Jellinek Dániel megvette a hazai Auchan 47 százalékát
2023. október 18. – 17:10
Felszállt a fehér füst, Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt a francia Auchan hazai hipermarket-üzletében és 100 százalékot az úgynevezett korzó-üzletben. Ez azoknak a bérleményeknek a kezelése, amelyek kívül vannak az élelmiszerboltok pénztárán, tehát ahol a gyógyszertár, a kulcsmásoló, a trikófestő és egyéb üzletek működnek. A kormány az elmúlt években egyértelművé tette: szeretné, ha több lánc lenne magyar kézben. Úgy tűnik, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő vállalkozó magáncéljai és a kormány elképzelései most találkoztak. A Telexnek Jellinek Dániellel is sikerült beszélnie az ügy hátteréről.
Több mint két éve jelentették be a felek, hogy a Jellinek Dániel tulajdonolta Indotek-csoport beszáll az Auchan hipermarket-hálózatba. Azóta nagyon sok minden történt, kitört a háború a szomszédunkban, recesszióba fordult a magyar gazdaság, a kiskereskedelmi volumen nagyon visszaesett, a kormány különadókkal és mindenféle furcsa szabályozással (árstop, készlet- és maradékszabályok, kötelező akciózás) nehezítette a láncok helyzetét. De végül csak sikerült az üzletet tető alá hozni. Ahogy a szándéknyilatkozatnál két éve, Jellinek Dániel most is beszélt a Telexnek az ügy hátteréről, de igyekeztünk másokkal is beszélni.
A vevő személye azért is izgalmas, mert éppen a héten jelent meg egy nagyon alapos G7-cikk arról, hogy Jellinek Dániel bizonyos érdekeltségei miként gazdagították az elmúlt években elsőbbségi részvényeken keresztül Tiborcz Istvánt.
Az Auchan felépítése
Az Auchan olyan, mint egy társasház, aminek két albetétje van. Az egyik maga az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Auchan, a másik a hipermarket épületében lévő „korzó”, ahol különböző egyéb üzletek működnek, tehát ahol ingatlan-hasznosításra van lehetőség – magyarázta a Telexnek Jellinek Dániel. Mindenesetre abból is profitál a cég, hogy odavonzza a vevőket, ami másoknak is jó értékesítési lehetőséget kínál.
Csakhogy az utóbbi időben nem ment túl jól a hazai kiskereskedelmi hálózatoknak, az Auchan Kereskedelmi Kft-nek az Opten.hu adatai szerint 5905 dolgozója van, 2022-ben 354 milliárd forintos forgalom mellett 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett – ezzel egyébként a Spar mögött a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta –, míg 2021-ben 357 milliárd forintos forgalom után 8,3 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért még el. Elsőre nehéz megmondani, hogy melyik az aggasztóbb változás: az, hogy a cég veszteségbe fordult, vagy az, hogy ekkora infláció mellett nominálisan is visszaesett a forgalma.
Két év
A hazai közvélemény előtt Jellinek Dániel és az Auchan akár már két éve összekapcsolódhatott, a Telex is írt az akkori elhatározásról, szándéknyilatkozatról.
Tény, hogy az Indotek és a hipermarketlánc közötti szoros üzleti kapcsolat már hosszú évekre nyúlik vissza: számos Auchan üzlet Indotek-bevásárlóközpontban működik. Üzletileg vélhetően innen ered Jellinek Dániel azon lépése, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a francia családi vállalattal és befektet a cégbe.
Ugyanakkor azt is megjegyezhetjük, hogy a kormány állandóan a külföldi láncokat ostorozza, nemcsak az elmúlt év intézkedéseivel (kiskereskedelmi adó emelése, az azóta végre megszüntetett árstopok, a kötelező akciózás, vagy a lejáró élelmiszerek szigorú szabályozása), de verbálisan is gyakran elmondták a különféle potentátok, hogy a hazai élelmiszer-vertikumnak az segítene, ha több lánc lenne magyar kézben. Vagyis Jellinek Dániel magáncéljai és a kormány elképzelései párhuzamosak voltak, és nem is csak a végtelenben találkoztak.
Hosszú tárgyalások
Az elhúzódó tárgyalásokat valóban indokolhatta az, hogy a szándék rögzítése után nagyon megváltozott a külső környezet. Említsük meg ezúttal is a háborút, a kamatok elszállását, illetve a részben átmeneti, részben velünk maradó kormányzati intézkedéseket: ezek jelentősen befolyásolták egy-egy kereskedelmi cég életét, vagyis 2021 végén valóban nem ugyanaz volt a portéka, mint 2023 vége felé.
A piacon egy másik fontos történet is terjed, de ezt, illetve a tranzakció értékét, (vagyis az árat) Jellinek Dániel nem kommentálta. Úgy tudjuk, hogy kormányközeli üzleti csoportok közelről vizsgálták az Auchant, de végül egyik sem akarta a dealt.
A híresztelés erősebb verziója az, hogy rendre változnak a bizalmi viszonyok a kormány, a kormányhoz közeli körök és az üzleti élet erős emberei között. Volt idő, amikor a nagy horderejű üzletek kapcsán mindig Mészáros Lőrinc neve merült fel, majd többször Jellinek Dánielé (például a reptér megvásárlásánál, vagy az Auchan előtt a Waberer’s megvásárlása kapcsán), ám legújabban még közelebb kerültek bizonyos ügyletek a miniszterelnök családjához (a Waberer’s például Tiborcz István tulajdonába került).
Ehhez hozzá lehetett azt is kötni, amikor Jellinek Dánielnek a hatóságokkal is meggyűlt a baja, még ha abban a konkrét számlagyáros ügyben nem is nála, hanem az édesapjánál tartottak a NAV munkatársai hajnali razziát. A tranzakcióról a cég azt mondta: az érintett számlákat jóval az eljárás előtt önrevíziózták és a kapcsolódó adót kamatokkal együtt befizették. Mindenesetre ezt is lehetett úgy értelmezni, hogy feszültség van az erőtérben.
A paraméterek
Az Auchan céget a mélyen vallásos, római katolikus Gérard Mulliez alapította 1961-ben, aki az első áruházát Észak-Franciaországban nyitotta. Csak két évtizeddel később, 1981-ben lépett ki a nemzetközi piacra. Az alapítónak ma már sok száz leszármazottja van, ők mindannyian tulajdonosok. Aki beházasodik a családba, az is részvényessé válik, ugyanakkor aki elválik, annak a papírjait is el kell adnia.
Az Auchan-üzletről két évig tartó tárgyalásokon arról készültek sorra a szakértői anyagok, hogy a változó környezet mennyire értékeli át az üzletet. Ennek persze egy része a jövő eltérő prognózisairól szólt (kristálygömbök versenyeztek kristálygömbökkel), így ha a szakértők nem jutottak konszenzusra, akkor a nagy fejesek egyeztettek itthon, Franciaországban, emailben, chaten, videókonferenciákon.
Az Indotek részéről végig Jellinek Dániel vezette a tárgyalásokat, az Auchan részéről a tulajdonos Mulliez-család egyik kijelölt tagja, aki amúgy az Auchan globális vezetésében is a board tagja.
Mint hallottuk, „volt mosolyszünet, majd békülés, minden, ami ennek a szakmának a szépsége, valóban hosszú alkufolyamat volt.”
Merre tovább, Auchan?
Jellinek Dániel fő fokuszát eddig a raktárak, ipari ingatlanok, szállodák, plázák jelentették, de az Indotek egyre több országban nyit az agrárium, az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem irányába is. A 47 százalék pedig egy amolyan erős kisebbségi pozíciót jelent lényeges kérdésekben, vétójogokkal.
„Az élelmiszer-kereskedelem egy szakma, és nem gondolom, hogy ehhez már értünk, ráadásul a nemzetközi beszerzésekben sokkal jobb pozícióban van egy globális multi” – mondta Jellinek. Vagyis az üzletember szerint egy magyar tulajdonú bolthálózathoz képest óriási a versenyelőnye van az olyan nemzetközi játékosoknak, mint az Auchan, a Lidl, vagy az Aldi. Ők sokkal, de sokkal jobb árat tudnak kiharcolni, ha tárgyalnak az Unileverrel, a Heinekennel vagy a Nestlével, mint a magyarok (például a CBA, a Reál, a Coop). És a nem élelmiszeripari (non-food) termékeknél is más úgy kínai papucsot, hálózsákot, vagy turmixgépet venni, hogy valaki meg tud venni a gyártótól egy hajónyit, vagy valaki több kereskedői áttéttel kisebb mennyiségeket vesz.
Az üzletember az Auchan konkrét piaci terveiről nem akart még nyilatkozni. Tény, hogy az áruházlánc – mint azt a fenti számokból is láthattuk – az utóbbi időben tényleg kicsit lemaradt a versenyben, például a fogyasztókhoz közelebb merészkedő diszkontokkal szemben.
A plázastop idején, amikor új bevásárlóközpontokat nem lehet építeni, de a meglevőkbe változhatnak a bérlők, az is kooperáció lehet, hogy az Indoteknek sok bevásárlóközpontja van. De a két cég abban is kooperálhat, hogy további országra terjessze ki az együttműködését. Illetve ha az Indoteknek lesznek hazai élelmiszeripari érdekeltségei, akkor az Auchan globális hálózatába is bevihet hazai termékeket. Igaz, azt is rögzíthetjük, hogy az Auchan az utóbbi időben Európában nem igazán lépett új piacokra, inkább a frankofón Afrikában terjeszkedett.
A fogyasztókat mindenesetre ebből a tranzakcióból vélhetően az érdekli a legjobban, hogy változnak-e majd az új tulajdonossal az árak, hol nyílik legközelebb Auchan-üzlet, lesz-e több magyar termék a boltokban. Jellinek Dániel azt mondja, hogy az Indotek többszáz kereskedelmi ingatlanból álló portfóliójával rendkívül fel tudja gyorsítani az áruházlánc hazai terjeszkedését. Ezzel a – most leginkább Budapesten és az agglomerációban erős – Auchan közelebb kerülhet a vidéki vásárlókhoz, hosszabb távon pedig nem kizárt, hogy a hazai élelmiszer- és agráripar szereplői is új üzleti lehetőségekhez juthatnak a lánc helyi vagy regionális beszállítójaként. Itt láthatók a mostani magyarországi Auchan hipermarketek.
Az Auchannak amúgy Franciaországban kisebb boltjai is vannak, akár az is egy elképzelhető irány, hogy Magyarországon is nyílnak ilyenek, a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok nyitása ugyanis sokkal egyszerűbb a plázastop-szabályok mellett is.
Jellinek Dánieltől megkérdeztük azt is, hogy a nemzetközi láncok sokszor támadások fókuszában vannak, hogy érzi, minek számít majd az Auchan, ahol most 53-47 százalék lesz a külföldi és a magyar arány.
„Az üzleti koncepciónk jó. Segít-e majd a kormány? Nem tudom, egyedi kedvezményeket nem remélek, de remélem, hogy akadályokat sem kapunk”
Jellinek és a NER
Itt elértünk ahhoz az izgalmas részlethez, hogy Jellinek Dániel mennyire NER-es, erről a Válaszonline-nak adott egy hosszabb interjút. Az mindenesetre biztos, hogy a kevés kiválasztott között van. Korábban a Telex írt arról a döbbenetes esetről, amikor az MFB egy 200 milliárd forintos állami tőkeprogramról konkrétan nem árulta el nekünk, hogy kik nyerték el a forrásokat. A Telex azonban piaci források segítségével kiderítette, hogy az MFB a négy 50 milliárd forintos mandátumból egyet adott az Equilornak, egyet a PortfolLonnak (OTP-csoport), kettőt pedig Jellinek akkori érdekeltségeire bízott.
Azóta annyiban módosult a képlet, hogy több alapkezelőnél is voltak tulajdonosi változások. Hasonlóan erős volt Jellinek nyerési aránya a vidéki szállodafejlesztést támogató Kisfaludy programban, amit szintén a Válasz tárt fel több nagyon alapos cikkben. A cikkben emlegetett, korábban Tiborcz, majd Jellinek által is birtokolt Appeninn azóta a támogatott turisztikai projektjeiből kiszállt.
Emellett az is ismert, hogy az utóbbi években Jellinek Dániel több üzletet is kötött Tiborcz Istvánnal. Jellinek Dániel a NER-es minősítéssel kapcsolatban a Telexnek deklarálta, hogy soha nem indult közbeszerzéseken, a cég mostanában megvalósított 20 tranzakciójából 1-2, ha magyar, de a hazai sajtó következetesen csak azokról a megállapodásokról írt, amelyeket Tiborcz Istvánnal kötött.
„Az Indotek Group 12 országban aktív, senki nem gondolhatja komolyan, hogy külföldön is a NER segíti az üzleti sikereinket. Megálljuk a helyünket az olasz, a román, a spanyol, a görög és a többi piacon is. Hiszek abban, hogy az Auchan is hasonlóan sikeres üzlet lesz.”
Az üzletember hangsúlyozta: az Auchan tulajdonrész megvásárlása is jól illeszkedik az Indotek stratégiájába, a tulajdonrész-szerzés hátterében pedig nem áll az állam vagy más piaci szereplő.
Ugyanakkor azt Jellinek maga is elmondta, hogy valóban vannak olyan üzletek (például a vidéki szállodafejlesztések), ahol csak állami támogatással jön ki a matek.
Feljavítás
Egyik forrásunk azt is felvetette, hogy Jellinek Dániel elsősorban a 2008-2009-es válság után „turnaround” üzletekkel szerezte a vagyonát, azaz bajba került cégek ingatlanjainak, irodáinak az olcsó megvásárlásával, majd feljavításával. Azóta azonban – ezen tevékenység megtartása mellett – egészen eltérő üzleti területeken is megjelent, ilyen a szállodák, a plázák és most az élelmiszerkereskedelem.
Mindezt Jellinek Dániel maga is elmondja, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy egy nem túl jól működő vidéki pláza, egy felújítandó 500 szobás tengerparti szálloda vagy egy éppen csökkenő piaci részesedésű hipermarketlánc tulajdonrészének megvásárlása voltaképpen szintén ilyen turnaround üzlet.
Jellinek Dániel a további terveiről túl sok részletet nem árult el a Telexnek, de azt elmondta, hogy a nagyobb lélekszámú és gazdagabb európai államokban (elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban) a legaktívabb mostanában. Mint hallottuk, az élelmiszerpiaccal kapcsolatos befektetési elképzelései is túlmutatnak Magyarországon.
Ennek egyébként már egyszer majdnem lett egy méretes eredménye. Az Agrokor valaha Horvátország legnagyobb foglalkoztatója volt, de pénzügyi nehézségei támadtak, orosz bankok segítségével a menthető részekből lett a Fortenova cég, amelynek jelentős részét szintén majdnem megvette már az Indotek.
Nem elevenítjük fel újra az egész sztorit, de a lényeg az volt, hogy a hatalmas agrár-, élelmiszergyártó és kereskedelmi csoport megint eladósodott, és az orosz bankok a háború kirobbanása után ki akartak, vagy ki kényszerültek szállni. Az Indotek érdeklődött, volt is szerződése, és már kért is szankciós felmentéseket az amerikai, az EU-s és az angol hatóságoktól, mert a Sberbankkal kellett volna szerződni. A folyamat haladt (két zöld lámpa már megvolt), amikor a horvátoknál fordulat következett be. A horvát kormány hirtelen nem akarta „Orbánéknak” eladni a Horvátországban rendszerkritikusnak tartott hatalmas csoportot. Az első ötlet az volt, hogy helyi nyugdíjpénztárak szálljanak be, ez nem sikerült, aztán érkezett egy Saif Alketbi nevű dubaji sejk.
Igen ám, de őt a Nyugat orosz érdekek kiszolgálójának tartotta és szankcionálta. A sejk és cége azóta próbál perelni, de állandóan elveszíti a jogi eljárásokat és nem is tud szavazni a 43 százalékos pakettjével.
Ma ott tart Horvátország, hogy a Fortenovát amerikai hedge fundok finanszírozzák borzalmasan drága euróhitelekkel (1,2 milliárd euró az adósság), és a szankcionált sejk mellett elsősorban a horvát ipar egyik legerősebb emberének, a PPD gázcéget birtokló Pavao Vujnovacnak a szava érvényesül. Jellinek akkor azt nyilatkozta: „csak olyan üzleteket kötünk, ahol szívesen látnak minket. Ha a horvát partnerek úgy gondolják és majd a körülmények is adottak lesznek, szívesen megvizsgáljuk újra ezt a lehetőséget.”
Itt tehát az Indotek megtorpant, de hasonló üzletek felé nyitott.
Az biztos, hogy az Indotek-Auchan deal, vagyis egy nagy multi és a magyar üzletemberek joint venture-je nagyon ritka Magyarországon, mert kevés olyan partnerség van, ahol a magyar felet el tudják fogadni a nemzetközi üzleti körök.
Ami pedig a hazai láncokat illeti: azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy lesz-e további magyar tulajdonosi térnyerés. Mint hallottuk, eddig is inkább a Tesco, az Auchan, a Metro lehetett fókuszban, ebből most egy helyen volt változás. A Lidl, az Aldi és a Penny Market nem szerepel még a pletykákban sem, míg a Spar a kettő csoport között billegett. Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Sparnál nem eladói, inkább vevői szándékokról hallottunk.