Arab csoport lesz a Yettel új főtulajdonosa

Hamarosan arab, egészen pontosan Abu-Dzabiból származó főtulajdonosa lehet a hazai mobilpiac meghatározó cégének, a Yettelnek. Szokott arab nyelvű tőzsdei közleményeket olvasni? Nem? Pedig érdekesek, ráadásul természetesen angolul is elérhető az e&, vagyis kiejtve az e-and (lánykori nevén Etisalat) nevű, gigantikus távközlési csoport tájékoztatása.

Nos, a Karim Bennis csoportszintű pénzügyi vezető aláírásával olvasható tájékoztatás szerint az e& méretes üzletet kötött a cseh PPF Telecom Group kelet-közép-európai üzletágainak irányító részesedéséről. Az üzletnek nem része a cseh operáció, de négy további országban, Bulgáriában, Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon az arab csoport lesz a helyi részesedés főtulajdonosa. Itthon a három meghatározó cég, a T-csoport, a Vodafone és a Yettel által dominált mobilpiacon az utóbbiról, vagyis a Yettelről van szó.

Már a jövő év elején lezárulhat

A készülő üzletről itthon a HWSW is írt már korábban, de mostanra meg is született a megállapodás. A bejelentésből azt is lehet tudni, hogy a 2,15 milliárd eurós (800 milliárd forintos) üzlet révén a PPF az e&-nek 50 százalék plusz egy részvényt jelentő többségi pakettet ad át.

Az ügyre rálátással bíró forrásunk szerint ennek az az oka, hogy az e& tőzsdei cég, a befektetőit azzal kápráztathatja el, ha ki tudja mutatni, vagyis konszolidálni tudja a nyereségét, míg a PPF esetében bőven elég, ha el tudja magyarázni a cégvezetés például a finanszírozó bankoknak, hogy mit ér egy kisebbségi pakett.

A tranzakció várhatóan 2024 első negyedévében, de akár még azt megelőzően is lezárulhat, mindez a hatósági jóváhagyások függvénye, mindenesetre akkor az érintett országokban majd a kommunikációs csapatnak el kell magyaráznia a befektetőknek, ügyfeleknek, hogy miről is van szó.

A lépéssel az arab csoport folytatja azt a stratégiáját, amely a globális jelenlétének növelésére irányul – mondta el korábban a cég vezérigazgatója, Hatem Dowidar, aki szerint a társaságnak van tőkéje és kapacitása is a bővülésre, és európai, ázsiai és afrikai terjeszkedési lehetőségekre is összpontosít.

Nem ugyanaz minden ország

Úgy tudjuk, az üzletben kicsit azért elválik Bulgária, Szerbia és Szlovákia, illetve Magyarország. Előbbi háromban a helyi állam nem volt benne a PPF helyi távközlési cégében, Magyarországon viszont a magyar állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Yettel mobilszolgáltatóban és a CETIN Hungary infrastrukturális társaságában egyaránt.

Magyarországon a PPF (Petr Kellner azóta meghalt cseh milliárdos portfóliócége) 2018-ban vásárolta meg a norvég Telenortól a hazai Telenor Magyarországot, amely később a Yettel nevet vette fel.

Ebben az időszakban a magyar állam szeretett volna részt venni valahogy a hazai mobilcégekben vagy legalábbis azok közül egyben, és ehhez több úton is elindult. Mint tudjuk, a magyar befektetők (az állam és a 4iG-csoport) végül a Vodafone-t vették meg, de előbb a még állami Antenna Hungária vett 25 százalékot a Telenorban (Yettelben) is. Aztán innen több kanyar is következett, a 4iG – az állam és a magáncég állandó üzletelése során – többségi tulajdonos lett az Antenna Hungáriában.

Ám van a történetben még egy csavar: miután a 4iG és az állam megszerezte a Vodafone-t, hogy tisztuljon a képlet, az állam és a 4iG elcserélte egymással a Vodafone- és a Yettel-részvényeket, így megint az állam lett a Yettel-pakett tulajdonosa.

Emellett, csakhogy még viccesebb legyen a kavarodás, az e& maga is jelentős, 20 százalék körüli) Vodafone-tulajdonos. Ez azonban a hazai piac szempontjából annyiban irreleváns, hogy az a Vodafone már nem ez a Vodafone, vagyis a brit cég már nem tulajdonosa az azonos nevű magyar cégnek, így az e& sem.

Az egész gondolatmenet lényege, hogy a magyar Yettelben jelenleg van egy 25 százalékos állami pakett, amelynek a sorsa akár a cseh–arab tranzakció miatt szintén megváltozhat. Erről nincs konkrét információnk, de a kialakult helyzetben racionális lenne, ha magyar–arab tárgyalások is kezdődnének.

Nem várnak változást

A hazai távközlési szektorban több forrással is beszéltünk, de senki nem vár azonnali, érdemi működési változást. A Yettel élén nemrég ugyan volt változás (a szlovák Peter Gazik helyére a cseh Igor Prerovsky érkezett a cég élére), de ez teljesen független volt ettől a folyamattól. Maga a hazai Yettel nem kompetens a kérdések megválaszolásában. Az e& ugyanis tőzsdén jegyzett cég, a prágai PPF pedig ugyan nem az, így eddig kicsit szabadabban tudta kommentálni a megkereséseket, de a jövőben ez szabályozottabb lesz.

Ugyanakkor mi úgy tudjuk, hogy a cégnél sem menedzsmentcserére, sem névváltoztatásra vagy hasonló kardinális változásra nem készül a csapat. Az e& vagy húsz országban már jelen van, sehol nem úgy ment be, hogy azonnal berúgta az ajtót. Eddig amúgy a Közel-Keleten (például az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában), Afganisztánban és Pakisztánban, illetve Fekete-Afrikában (Mali, Togo, Gabon, Benin, Niger) volt erős a csoport.

A koncepció

Az Egyesült Arab Emírségekben, elsősorban Dubajban, de Abu-Dzabiban is, ahogyan egyébként Szaúd-Arábiában és Katarban is, az állami alapok vagy az államilag támogatott globális nyomulás valahogy úgy működik, hogy a létrejött vagyonok kis részt államiak (az Egyesült Arab Emírségekben emellett kisebb részt a városállamokéi), de sok magánalap van az uralkodó környezetében dolgozó családoknál is.

Az ország arra készül, hogy amikor végük lesz a szénhidrogén-bevételeknek, akkor is legyenek jövedelmező üzletei. Stratégiailag neki is indultak „portyázni”, csak kicsit máshogyan, mint például Norvégia. Ott a Norvég Alap tényleg a köznek vásárol, az arab alapok viszont az uralkodó osztálybeliek családjának, de persze a részvényeken vagy a sok cégnél betölthető pozíciókon keresztül a nép képviselői is gazdagodnak.

A cégek mögött amúgy rengeteg tőke van, de kevesebb humán erőforrás, vagyis az alapok általában gyorsabban vesznek cégeket, mint hogy az irányításba adnának új embereket.

És végül egy visszatérő kérdés a magyar 25 százalékról: miért adná el a magyar állam is az arab befektetőnek a részesedését? Leginkább azért, mert arra már nincs annyira szüksége, és ha most fontosabb célpont a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, akkor érdemes arra gyűjteni a forrásokat – ahogy ezt az Erste Bank Hungary állami részesedéséért kapott pénzzel is tervezik.