A forint 2010 óta értékének több mint felét elveszítette, az utóbbi hónapokban pedig különösen erős zuhanásban volt. Amikor ennyire gyenge és változékony egy ország fizetőeszközének árfolyama, mindig egyre többen próbálnak más valutában jövedelmet szerezni. Magyarországon is ez a helyzet, egyre többen euróban hirdetik meg az ingatlanjaikat, de az informatikai szektorban is egyre elterjedtebb a külföldi fizetőeszközök alkalmazása.
Az elmúlt hetekben már az is árfolyam-erősödés volt, ha sikerült a forintnak az euróval szemben 400-ig vagy az alá izmosodnia. Alig néhány hónapja még a 400 forint is lélektani határnak számított, július elején viszont a 416 forintot is megjárta az euróárfolyam. A kiszámíthatatlan piaci helyzet és a forint erős gyengülése miatt nem csoda:
egyre több cég és vállalkozó már az eurót részesíti előnyben a magyar valutával szemben.
Előző héten jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a kormány „adókönnyítésről” döntött. A jövőben a cégek a társasági adójukat és az iparűzési adót már nemcsak forintban, hanem euróban, sőt akár dollárban is megfizethetik majd. Hogy mi áll a döntés háttérében, azt a miniszter nem közölte, csupán annyit fűzött hozzá, hogy ez azoknak a cégeknek engedmény, amelyeknek a bevételük részben vagy egészben devizában érkezik be. Varga hozzátette, hogy „az adminisztráció csökken, az adóbevételek befolynak, a költségvetési egyensúly stabil marad”. A változtatás a külföldi, illetve exportpiacokon jelenlévő magyar cégeknek lehet valójában könnyítés, mert ők valutában is árbevételhez jutnak.
Nagyon sokat veszített értékéből a forint
Mivel a forint a régió lemaradó valutái közé tartozik, nem meglepő, hogy egyre több magyar igyekszik megoldani saját maga a valutaproblémát. A Napi.hu adatai szerint csak idén nyolc százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, volt olyan, amikor mindössze két nap alatt négy százalékot veszített értékéből a magyar fizetőeszköz. A Reuters elemzése alapján
a forint 2010 óta értékének több mint felét elveszítette, ezzel szemben például a lengyel złoty csak 23 százalékot vesztett értékéből az elmúlt 12 évben.
Az euró bevezetésétől pedig – régiós társainkhoz, Lengyelországhoz, Csehországhoz és Romániához hasonlóan – Magyarország is messze van. Mindezt annak ellenére, hogy a magyarok jelentős része európárti: ezt egy áprilisban készült Eurobarometer-felmérés is alátámasztja, de egy májusban közzétett Policy Solutions-tanulmány is azt mutatja, hogy még a kormánypárti szavazók többsége is a közös valuta bevezetése mellett tenné le a garast.
Az informatikai és az ingatlanszektorban egyre többen kérnek inkább eurót
Az elmúlt hónapokban több szektorban is megfigyelhető, hogy a forint helyett egyre inkább a stabilabb eurót használják. A Reuters beszámolója alapján az egyik ilyen terület az informatikai: sokan független vállalkozóként dolgoznak, külföldi ügyfeleiknek pedig néha már korábban is euróban számláztak, az elmúlt pár hónapban többen gyakorlatilag teljesen euróalapú szerződésekre álltak át.
Már a Facebookon megtalálható albérletkereső és -kínáló csoportokban is előfordul, hogy valaki megpróbálkozik forint helyett inkább euróban kínálni lakását, illetve házát kiadásra. Ez azonban itt csak elvétve fordul elő, míg a drágább, luxuslakásnak számító ingatlanok esetében már abszolút nem ritka, hogy euróban (is) megadják az elkért összeget. Ezekben a csoportokban vélhetően nem is fog sokkal nőni az ilyen hirdetések aránya, mivel a többség a jövedelmét forintban kapja, így ők az euróban megszabott bérleti díjjal rosszul járnának, érezhető veszteséget jelentene nekik.
Aránylag kis mértékben, de megnőtt az ingatlanjukat euróban eladásra kínálók száma is. Az Ingatlan.com egy július elejei elemzése szerint az országos lakásárakra egyelőre elenyésző hatással van, de erőteljesen növekszik az árat euróban megadók száma: míg 2021-ben ez mindössze fél százalékot jelentett, idénre megháromszorozódott, 1,5 százalékra nőtt az arányuk. Ez a növekedés elsősorban a budapesti és balatoni régióban található ingatlanoknak köszönhető, itt a legmagasabb az euróban kínált ingatlanok száma és aránya.
A fővárosban például júniusban a kínálat 1,6 százalékát adták az eurós lakóingatlanok, szemben a 2021-es év 0,4 százalékos arányával.
A legtöbben persze továbbra is forintban számolnak, az eurós árakat inkább a befektetők és a külföldi vásárlók használják, nem véletlen, hogy ebben az esetben is az átlagosnál magasabb árú ingatlanoknál (villák, nagyobb belvárosi lakások) jellemző az euróban megadott ár. Az így meghatározott árral duplán jól járnak a tulajdonosok: egyrészt értékőrző lehet számukra az euróban kapott vételár, másrészt pedig az euróban fizető külföldieknek is pozicionálni tudják az ingatlanjukat – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A Duna House ingatlanközvetítő cég adatai alapján az euróban meghirdetett ár néhány részpiacra jellemző, a korábban említett luxusingatlanok piaca és a külföldi munkavállalóknak és diákoknak kiadott lakások tartoznak ide. Arányaival kiemelkedik Budapest belvárosi lakásbérleti kínálata:
az euróban hirdetett kiadó lakások aránya a fővárosban elérheti a 60-70 százalékot is, de eladásra továbbra is csak az ingatlanok néhány százalékát kínálják eladásra euróban.
Kiemelték, hogy a Duna House luxusingatlan-kínálatában egyre többször jelennek meg euróban meghatározott árak, de ebben a kategóriában az átlagosnál jóval magasabb a külföldi vásárlók száma is.
Arról szintén írtunk már, hogy az idei első félévben 10 százalékkal nőtt az eladásra kínálat magyar lakóingatlanok iránti külföldi érdeklődők száma, ami szintén a forint euróval szembeni gyengülésének is köszönhető. A külföldi vevőjelöltek elsősorban a budapesti ingatlanok iránt érdeklődnek, a fővárosban csapódik le a kereslet több mint 50 százaléka, de a külföldi nagyberuházásoknak helyet adó városok és a határ mentén található települések is népszerűek a külföldi vevőjelöltek szemében. A Balaton körül lévő megyékben található települések ugyancsak keresettek, ezek fedik le a külföldiekhez köthető kereslet 11 százalékát.
A folytonos gyengülés és árfolyam-ingadozás ellenére az vélhetően még távol van, hogy egy másik valuta kiszorítsa a forintot a napi pénzforgalomból. A kiszámíthatatlan gazdasági helyzet azonban egyre többeket kényszeríthet arra, hogy a forintnál stabilabb euróban kérjék el termékeiért az árat. Az pedig továbbra is kérdés, hogy Magyarországon mikor várható a közös európai valuta bevezetése. Az országnak jelenleg nincs kitűzött céldátuma erre, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt mondta a kérdésről, hogy „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja”.
