Yettel-üzlet: „három legyet egy csapásra” módszerrel cserélt távközlési érdekeltségeket az állam és a 4iG

Vodafone-részvényekre cserélte Yettel–CETIN-részesedését a 4iG-csoport – jelentette be a cég, amelynek munkatársai a többszereplős megállapodás részleteit – a közleményen túl – már nem kívánták a Telexnek kommentálni. A közlemény szerint az ügylettel a 4iG-csoport (közvetlenül az Antenna Hungária) 70,5 százalékra növelte tulajdonát a Vodafone Magyarországban.

Az Antenna Hungária a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalataiban (itt fontos, hogy nemcsak a Yettel-cégekről, hanem a hálózati infrastruktúrát kezelő CETIN toronycégről is szó van) meglévő 25 százalékos tulajdonát cserélte el az állami Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára, vagyis az Antenna Hungária kiszállt a magyarországi Yettel–CETIN-leányvállalatokból, az állam pedig beszállt.

„Minden szempontból logikus, tisztázó lépés volt, amely végre teljesen tiszta helyzetet teremt”

– mondta a Telexnek egy érintett. A dealről korábban itt, itt és itt is írtunk.

Az ügylet lényege, hogy egyetlen csapással (deallel) három legyet ütöttek le a felek:

• egy versenyjogi helyzetet tisztáztak;
• egy tulajdonhányad-számítást
• és egy pénzügyi befektetés sorsát rendezték.

Lássuk ezeket sorjában.

Az első légy: a versenyjogi helyzet

Kezdjük a versenypiaci helyzettel. A Gazdasági Versenyhivatal a stratégiai jelentőségű Vodafone-dealt nem vizsgálhatta, de ettől még a későbbiekben is felmerülhetnek versenyjogi helyzetek.

Ha a magyar mobiltávközlési piacon három cég van, a Vodafone, a Yettel és a Telekom, akkor az nem néz ki jól, ha egy magáncégnek (4iG) kettőben van tulajdona. Mire gondolunk?

A Magyar Telekom az egyik szereplő, de mellette ott van a 4iG többségében a Vodafone és ott volt a 4iG kisebbségi tulajdonában a Yettel. Érdemes volt ezt tisztába tenni, hiszen ha egy piacon három szereplő van, de abból kettőben tulajdonos egy magáncsoport, az problematikus lehet. Egy transzparensen működő versenyhatóság vizsgálata során ez problémás lehetett volna. Olyan cégekben, amelyek egymással érdekkonfliktusban lehetnek, ne legyen ilyen, főleg ne akkor, amikor az unió eleve árgus szemekkel viseli a jogállamiságot. Ez az unió egyik legkomolyabb „közös” területe, itt sok eszköze van Brüsszelnek.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy így mi változik. Hiszen akkor most a magyar államnak lesz két cégben tulajdona. Igen, de ez nem problematikus, egymással versengő infrastruktúracégekben van olykor állami tulajdon, ráadásul mindkét tulajdon kisebbségi – vélte egy szakember.

A második légy: a tulajdonhányad-számítás

A következő pontról érdemes rögtön leszögezni, hogy két szakembert értünk el, és ezt a kérdést ellentétesen látták. Arról van szó, hogy a deal előtt, január 31-től a magyar Vodafone-ban a 4iG Nyrt. leányvállalatának, az Antenna Hungária Zrt.-nek 51 százalékos irányító befolyása volt, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek pedig 49 százalékos kisebbségi részesedése. Igen ám, de az Opten alapján az Antenna Hungária 23,22 százaléka is a magyar állam tulajdona.

Ha úgy számolunk, akkor a végső tulajdonlás szintjén a március 20-i bejelentés előtt az államnak volt 49 százalék közvetlen és 0,2322*51, azaz 11,84 százalékos közvetett tulajdona, akkor együtt 60,84 százalék volt az állami tulajdon.

Hangsúlyozzuk, hogy a 4iG maga ugyan nem számolt így, de ha akadt volna olyan jogász, aki szerint ez egy többségi állami társaság volt eddig, immár neki sem lehet ellenvetése. Hiszen ha a csereügylet végeztével az államnak 29,5 százalékos közvetlen és 70,5*0,2322 százalék=16,37 százalék közvetett tulajdona van, az együtt is csak 45,87 százalék. Vagyis immár nincsen olyan jogértelmezés, amely szerint a Vodafone állami többségű cég lenne.

A harmadik légy: az „érdekmúlás”

Valaha (2019 végén) a Yettelben (az egykori Telenorban) az állam az akkor még állami Antenna Hungáriának vett 25 százalékot. Az eladó már ekkor is a PPF-csoport volt. Aztán a részletek ismertetése nélkül, de annyit rögzítsünk, hogy a 4iG-csoport irányítása alá került az Antenna Hungária, de a 4iG jellemzően többségi tulajdonra tör.

A 4iG már régóta szeretett volna egy komoly távközlési érdekeltséget. Ez végül nem a Yettel, hanem a Vodafone lett, de a kisebbségi Yettel-pakett ott maradt, pedig, mint mondtuk, a 4iG nem híres arról, hogy kisebbségi paketteket tartana. Jászai Gellért többször is elmondta, hogy ezt a 25 százalékot ő pénzügyi befektetésként kezeli.

A Yettel operatív ügyeit a 4iG nem is befolyásolta, a cseh főtulajdonos jól fut, a portfóliója egyben van, nem valószínű, hogy kiszállna. Korábban a felek többféle opciót is a kezükben tartottak. A magyarok vagy keresni akartak a 25 százalékon és eladni, vagy növelni akarták részesedésüket 50 százalék fölé, de már elmúlt ez az érdek, a 4iG végül a Vodafone-ra tett. A 4iG-nek aligha volt szívügye ez a pakett, így a harmadik légy maga a megszabadulás volt a kisebbségi pakettől.

Személyi kérdések

A 4iG azt is bejelentette, hogy a tulajdonosi változások bejegyzése után a Vodafone Magyarország igazgatósága a jelenlegi ötről hét főre bővül, melybe öt főt delegálhat a 4iG-csoport, kettőt pedig a Corvinus Zrt.

A Vodafone ötfős igazgatóságából eddig őket ismertük:

• Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
• Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
• Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.

Állami oldalról a testületekbe Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek, az igazgatóságba

• Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és
• Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.