyzet is rossz lesz.

Zsiday arra számít, hogy a kormány addig is inkább „pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással, amíg lehet, ami valószínűleg még komolyabb problémákat fog okozni később”.

Nemrég írtunk arról, hogy a magyar állam a költségvetési hiányt fedező hitelekre egyre magasabb kamatot fizet, még a GDP 100 százaléka felett eladósodott Görögország is olcsóbban jut hitelhez, mint a GDP arányosan 80 százalékos államadóssággal rendelkező Magyarország. Ennek okairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Itt pedig arról írtunk, hogy a legdurvább részeken már túl vagyunk, de még 2024 is rázós lesz a magyar gazdaságban.