Bankpánik: az egész világon érezzük a két csődöt, de még egy 2008-at nagyon nem akarnak hagyni
2023. március 14. – 09:07
Csütörtökön csődbe megy az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja. Vasárnap bezárnak egy másik bankot, amivel néhány napon belül megtörténik az USA történetének második és harmadik legnagyobb bankcsődje. Hiába lép közbe a bankfelügyelet, hétfőn csúszdára kerül egy sor bank, és óriásit veszít az értékéből a forint és az OTP is. Mindenkinek csak egy kérdése van: akkor most megint összeomlik a pénzügyi világ, és egy éveken át húzódó válság jön, vagy meg lehet ezt még akadályozni?
A történet ott kezdődött, hogy március 9-én pénteken bejelentették: csődbe ment a Silicon Valley Bank (SVB). A cégről Magyarországon a gazdasági elemzőkön kívül valószínűleg kevesen hallottak, pedig nem volt kispályás játékos, a bedőlés előtt nem sokkal 209 milliárd dolláros (körülbelül 75 ezer milliárd forintos) mérlegfőösszeggel büszkélkedhettek. Ez magyarul nagyjából annyit jelent: kábé ennyi pénzt kezeltek.
A Silicon Valley Bankról annyit érdemes még tudni, hogy elsősorban nem lakossági ügyfelekkel üzletelt, hanem a nevét is adó Szilícium-völgy techcégeivel. Egyrészt nekik adott hitelt, másrészt az ő felhalmozott pénzüket kezelte. A cég csődjét viszont elsősorban nem az ágazat problémái okozták, hanem egy egyszerű bankroham.
Hogy tud csak úgy csődbe menni egy ekkora bank?
Az alapok szintjén minden bank elég hasonlóan működik. Emberek beviszik hozzájuk a pénzüket, amit a bank befektet. A bankszámlákon tárolt pénzért nem jár kamat, vagy csak nagyon kicsi jár, cserébe bármikor ki lehet venni. A bank a befektetései után nagyobb kamatot kap, viszont a pénzt nem kérheti vissza azonnal. A két kamatszint közötti különbségből működnek a bankok, és ez békeidőben elég jó pénz.
Az emberek általában nagyjából hasonló ütemben teszik be és veszik ki a pénzüket. Az egyik embernek vagy cégnek éppen sok van, ezért a bankba rakja azt, a másiknak kevés van, ezért kiveszi. A bank az egyikből fizeti ki a másikat, neki mindegy, nem változik semmi. Probléma akkor van, amikor hirtelen mindenki ki akarja venni a pénzt. Ez szinte mindig úgy kezdődik, hogy elterjed a hír, miszerint a bank nem tud fizetni. Ilyenkor néhányan elkezdik kivenni a pénzüket, mindenki más pedig bepánikol, hogy ő már nem fogja tudni, ezért ő is azonnal a pénzéért rohan. Ezt hívják bankpániknak vagy bankrohamnak, a történet vége pedig szinte mindig ugyanaz: a bank kifogy a pénzből, és csődbe megy.
A bankpánikok egyidősek a bankokkal. Ahogy a modern kapitalizmus kialakulásával együtt létrejöttek bankok, úgy időről időre megtörtént, hogy a befektetők bepánikoltak, megrohamozták a bankokat, amik emiatt becsődöltek. A 19. század második felétől kezdve az Egyesült Államokban és Európában is rendszeresen előfordultak ilyenek.
Mivel egy bankpánik kialakulása senkinek nem érdeke, a különböző országokban különféle intézkedéseket vezettek be azok elkerülésére. Ilyen az Egyesült Államokban is van, ahol egy Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) nevű szervezet felel ezért. Az FDIC módszere az, hogy a befektetéseket 250 ezer dollárig (körülbelül 90 millió forintig) biztosítják, azaz hiába csődöl be a bank, ha ennyi pénzed van benn, akkor azt az utolsó centig megtérítik neked.
Ezzel a biztosítással pedig normális esetben nem is történik meg a bankpánik, hiszen ki rohanna a bankba a pénzéért, ha tudja, hogy az FDIC így is, úgy is kifizeti azt. Normális esetben, a Silicon Valley Bankkal viszont volt egy probléma: az, hogy a nála tárolt pénz nagyon nagy része nem magánszemélyeké vagy kisbefektetőké volt, hanem a Szilícium-völgy feltörekvő techvállalataié. A Bloomberg becslése szerint így
a cégnél lévő pénz 93 százaléka a 250 ezer dolláros határ fölötti, azaz nem biztosított befektetés volt.
A bankpánik kialakulását így nem nagyon akadályozta semmi.
Egy szikra elég volt
Az SVB problémái nem csütörtökön kezdődtek. A velük összefonódó techszektorba 2021-ben rengeteg pénz érkezett, amit a cégek egy része az SVB-be pakolt, ők pedig a legbiztonságosabbnak tűnő befektetésbe, az államkötvényekbe fektettek. Ez akkor jó stratégiának tűnt, a cégek arra fogadtak, hogy az alapkamat alacsonyan fog maradni.
Csakhogy közben beindult az infláció, a Fed (az amerikai központi jegybank) elkezdte emelni az alapkamatot, és az akkor vásárolt államkötvények egyre kevesebbet értek. Ezzel párhuzamosan egy csomó okból a techcégeknek szükségük lett arra a pénzre, amit nem sokkal korábban még két kézzel pakoltak a bankba, így az SVB-nek muszáj volt lépnie.
A banknál végül azt a döntést hozták meg, hogy 20 milliárd dollár értékben eladnak az államkötvények közül, amit viszont csak 1,8 milliárd dolláros veszteséggel tudtak elérni. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy 2,25 milliárd dollárnyi befektetést próbálnak bevonni a cégbe, ami sok, náluk a pénzét tároló cégnél kiverte a biztosítékot, és a pánik kialakult.
A bankroham akkor kezdődött, amikor egy Founders’ Fund nevű kockázatitőke-befektető cég azt tanácsolta az ügyfeleinek, hogy vonják ki a pénzüket az SVB-ből. A tanács a beszámolók szerint rohamtempóban terjedt el a Szilícium-völgy cégei között, annyira, hogy csütörtök estére 42 milliárd dollárt vontak ki a cégből, ami azonnal fizetésképtelenséghez vezetett.
A pánik terjed
Az SVB-csőd híre nagyon gyorsan bejárta az amerikai bankvilágot, rengeteg más bankból is elkezdték kivonni a pénzüket a befektetők, és kialakulni látszott az a negatív spirál, ami a bankrendszerek összeomlásához szokott vezetni. A pánik elterjedését megelőzendő vasárnap az amerikai pénzügyminisztérium, a Fed és a bankokat felügyelő FDIC közös nyilatkozatban igyekezett mindenkit megnyugtatni, és három konkrét lépést is bejelentettek:
- mindenkit kártalanítanak, akinek az SVB-nél volt pénze, azokat is, akik a 250 ezer dolláros biztosítási határ fölött voltak;
- az SVB-hez hasonlóan bezárják a kriptobizniszben nagyon aktív, ezért különösen veszélyeztetett New York-i Signature Bankot, és annak a részvényeseit is kártalanítják;
- illetve a Fed megígérte, hogy készpénzt ad azoknak a bankoknak, amelyeket megrohamoznak a betétesek.
A három intézkedés mellett amerikai gazdasági lapok arról is írtak, hogy a Fed abbahagyja vagy legalábbis felfüggeszti a kamatemeléseket, ami jelentősen könnyítené a bankok helyzetét.
Nem mindenki bízik a mentésben
A vasárnapi bejelentés ellenére hétfőn reggel a világ számos tőzsdéjén azonnal zuhanásnak indult a bankok részvényárfolyama, ami alól Európa sem volt kivétel. A német Bundesbank például válságstábot állított össze a kialakult helyzet miatt, de az OTP részvényei is szokatlan mínuszban indították a hetet.
A legnagyobb pánik azonban logikus módon az Egyesült Államokban, azon belül pedig Kaliforniában alakult ki. A régió bankjai már múlt héten rengeteget veszítettek az értékükből, a zuhanás pedig hétfőn is folytatódott. Az SVB-vel hasonló nagyságrendben mozgó First Republic Bank részvényeinek árfolyama például múlt hét csütörtökig 115 dollár körül mozgott, a hétfői zuhanás után viszont csak annak negyedénél, 30 dollár körül jár. Hasonló utat járt be a Western Alliance Bancorporation árfolyama, ami 70 körülről indulva 8 dollárra zuhant, majd onnan erősödött vissza kicsit.
Mindez annak ellenére történt, hogy minden létező hatóság nyugalomra inti a befektetőket, és nem győzik elégszer hangsúlyozni: mindenki meg fogja kapni a pénzét. Ráadásul ha igaznak bizonyul, hogy a Fed leállítja a kamatemelést, akkor a bankszektor kilátásai még javulnak is.
Az események hatására hétfőn bezuhant a forint értéke, az euró ára így egy nap alatt több mint tíz forinttal, két hét alatt pedig több mint húsz forinttal emelkedett, majd kedden még tovább gyengült, és már 395 forint fölött járt az euró ára. Hasonlóan gyengélkedett az OTP és kis mértékben a Mol részvényárfolyama is.
A leértékelődés oka, hogy az ehhez hasonló veszélyes pillanatokban a tőke mindig menekül a kisebb vagy kockázatosabbnak gondolt piacokról, így Magyarországról is, és most különösen a bankszektorból, amibe az OTP is tartozik. A legtöbbször ez viszont rövid távú jelenség, ha az amerikai bankpánik elmúlik, akkor valószínűleg néhány héten belül a forint és a magyar cégek részvényeinek árfolyama is visszatér majd a korábbi szintre.
Nem akarnak még egy 2008-at
Felmerül a kérdés, hogy mi jön ezután. Az egyik lehetőség egy, a 2008-ashoz hasonló csődhullám és ezen keresztül egy komoly gazdasági válság kialakulása. Ha a következő napokban újabb bankrohamok jönnek, akkor ez elvileg megtörténhet, de a valószínűsége nagyon kicsi: 2008-ban a bankszektor sokkal rosszabb helyzetben volt, és azóta a rá vonatkozó szabályozások is szigorodtak.
Ennek megfelelően sokkal valószínűbb, hogy a két amerikai bank csődje csak ideiglenes pofon lesz a pénzügyi világnak, aminek a kiszélesedését az állami intézmények és a felügyelő szervek még időben meg tudták állítani. Ha ugyanis tényleg úgy történik, ahogy ígérik, és minden befektetőt kártalanítanak, akkor valóban nem sok értelme lesz pánikban kivenni a pénzt a bankokból.
(Források: CNBC, Noah Smith, Portfolio, Portfolio, CNBC, Wall Street Journal, Fed)
