6200 milliárd forintnyi kölcsönt nem fizet vissza a Credit Suisse – hogy történhet ilyen a bankok országában?

„Pénzügyi banánköztársaság, egy ország renoméjának lerombolása, évtizedek alatt megszerzett bizalom elvesztése”

– ilyen mondatokkal kommentálták befektetők és pénzügyi szakértők azt, hogy a svájci Credit Suisse múlt vasárnapi megvásárlásakor abban egyeztek meg: nem fizetnek vissza 16 milliárd franknyi, azaz több mint 6000 milliárd forintnyi kötvényt. A döntés a pénzügyi ökölszabállyal megy szembe, ami szerint a kötvényesek kifizetése megelőzi a részvényesekét, emiatt a befektetők kollektív per indítását készítik elő.

A történet ott kezdődött, hogy március 9-én csütörtökön csődbe ment az amerikai Silicon Valley Bank (SVB), három nappal később pedig a hatóságok bezártak egy másik bankot, a főleg kriptovalutákban utazó Signature Bankot. Az SVB csődjét klasszikus bankpánik okozta, azaz a betétesek egyszerűen bepánikoltak, és elkezdték kivenni a pénzüket, ami így hirtelen elfogyott, erről itt írtunk bővebben. A lépés után az egész világon zuhanni kezdtek a bankok árfolyamai, sokan elkezdték kivenni a pénzüket a pénzintézetekből, amelyek közül a leggyengébbek inogni kezdtek.

Egyesülés lett a vége

Ilyen a Credit Suisse (CS) nevű svájci bankóriás, amely évek óta súlyos problémákkal küzd, és egyszer már tavaly ősszel is a csőd szélére sodródott. A bank korábban maffiózóknak és adóelkerülőknek segített tisztára mosni a pénzét, diktátorok, korrupt politikusok és egy, a barátnőjét megölető milliárdos pénzét tárolta. Emiatt sérült a hírneve és komoly büntetéseket szabtak ki rá.

Az SVB és a Signature csődje utáni globális bankpánikban a Credit Suisse-ből is sokan elkezdték kimenteni a pénzüket, ami miatt a svájci jegybank először egy 54 milliárd dolláros (közel 20 ezer milliárd forintos) hitelt ajánlott fel a banknak. A CS részvényei ennek ellenére rohamosan veszítettek az értékükből, és úgy tűnt, hogy a temérdek készpénz sem menti meg a céget. Ekkor jött szóba a bank legnagyobb riválisa, a szintén svájci UBS (eredetileg Union de Banques Suisses), amely jóval a piaci ár alatt, de elkezdett ajánlatokat tenni a CS-re.

A tárgyalásokat a svájci pénzügyi életet felügyelő, FINMA nevű szervezet vezette, amely minden áron el akarta kerülni a Credit Suisse csődjét, és végül kikényszerítette a két ősrivális egyesülését. A deal értelmében:

• az UBS 3 milliárd frankért (körülbelül 1200 milliárd forint) megveszi a CS-t, pontosabban minden 22,48 Credit Suisse-részvényért adnak egy UBS-részvényt;
• ezzel együtt nullára írnak le 16 milliárd svájci franknyi (körülbelül 6200 milliárd forintnyi) CS-bankkötvényt.

Ez utóbbi elég drasztikus döntés, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Credit Suisse kötvények formájában pénzt kért kölcsön befektetőktől, amit most a svájci bankfelügyelet szerint nem kell visszafizetniük. A lépést az európai bankfelügyelet sem kommentálta, de a pénzügyi szakértők erre mondták azt: Svájc ezzel egy pénzügyi banánköztársaság lett.

Mi a fene ez a kötvény?

A lépés megértéséhez érdemes tisztázni, mi a kötvény és a részvény közötti különbség. A kötvény egy hitel: az ember vesz belőle valamennyit pénzért, egy idő után visszakapja az egészet egy előre megállapodott kamattal együtt. A részvény ezzel szemben egy tulajdonrész, amelynek az értéke bármikor mozoghat: ha a cég dolgai jól mennek, a részvény értéke nagyon gyorsan megy felfelé, ha rosszul, akkor a részvény értéke lemehet nullára, és a befektető pénz nélkül marad.

Főszabály szerint egy csőd esetén először mindig a kötvényesek (tehát a hitelt adók) kapják meg a pénzüket, a részvényesek (tehát a tulajdonosok) csak akkor kapnak valamit, ha a kötvényesek után még marad valami. A Credit Suisse esetében viszont a svájci bankfelügyelet döntése értelmében a részvényesek végül UBS-részvényeket kaptak, míg a 16 milliárd franknyi kötvényes pénzét egy tollvonással lenullázták. A lépés mindenképp szokatlan, és mikor pénzügyi szakértők az európai bankfelügyelethez fordultak, ők is csak azt mondták: Svájc ebből a szempontból nem tartozik Európához, ott a svájciak döntései érvényesek.

A kötvények megsemmisítése után nem sokkal a hitelezők egy része be is jelentette, hogy nemzetközi pert indítanak a pénzük visszaszerzése érdekében. Az ilyen ügyek intézésére szakosodott kaliforniai Quinn Emanuel Unquhart & Sullivan pedig ennek megfelelően még hétfőn elkezdte egy nemzetközi jogászcsapat felállítását svájci, amerikai és brit ügyvédekből, a „lehetséges jogi lépések” előkészítésére.

Az ügyet bonyolítja, hogy a Credit Suisse kötvényei úgynevezett AT1-kötvények voltak, amelyeket bankcsőd, vagy „a bank életképtelensége” esetén a szabályok szerint valóban le lehet írni nullára (vagyis nem kell őket visszafizetni.) A FINMA pont erre hivatkozva semmisítette meg őket, a befektetők szerint viszont a cég se nem ment csődbe, se nem életképtelen, hiszen épp most adták el egy másik vállalatnak. Az álláspontok valószínűleg egy nemzetközi bíróságon ütköznek majd.

A kötvényesek mellett a részvényesek közül sem mindenki boldog a megegyezéssel: ennek értelmében a tulajdonosok a korábbi részvényárfolyamok töredékéért kapnak UBS-részvényeket. A csőd elkerülése ugyan mindenképpen siker, hiszen az ő pénzük legalább nem nullázódott le, de a vagyonuk a néhány héttel ezelőtti értékekhez képest a töredékét éri, csak a legnagyobb befektető, a Szaúdi Nemzeti Bank több mint egymilliárd dollárt veszített ezzel.

A világ negyedik legnagyobb bankja születik

Bárhogy is alakul a kötvényesek ügye, a Credit Suisse és az UBS egyesülése mindenképpen végbemegy, amivel a Financial Times szerint a világ negyedik legnagyobb bankja jön létre. Az új monstrumnak a Portfolio gyűjtése szerint:

• 120 ezer munkavállalója;
• 5000 milliárd frankos (1 800 000 000 000 000 forintos) eszközállománya;
• és 1500 milliárd frankos mérlegfőösszege lesz;
• ezen kívül a legnagyobb pénzügyi szereplővé válik Délkelet-Ázsiában, Közel-Keleten és Latin-Amerikában is.

A két cég egyesülése valószínűleg tömeges elbocsátással és szervezési nehézségekkel is jár majd, de idővel ezeket valószínűleg kezelni tudják. Más kérdés, hogy a komoly kérdéseket felvető lebonyolítás milyen fényt vet majd Svájcra, és annak bankrendszerére, ami eddig (a kétes betéteket leszámítva) éppen a precizitásáról volt híres.

Az SVB csődjéről és annak globális hatásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a nemzetközi bankpánikokról pedig ebben a cikkünkben olvashat hosszabban.