A mezőgazdaság vagy az akkugyártás húz ki minket a recesszióból? – 10 fontos grafikon a magyar gazdaságról

• Még nem tudjuk, hogy idén nőni vagy csökkenni fog a magyar gazdaság, de a Magyar Nemzeti Bank azzal számol, hogy jövőre és két év múlva is 3 százalékos növekedés jöhet.
• Hiába gyengélkedik a magyar gazdaság, munkanélküliség nincs, sőt, egyre több a betöltetlen állás.
• Az elmúlt egy év inflációjával a legszegényebbek jártak a legrosszabbul, és a gazdagok a legkevésbé rosszul.
• Idén 17,9 százalék lehet az infláció, jövőre 5 százalék, 2025-ben viszont megint 3 százalékra mérséklődhet majd.

A Magyar Nemzeti Bank nem tudja legyűrni az inflációt, így ezt a feladatot a kormány vállalja át tőle – mondta el hétfőn a parlamentben Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai többeket megleptek, mert az MNB-nek a pénzügyi rendszer működtetésén és a bankok felügyeletén kívül gyakorlatilag az infláció kordában tartása az egyetlen feladata.

Amikor – többek között a kormány intézkedései miatt – tavaly az egekbe lőtt ki az infláció, Orbán még az MNB-re mutogatott, de most, hogy javul a helyzet, már átvállalná a felelősséget. Ennek megfelelően év végén valószínűleg saját érdemeként fogja eladni, ha tényleg egyszámjegyűre csökken az infláció.

Erre pedig minden esély megvan. Az MNB szeptemberi elemzése szerint ugyanis decemberre 7-8 százalék körül alakulhat az infláció, jövőre pedig éves szinten 4-6 százalék között lehet, amiben az idénről áthúzódó hatások is benne vannak. A következőkben az MNB friss inflációs jelentésének tíz legérdekesebb ábráját mutatjuk be.

1. Pluszos vagy mínuszos a nulla?

Magyar Nemzeti Bank még az őszi becslésében sem tudta eldönteni, hogy szerintük idén nőni vagy csökkenni fog-e a gazdaság, bár a kérdés igazából csak az, hogy pozitív vagy negatív lesz a nulla. Idén eddig amúgy az első és a második negyedév is elég mínuszos lett, ami nem vetít előre sok jót, de a jegybank szerint a harmadik negyedév már jobban alakul majd.

A 2020-as, koronavírus-járvány miatti rossz év után tehát idén megint nem csillog majd a magyar gazdaság teljesítménye, de az MNB szerint jövőre és azután is 3-4 százalékos növekedés várható.

2. Pörög az export, csak épp mi nem vásárolunk

A pozitív vagy negatív nulla közötti dilemmánál talán érdekesebb, hogy a gazdaság mikor miért nő, vagy mikor miért csökken. Idén például sokkal többet exportálunk, mint importálunk, ami 4 százalékkal felfelé húzza a GDP-adatot. Főleg az autók és az akkumulátorok kivitele nőtt meg az utóbbi időszakban.

Másrészt viszont a beruházások elmaradása, a háztartások fogyasztásának visszaesése és a negatív készletváltozás ugyanennyit húzza lefelé.

Jövőre és két év múlva viszont várhatóan már a háztartások fogyasztása és a hazai beruházások is növekedni fognak, amivel együtt az éves GDP-változás is várhatóan pozitív lesz. Ezt persze befolyásolja egy csomó dolog, mint például a nyugati-európai országok (elsősorban Németország) gazdasági teljesítménye, és az orosz-ukrán háború alakulása is.

3. Ki termel többletet és ki termel mínuszt?

A hazai GDP alakulását a termelés oldaláról is meg lehet nézni. A következő ábrán az MNB azt mutatja be, hogy a gazdaság melyik ágazata mennyivel húzza fel vagy le az egész ország gazdasági teljesítményét.

Itt az látszik, hogy az idei év második negyedévben elsősorban az ipar és a szolgáltatószektor gyengesége vezetett a gazdasági visszaeséshez. Több mint egy százalékpontos növekedést okozott viszont a mezőgazdaság teljesítménye, ami a tavalyi, brutálisan rosszul sikerült aszályos évhez képest idén a második negyedévben 68 százalékkal nőtt.

4. Válság ide vagy oda, munkanélküliség ezen a környéken nem lesz

Hiába tépázta meg először a Covid, aztán a háború, majd az energiaválság Kelet-Közép-Európát, gyárbezárások és tömeges elbocsátások nem nagyon fordultak elő a térségben. Érdemi munkanélküliség évek óta nincs Magyarországon, és ez a környék országaiban is így van, ami innen leolvasható:

Az ábrán látszik, hogy Magyarországon kívül Lengyelországban és Csehországban is messze 5 százalék alatti a munkanélküliség, amiről a kocsmapultnál (meg a parlamentben) azt szokták mondani, hogy aki akar dolgozni, az tud.

5. Több mint 100 ezer üres álláshely van

Nem véletlen, hogy az ország nagy újraiparosítását már jelentős részben nem magyar dolgozókkal, hanem vendégmunkásokkal akarják megvalósítani. A magyar helyzetről sokat elmond, hogy miközben a foglalkoztatás tavaly óta folyamatosan irtó magasan van (4,7 millió főnél is több dolgozik), az üres álláshelyek száma is extrém magas: ma több mint 100 ezer pozícióra keresnek dolgozót.

6. Mitől volt ilyen gyenge a forint?

Ha valaki sokat gondolkodott azon, hogy miért volt ilyen gyenge a forint tavaly, akkor itt van neki egy ábra, ami sok mindent megmagyaráz. Ha többet importálunk, mint amennyit exportálunk, és a behozott termékekért devizában kell fizetnünk, akkor ezt meg kell vennünk, ami miatt gyengül a forint.

Márpedig 2021 és 2022 között a brutálisan magas gázárak miatt (pénzben kifejezve) sokkal többet importáltunk, mint exportáltunk:

A gázár most megint alacsonyabb lett, így a külkereskedelmi cserearányunk is javult: most már megint sokkal többet érnek az innen kivitt autók és akkumulátorok, mint az ide behozott gáz. Ez rövid- és hosszútávon is segít a forintnak, bár nagy erősödést az EU-s pénzcsapok megnyitásáig nem kell várni.

7. Lelassul a drágulás, de kicsit azért még velünk marad

Ahogy közeledik az év vége, úgy tud az MNB egyre pontosabb becslést adni az éves inflációról. Ezt most épp 17,9 százalékra teszik, és ha nem drágul holnaptól tízszeresére a gáz lakossági ára, akkor nem is lesz ettől nagyon különböző. Ez egy sokéves rekord, meghaladja még a tavalyi 14,5 százalékos értéket is, ami két év alatt 35 százalékos drágulást jelent. Ilyen Magyarországon az 1990-es évek óta nem történt.

A jegybank jövőre 5 százalékos, 2025-re pedig 3 százalékos inflációt jósol. Bár valószínű, hogy egy ekkora inflációs hullám után már tényleg lelassul a drágulás, az MNB néha azért a múltban túlságosan optimista volt. A jegybank amúgy rontott a jövő évi előrejelzésén, idén tavasszal még 4 százalékos inflációt jósoltak 2024-re.

8. Brutálisan csökken az infláció Magyarországon. Vajon miért?

A jegybank közgazdászai humoros kedvükben voltak az őszi inflációs jelentés összeállítása közben, és beraktak egy ábrát arról, melyik EU-s országban mennyivel csökkent az infláció idén január és augusztus között. Ezen a listán Magyarország holtversenyben dobogós lett, csak Lettország és Észtország előzte meg.

Hogy mi lehet a siker oka? Nem kell túl sokat gondolkodni, az Európai Unióban ugyanis tavaly nyár óta nálunk a legmagasabb az infláció, januárban pedig a 25 százalék feletti értékünkkel messze vertünk mindenkit. Az Eurostat adatai szerint azóta 12 százalékponttal csökkent a drágulás mértéke, igaz, az még mindig messze a legmagasabb az EU-ban.

9. Mitől csökken?

Mindig érdemes ezerszer leszögezni, hogy az infláció csökkenése nem jelenti az árak csökkenését, csak azt, hogy a drágulás üteme lassul. Az MNB azt is nézi, hogy miért nem drágul már minden olyan istentelenül gyorsan, mint tavaly, vagy idén év elején, amire a következő megoldást találták:

Az ábrán látszik, hogy az árnövekedés lassulását elsősorban az okozza, hogy a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek nem drágulnak már annyira, mint korábban. Ez nem is csoda, idén januárban 40 százalék fölött volt az élelmiszer-infláció, így volt hol megálljon az árak emelkedése.

10. Szegény embert az infláció is húzza

Az MNB arra is végez számításokat, hogy az utóbbi hónapokban megtapasztalt iszonyú infláció melyik társadalmi réteget hogyan érintette. Senki nem fog csodálkozni, de természetesen a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek járnak a legrosszabbul, és a leggazdagabbak a legjobban.

Az ábráról leolvasható, hogy az elmúlt 12 hónap átlagosan 22 százalékos inflációja egy tipikus nyugdíjasnak valójában 23,6 százalék volt, míg egy alacsony jövedelmű háztartásnak 23,3 százalék. A magas jövedelmű háztartások ennél sokkal jobban jártak, nekik ez csak 20,5 százalékot jelentett. Ez azzal magyarázható, hogy a szegényebbek és a nyugdíjasok a jövedelmük nagyobb százalékát költik rezsire és élelmiszerre, azaz éppen azokra a termékekre, amik nagyon megdrágultak mostanában.

A jegybank és a kormány konfliktusáról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.