Pánikhangulatú zuhanás, 393 forintba is került egy euró

A múlt hétvégi, majd hétfői legfrissebb amerikai bankpiaci fejlemények általános pánikhangulatot okoztak a világ tőzsdéin és a devizapiacokon. Ezek hatására hétfő délelőtt rohamos gyengülésnek indult a forint árfolyama, és a kezdeti pozitív nyitás után a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe is.

A forint árfolyama a devizapiacokon meredeken esett délelőtt: az euró ára egy időre átlépte a 388 forintot is. Ez azt jelenti, hogy két-három óra alatt 6 forintot drágult az euró, és a forint nagyjából 1,5 százalékkal gyengébb lett, mint az előző záráskor volt. Ezután némi erősödéssel 387 forint közelébe tért vissza az árfolyam, majd 14 óra előtt nem sokkal a 393 forintot át átlépte az euró ára.

Ez két héten belül húszforintos gyengülést jelent.

A tőzsdén, akárcsak az európai értékpapírpiacokon, a bankrészvények mélyrepülés okoz komoly mínuszokat. Az OTP árfolyama előbb 10 000, majd 9900 forint alá is beesett, cikkünk közlésekor 9850 forint volt a napi mélypontja. Ez a 10 250 forintos pénteki záróárnál 400 forinttal kisebb, ami azt jelenti, hogy a kereskedés első három órájában 4 százalékos esést szenvedett el a bankpapír. Később ez tovább zuhant, délután kettőkor már 5,37 százalékos esésnél járt.

Bár Amerikából indult a válság – a részleteire mindjárt kitérünk –, a helyzet súlyát jelzi, hogy hétfő délelőtt a német jegybank, a Bundesbank bejelentette: válságstábot hív össze a kialakult helyzet miatt. A Reuters híradása szerint a válságstáb összehívásával a Bundesbank célja az, hogy felmérje a Silicon Valley Bank összeomlásának a helyi piacra gyakorolt lehetséges hatásait, még akkor is, ha Európában nem irányoztak elő vészhelyzeti intézkedést. A német bankpapírok enélkül is hatalmasat estek hétfőn a tőzsdén, a Commerzbank délig 11 százalékos mínuszban volt, míg míg a Deutsche Bank 6,5 százalékot esett.

A pánikhangulatot, mint korábban írtuk, az amerikai bankpiaci fejlemények okozzák. Miután a múlt hétvégén bedőlt a 16. legnagyobb amerikai pénzintézet, a Silicon Valley Bank – amely a Szilícium-völgy vállalkozásainak nagy részével kapcsolatban állt –, és az amerikai állam kénytelen volt mentőövet nyújtani a csőd után (bár Janet Yellen pénzügyminiszter néhány órával korábban még ennek ellenkezőjéről beszélt), újabb bankbezárásról érkezett hír. Az amerikai szabályozó hatóságok ugyanis vasárnap bezárták a New York-i székhelyű Signature Bankot, a kriptoipar egyik nagy hitelezőjét, hogy megakadályozzák a bankválság terjedését. Hétfő délelőtt jelent meg a hír arról is, hogy Németországban moratóriumot rendelnek el a Silicon Valley Bank németországi fióktelepével szemben – igaz, annak nincs nagy súlya a német bankrendszerben.

Közben, a válság jeleként „olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül” – írja a Portfolio.hu. A gazdasági lap szerint ennek hátterében az áll, hogy a piac arra számít: az amerikai jegybank, a Fed leáll a kamatemelésekkel, vagyis hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Ez nem is lenne meglepő: mint már megírtuk, korábbi jelentések szerint az Egyesült Államok bankszektora mintegy 680 milliárd dollár nem realizált veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt időszakban, elsősorban amiatt, mert a Fed az infláció elleni küzdelem jegyében meredeken emelte az irányadó kamatot.

Hiába Amerika a pánik forrása, válságtól való félelem idején a feltörekvő piacok mindig fokozottan érintettek, emiatt gyengülhet ennyire a forint. A devizapiac működését ebben a cikkünkben magyaráztuk el >>>>