A kormánynak fel kell oldania a napelemstopot, ha meg akarjuk kapni az EU-s támogatásokat

2024. december 31-ig vissza kell vonnia a kormánynak a napelemstopot, ha hozzá akar férni az Európai Unió helyreállítási alapjának, az RFF-nek a vissza nem térítendő forrásaihoz, írja a 24.hu. Ha ez nem történik meg, 5,8 milliárd eurótól, vagyis mintegy 2320 milliárd forinttól esik el az ország.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben adta ki azt a javaslatcsomagot, amelyben vázolja azokat a szükséges reformokat és beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása esetén Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alaphoz. A kormány tavaly októberben jelentette be a napelemstopot, vagyis azt, hogy nem lehet betáplálni az új háztartási nappanelek áramtermelését a villamosenergia-rendszerbe. Az indok az volt, hogy az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható.

Bár a 2024 végi határidő meglehetősen távoli, idén március 31-ig valamilyen lépést tenni kell az ügyben. Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke a 24.hu-nak elmondta: ekkorra egy komolyabb intézkedéssorozat vagy terv bejelentésének kell megtörténnie, amely remélhetőleg nyilvánvalóvá teszi, hogy rövid távon mire számíthat a napelemes szektor. A szakmában egyelőre nagy a bizonytalanság, és bár 2023 első felében nem várhatók leépítések, ha marad a jelenlegi helyzet, ezután megkezdődhetnek.

Az Európai Bizottság javaslata egyébként konkrétumokat kér március 31-ig. A dokumentum szerint azt várják a kormánytól, hogy a kis kapacitású napelemes rendszerek esetében a beruházóknak ne kelljen engedélyezési kérelmet benyújtaniuk az elosztórendszer-üzemeltetőnél, csak a telepítés előtti nyilvántartásba vétel legyen szükséges. A reform nyomán a kiserőmű hálózatra való csatlakozásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot, kivéve, ha a késedelem oka az adott elosztórendszer-üzemeltető hatáskörén kívül esik, írja a 24.hu.

Bár a kormány a hálózat alkalmatlanságával indokolta a stopot, valójában az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz, a teljes rendszerre nem – mondta Szolnoki Ádám a 24.hu-nak. Pár napja az E.ON Hungária bejelentette, hogy 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz. A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese. Előfordulhat, hogy ez a fejlesztési előkészület már azért történik, hogy meg tudjunk felelni a Bizottság feltételeinek.

Az E.ON hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre, ennek eredményeként 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a többi elosztó társaságnál, valamint a nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető Mavirnál is szeretnének hasonló projekteket támogatni.

Steiner Attila szerint a lehető legtöbb napelemet kell csatlakoztatni az országos hálózathoz, ami szembemegy a kormány napelemstopos megoldásával. Az MTI szerint az államtitkár a Kossuth rádióban azt mondta: a kormány ezért előlegezi meg az ehhez szükséges fejlesztések uniós támogatásait. Az államtitkár úgy véli, hogy a fejlesztések ütemében fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium, de addig meg kell vizsgálni, hol indokolt a fejlesztés. Ez egyébként egybecseng az Európai Bizottság javaslatával, amely azt mondja ki, hogy a kormánynak folyamatosan, legalább havonta felül kell vizsgálnia az ideiglenes korlátozást, és amint az értékelés eredménye megállapítja, hogy a hálózat alkalmas a termelt villamos energia integrálására, a korlátozást – adott esetben regionális szinten – fel kell oldani.

Jelenleg azok kapcsolhatják a naperőműveiket a korábbi szabályok szerint az országos hálózathoz, akik október 31-ig bejelentették a csatlakozási igényüket. Az E.ON beruházási csomagja például csaknem 800 megawatt napelemes kapacitás csatlakoztatását teszi majd lehetővé.

A lakossági napelemeket érintette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) novemberi rendelete is, ami kimondta, hogy 2024-től a napelemesek közül senkinek nem lesz elérhető az éves szaldóelszámolás. Az éves szaldó kivezetése önmagában se nem új, se nem meglepő vagy igazságtalan lépés az állam részéről, sőt, uniós irányelvek írják elő az elmozdulást ebbe az irányba. A rendelettel csak az volt a probléma, hogy a napelemesek, a napelemben gondolkodók és a napelemes ágazat cégei pár héten belül már a második olyan intézkedést kapták a nyakukba, amely jelentősen rontja a pozíciójukat.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek nemrég elmondta: nem az a cél, „hogy akik most házat építenek, ne válasszanak napelemet. Finomhangolás, átalakítás azonban várható.”

„A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell” – mondta a miniszter.