Két nagyon fontos bejelentésre vár az egész napelempiac

Különös kifejezéseket tanulunk meg újabban a magyar lakossági energiapiacon.

Tavaly életbe lépett a rezsicsökkentés csökkentése, most pedig jöhet a betáplálás felfüggesztésének felfüggesztése.

Az unió kívánságára a kormányzati nyilatkozatok ugyanis már arra utalnak, hogy lassan megérkezhet a HMKE (háztartási méretű kiserőművek) betáplálási felfüggesztésének kivezetése vagy részleges kivezetése.

A nagy lezárás

Tavaly jelent meg a Magyar Közlönyben a napelempiac azon szabályozása, amely szerint aki nappaneleket telepítene a háztetőre, az 2022. október 31-ig még a régi rendszer (éves bruttó szaldós elszámolás) szerint tudott csatlakozási kérelmet beadni, de utána már csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját fogyasztásra termel. A háztartási méretű kiserőművek által termelt energia hálózatba táplálásának lehetőségét a kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette.

Az éves szaldós elszámolás valóban nagyon kedvező volt a lakosságnak, azt jelentette, hogy a naperőművesek termelhettek és fogyaszthattak áramot, de csak azért a villanyért fizettek, amennyivel a szaldó után a fogyasztásuk meghaladta a termelésüket. Ez egy úgynevezett műszaki elszámolás volt, ahol kWh állt szemben kWh-val, és ezeket évente egyenlítették ki.

Az EU ezt az elszámolási módot az új igénylők esetében 2024. január 1-től az unió teljes területén megtiltotta. A hangsúly az új igénylőkön van, mert azokról, akik már korábban megszerezték az áramszolgáltatói csatlakozási engedélyt, nem rendelkezik a szabály.

Ez a rendszer azonban jelentős terheket ró a rendszer üzemeltetőjére, neki kell ugyanis gondoskodnia arról, hogy a napon belüli és évszakok közötti termelésingadozás ellenére is folyamatos legyen az ellátás, márpedig minél több a rendszerbe visszatápláló háztartási napelem, annál nagyobb az ingadozás. Az októberi rendelet pontosan ezt mondta ki, hogy a hálózat nem bírja a napelemesek saját fogyasztásukon felül képződő többletenergiájának betáplálását, ezért egyelőre több kérelmet nem lehet úgy beadni, hogy a fogyasztó betáplálhasson a kisfeszültségű áramszolgáltatói hálózatba.

Éreztük, hogy ez nem túl jó így

A legfrissebb fejlemények szerint az RRF-pénzek elérése miatt most az állam mégis gyorsított lépéseket tenne, hogy Magyarország bővíthesse zöldenergia-rendszerét, erről maga Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt, aki azt mondta, hogy

„a lehető legtöbb napelemet kell csatlakoztatni az országos hálózathoz, a kormány ezért megelőlegezi az ehhez szükséges fejlesztések uniós támogatásait. Az ukrajnai háború hatásai miatt egyre fontosabb a helyben megtermelt energia, a napelemek terjedése viszont olyan ütemű volt az elmúlt években, hogy túlterhelhetik az országos hálózatot. Összteljesítményük elérte a 4 ezer megawattot, ami kétszeresen haladja meg a paksi atomerőműét.”

Az államtitkár úgy vélte, hogy a hálózatfejlesztésekkel fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium is.

A magyar kormány a Bizottság felé azt is vállalta, hogy a legkésőbbi, a betáplálások visszaengedésére szabott határidő (2024. december 31.) előtt jóval, 2023. március 31-ig kihirdeti a lakossági elszámolásról szóló új törvényi rendelkezéseket. Az erről szóló dokumentumban a „villamosenergia-szabályozás átalakítása” pontban a magyar kormány úgy fogalmazott, hogy a hálózatba betáplált villamos energia és a hálózatból fogyasztott villamos energia elkülönített elszámolását irányozza elő.

Azaz „Magyarország vállalja, hogy előírja ezen elkülönített elszámolási rendszer végrehajtását azon termelő-fogyasztók számára, amelyek 2023. január 1-jétől állami pénzügyi támogatásban részesülnek fotovoltaikus rendszereik telepítéséhez”. A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.

Ez a konkrét mondat ugyan csak egy részcsoport (a támogatott napelem-telepítők) felé ígér új elszámolást, de ha ez megszületik, alighanem már mindenki kap fogódzót. De mit vár a piac ebben az alig két hónapos időszakban?

Hatalmas roham

Mivel a tavaly októberi felfüggesztés alapvetően formálta át egy megújuló napprojekt megtérülését, óriási roham indult az áramszolgáltatói csatlakozási engedélykérelmek beadására, állítólag 117 ezer ember szeretett volna még a régi feltételekkel telepíteni a határidő lejárta előtt, azaz ennyi csatlakozási kérelem futott be október utolsó napjaiban.

Azt azért mindenki érezte, hogy az nem jó, ha egy divatos, megújulóenergia-típus minden hazai telepítése egy csapásra kiesik a rendszerből. Már csak azért sem, mert ebben közben mindenki fejlődik, itt például egy horvát programról olvashatnak.

Az energetikai szakemberek ugyanakkor azt is tudták, hogy a Mavir, vagyis a villamosenergia-rendszerünket működtető cég tényleg egyedül maradt, azaz mindenki örült a korábbi szédületes tempóban bővülő napelempiacnak, fogyasztók, kivitelezők, kereskedők, erőmű-tulajdonosok, zöldek és politikusok, csak a Mavir nem.

Az időjárásfüggő energia alapvető problémája ugyanis, hogy a bővüléssel egyre többen termeltek nappal olcsó és tiszta napenergiát, viszont ezt nem akkor használják fel, hanem a hálózatot akkumulátornak használva, kivártak, amikor termeltek, betöltötték a rendszerbe az energiát, de azt inkább az este folyamán vették ki. A történetről itt, itt és itt olvashat elemzést.

A betáplálási rendszernek persze komoly eredményei is vannak. Az EMBER európai energetikai think tank European Electricity Review című anyagában energia-típusonként foglalta össze, hogy miképpen áll az EU a napenergiával. Az derült ki, hogy

Hollandia és Görögország után termelésarányosan Magyarország a harmadik legtöbb napenergiát termelő ország.

Vagyis az energiatermelés százalékában dobogósok vagyunk, de még a nominális össztermelés alapján is 9.-ek (itt Németország vezet).

És az is biztató, hogy a gond orvosolása, vagyis a hálózatfejlesztési munka is zajlik, az E.ON például egy 74 milliárd forintos hálózatfejlesztési programot jelentett be, kifejezetten azzal a céllal, hogy a hálózat több napenergiát tudjon fogadni.

„A háztartások és a vállalkozások minden korábbi várakozáshoz képest nagyobb mértékben szeretnék energiaszükségleteiket napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig elengedhetetlen a villamos hálózatok további fejlesztése. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse erre a kihívásra”

– mondta Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Mi történt közben a piacon?

Az eddig többnyire erősen támogatott napelempiacon mindig hullámzás figyelhető meg. Amikor épp nagyon kedvező a támogatási rend, és esetleg belengetik ennek szigorítását, őrült rohamok indulnak. Ilyenkor nincs elég szakember, és nincs elég felszerelés sem. Majd jönnek a leállások, a várakozás, amikor várni kell egy támogatási program elbírálására, vagy akár a piac felfüggesztésének végére.

A kivitelező cégek piaca, az inverter- és a panelkereskedelem most például áll. Szolnoki Ádám, a Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke az iparági szövetség bejegyzése alapján erről így nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy „tömeges cégbezárásokról egyelőre szó sincs, hiszen az iparág jelentős számú megrendeléssel van ellátva 2023-ra, az év első félévben szinte biztos, hogy szinte mindenkinek lesz munkája.

Azonban ágazati szinten kijelenthető, hogy ha 2023 első felével bezárólag nem látnak tisztán a szereplők, akkor gondok lesznek.”

Ennek megítélésében érdemes azt is tudni, hogy a sűrűsödések miatt bizonyos határidők nagyon feszesek. Például képzeljük el, hogy beérkezik 117 ezer csatlakozási kérelem, amit szép lassan el is bírálnak. Ha az áramszolgáltató is elfogadta az anyagot, utána a magánszemélynek 90 napja van a műszaki dokumentumok beadására. Csakhogy annyi hazai szakember nincsen, hogy párhuzamosan ennyi villamosterv ennyi idő alatt elkészüljön.

Ahogy szakemberekkel beszélünk, ezért három kérés fogalmazódik meg a szabályozók felé:

• döntsenek valamiképpen arról, hogy ahol bírja a rendszer, ott lehessen újra HKME-t telepíteni;
• a dömping miatt bizonyos határidőkön változtassanak, hosszabb idő álljon rendelkezésre a tervbeadásra, a megvalósításra;
• és végre kapjon valami támpontot a szakma, hogy a jövőben hogyan számol majd el egymással az energiaszolgáltató és a fogyasztó.

Támpontok a matekhoz

Bár a napelemes piac is megértette a korábbi változások okait, de azt nem, hogy miért nem lehet betáplálni ott sem, ahol a hálózat még bírná, hiszen az ország egy jelentős részében alig vannak háztartási naperőművek. Itt fontos változás volt, amelyet egy külön cikkben is bemutattunk, hogy miképpen módosulnak a rendszerhasználati díjak. A rendszerhasználati díjakról szóló rendeletből kiderült, hogy nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnne meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem

a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba.

Bár azóta a politikusok „fokozatosságra”, „finomhangolásra” enyhítették ezt a bejelentést, de a lényeg, hogy azt most senki nem tudja, hogy 2024. január 1-től, amikor már nem lesz az unióban éves szaldós elszámolás azoknak, akik új igénylőként kérnek áramszolgáltatói csatlakozási engedélyt, mi lesz az elszámolás, és mi lesz azokkal, akik korábban már telepítettek naperőművet, vagy engedélyt szereztek. Ki, milyen áron adhat áramot a rendszernek és vehet majd áramot a rendszerből?

A három legfontosabb napelemes iparági szövetség vezetője, Kiss Ernő (MNNSZ-elnök), Lendvay Péter (MSZIT-elnök) és Szolnoki Ádám (MANAP-elnök) erről még tavaly decemberben mindenféle közös javaslatot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban Lantos Csaba miniszternek. Nem megyünk végig rajtuk, itt elolvashatóak, de az kiemelhető, hogy a szakma azt kéri, hogy

• a magyar helyreállítási terv (RRF) mérföldköveinek megfelelően minél hamarabb oldják fel a visszatáplálás tiltását;
• szűnjenek meg a piackorlátozó (csak néhány invertergyártó által teljesíthető) rendelkezések;
• a villamosenergia-rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak esetében a váratlanul bevezetett szabályok helyett álljanak vissza a régiek;
• a 2022. október 31-ig benyújtott igénybejelentések a benyújtók eredeti szándékának megfelelően éves elszámolásba léphessenek be és legalább tíz évig megőrizhessék azt;
• és legkésőbb 2023. június 30-ig legyen új elszámolás.