A fideszesek közel kétharmada is EU-párti, többségük az eurót is bevezetné

Legfontosabb

2022. május 27. – 10:01

frissítve

A fideszesek közel kétharmada is EU-párti, többségük az eurót is bevezetné
Fotó: Robert Ghement / EPA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Bármilyen demográfiai vagy politikai szinten vizsgáljuk, az derül ki, hogy a magyar társadalom jelentős része européer, azaz EU-párti. A többség ugyanakkor elsősorban a pénzügyi előnyök miatt tartja hasznosnak uniós tagságunkat, de a szabad mozgás lehetősége is erős érvnek számít. Az uniós ügyek kérdésében a társadalom részéről inkább passzivitás figyelhető meg, kevesen vannak olyanok, akik bármit is tennének, ha például az EU-t támogatva „kellene” valamiért utcára vonulni. Ilyen és ehhez hasonló érdekességek derültek ki a Policy Solutions frissen megjelent, az EU-pártisággal és euroszkepticizmussal foglalkozó kutatásából.

Mennyi Európát szeretnénk? – teszi fel a kérdést a Policy Solutions által készített, pénteken bemutatott tanulmány már a címében. A kutatás elsősorban arra kereste a választ, hogy mit is jelent az Európai Unió a magyarok számára, így az rögtön kiderült: a leggyakoribb asszociáció az az uniós támogatásokat és azok pozitív hatásait jelenti, ezt a kutatáshoz kapcsolódó, a felmérésben részt vevő válaszadók csaknem harmada említette. Az unióhoz kötött jelentések listájában második helyen állnak a pozitív vélemények: olyan értékeket köt a magyarok többsége az EU-hoz, mint az erő, a szabadság, a lehetőségek és a közös célok. Azonban e szempont mellé ma már bejönnek a negatív asszociációk is, így például

a felmérésben részt vevő válaszadók 21 százalékának egy olyan EU rajzolódik ki a szeme előtt, ami korlátozza a tagállamokat, gazdasági és jogi szabályozásokkal igyekszik terelni az országokat, ezentúl még ideológiai nyomást is gyakorol állampolgáraira.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A magyarok általánosságban szeretnek szabadon mozogni az Európai Unió országaiban, értékelik a schengeni övezet nyújtotta lehetőségeket is, különösen, mert ez elősegíti azt, hogy könnyebben tudjanak külföldön tanulni, illetve dolgozni. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor a migráció továbbra is fontos témaként kerül elő, de az elmúlt három évben rengeteget vesztett jelentőségéből, ugyanakkor a válaszadóknak még a második leggyakoribb asszociációja volt az EU-val kapcsolatban.

Az Európai Unió által fontosnak tartott értékekre – demokrácia, jogállamiság, emberi jogok – a felmérésben résztvevők 14 százaléka utalt. Ezzel ez a témakör is előkelő helyet foglal el az asszociációk sorában – ezen a téren megnégyszereződött az ilyen választ adók száma 2019-hez képest. Érdekesség, hogy a kormány által sűrűn hangoztatott „uniós támadások” csak a válaszadók öt százalékának jutott eszébe, és itt jelent meg Soros György neve is.

A felmérésben résztvevők egy százalékának jut azonnal eszébe az Európai Unióról a milliárdos üzletember.

A korrupciós kérdések az unióval kapcsolatban nemigen mozgatják meg a társadalmat, arra, hogy az uniós pénzek felhasználását erősen beárnyékolja a korrupció, alig pár százalék utalt válaszában. Olyan uniós intézmények, mint az OLAF vagy az Európai Ügyészség sem túlságosan felkapott téma a magyarok körében, szintén egy-két százaléknak jutott csupán ilyen az eszébe.

A migráció egyre kevesebb embert érdekel, bezzeg a „brüsszeli bürokraták”

Abban a témában, hogy tagságunknak melyek a legnagyobb előnyei szintén inkább a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. A válaszadók 70 százaléka szerint az uniós támogatások és a gazdasági fejlődés tartozik a legnagyobb előnyök közé, az európai értékek jóval alább foglalnak helyet. A felmerésben résztvevők alig pár százaléka tartja ezt fontosnak, miközben az előnyök hasonlítanak az unióhoz kapcsolt jelentésekre: pozitívumok közé sorolja a többség a schengeni határokat és a külföldi tanulást/munkavállalást, a közös piacot és a közösséget is.

Az élet nem csak játék és mese, az EU-hoz kapcsolt asszociációk között ott vannak a hátrányok is: bár ezekről nincs olyan mértékű egyetértés, mint az előnyöknél. A válaszadók harmada hátránynak tartja a túlzott szabályozást, és sokan utaltak arra, hogy olyan területeknek lenne tagállami hatáskörben a helye, amelyek ma részben vagy egészen uniós szabályozás alá esnek.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A migráció jelentősége a hátrányok sorában sokat vesztett „fényéből” az elmúlt három évben. A Policy Solutions 2019-es kutatásában még első helyen szerepelt a sorban – minden harmadik válaszadónál ez merült fel –, addig 2022-re második helyre csúszott, a válaszadók 24 százaléka tartja csupán az EU hátrányának ezt.

Semmiképp sem előny az emberek többsége szerint ugyanakkor „a nemzeti szuverenitás csökkenése”, a gazdasági egyenlőtlenségek és a hazai vállalkozások háttérbe szorulása. A hátrányok között szintén meghúzódik a Soros-szál, a milliárdos nevét is ide sorolták páran.

„A brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” – szól a hangzatos, évek óta a kormányzati kommunikáció központi elemeként működő mondat. Ezen kijelentéssel

a felmérésben résztvevők 50 százaléka egyetért. Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók 70 százaléka tud azonosulni ezzel a kijelentéssel, de még az ellenzéki szavazók 33 százaléka is így látja mára.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Szeretjük is, meg nem is

Az Európai Unióval kapcsolatban sűrűn előkerül az – elsősorban a kormányzati holdudvarból származó – állítás, hogy Magyarország több pénzt fizet be az EU költségvetésébe, mint amennyit visszakap onnan. A magyarok szűk többsége (53 százalék) ezzel az állítással nem ért egyet. A megkérdezettek harmada szerint azonban nettó befizetők vagyunk. A politikai hovatartozás itt is meghatározó: a kormánypárti szavazók 42 százaléka vélekedik úgy, hogy többet fizetünk be, mint amit visszakapunk, az ellenzéki és pártnélküli szavazók 20 és 24 százaléka gondolkodik hasonlóan.

A magyarok EU-pártiságát korábbi kutatások és a Policy Solutions mostani felmérése is erősen alátámasztja. A társadalmon belül relatív többségben vannak az européer választók, ők támogatják Magyarország maradását az EU-ban és azt sem bánják, ha Brüsszelnek van beleszólása a legtöbb szakpolitikai terület irányításába. Szintén maradáspárti kategóriába sorolható az a 27 százaléknyi magyar, akik a „nemzetek Európájában” hisznek, azaz EU-tagságban, de a „szuverenitás feladása nélkül”.

A kilépéspártiak összesen a 8 százalékot tesznek ki a társadalomban.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

A kutatás nemcsak arra volt kíváncsi, hogy a magyarok miért maradnának vagy lépnének ki az unióból, hanem arra is, hogy milyen motiváció mutatkozik emögött. Itt is a pénz beszél:

a tagság melletti legfőbb érvként az uniós támogatásokat, illetve azok pozitív gazdasági hatásait jelölte meg a többség.

A közösséghez tartozást, a társadalmi-politikai biztonságot és a nyitott határokat itt már nem tartja olyan fontosnak a társadalom nagy része. Meglepő, hogy a schengeni övezet előnyeit is csupán a válaszadók két százaléka jelölte meg, miközben a kilépésre a legtöbben azért szavaznának, hogy az ország megőrizhesse szuverenitását.

Szakpolitikai kérdéseket tekintve, abban a teljes társadalom részéről egyetértés mutatkozik, hogy a környezetvédelem az, ami a legjobb helyen uniós hatáskörben lenne. A megkérdezettek negyede az egészségügyben is szívesen látná az uniós szerepvállalást, azonban ezzel a kormánypárti szavazók már kevésbé értenek egyet, nekik kevesebb mint tíz százalékuk látja ezt így.

Amihez az egész magyar társadalom ragaszkodik, és nem szívesen bízná Brüsszelre, az nem meglepő módon a bevándorláspolitika. Sem az ellenzéki, sem a kormánypárti szavazók nem szélesítenék az EU jogkörét ezen a téren.

Az oktatás és az egészségügy tagállami hatáskörben tartását pedig minden negyedik-ötödik magyar kifejezettem prioritásnak tartja – állapítja meg a kutatás.

Egyre többen intenének búcsút a forintnak

Annak ellenére, hogy jelenleg nem prioritás kormányzati szinten,

az euró bevezetését a magyar társadalom kétharmada támogatná

– ugyanebben a kérdésben a Policy Solutions 2019-es kutatásához képest sokkal több eurót támogató válaszadó lett, az ezt kifejezetten ellenzők aránya 34-ről 27 százalékra csökkent. A kérdésben még a Fidesz–KDNP szavazóinak is csaknem 60 százaléka egyetért, az ellenzékieknek pedig háromnegyede tartaná helyesnek, ha belépnénk az eurózónába, de a pártnélküliek körében is úgy vélekedik a szűk többség, hogy ez lenne a helyes lépés.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Az EU-hoz való viszonyulást a magyarok részéről jól mutatja, hogy bár a többség továbbra is a tagjaként szeretné tudni az országot, sokat azért nem tennének meg ennek érdekében. A válaszokból az látszik, hogy a többség nem fejezné ki az EU-val kapcsolatos pozitív vagy esetleges negatív érzését – sem barátai körében, sem tüntetésen, vagy akár a Facebookon. Az EU támogatása érdekében ugyanakkor még így valamivel többen aktivizálnák magukat (23-24 százalék), mint ahányan negatívan emelnének hangot, például az utcára menve (21 és 17 százalék).

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Amennyiben pedig életkori és demográfiai szempontból vizsgáljuk az unióhoz való hozzáállást, akkor is az derül ki, hogy minden csoportban erős többséget alkotnak azok, akik maradnának az EU-ban. A kutatás vizsgált élőhelyet, képzettségi szintet, nemet és kapcsolati státuszt is: minden esetben közelíti, vagy bőven meghaladja a kétharmadot azoknak a száma, akik a maradás mellett voksolnának egy esetleges referendumon.

A korosztály esetében azonban fontos lehet, hogy a 18 és 59 közötti korosztályokat alkotók bőven több mint 70 százaléka EU-párti, ezzel szemben a 60 év felettiek kevésbé, náluk az 50-59-es korosztályhoz képest egy jelentős, 12 százalékos visszaesés van a maradáspártiak körében.

A Fidesz-szavazók lépnének ki leginkább

Politikai bontásban vizsgálva az euroszkepticizmust az rajzolódik ki a kutatás alapján, hogy messze a Fidesz szavazói között vannak a legtöbben a kilépést pártolók:

a kormánypártiak 17 százaléka szavazna az EU ellen.

Fontos ugyanakkor, hogy a kormánypárti szavazók valamivel több mint 60 százaléka továbbra is az unió támogatói között van. Az ellenzékiek közül bőven 80 százalék felett van az EU-pártiak aránya, de még a pártnélküliek körében is egyértelmű többséget alkotnak, igaz ott rengetegen vannak, akik bizonytalannak vallották magukat a kérdésben. Ahogy a kutatás is írja, a felmérésük idején kevés Mi Hazánk- és Kutyapárt-szimpatizánssal találkoztak, azonban a kevés válaszból az derül ki, hogy

a Mi Hazánk támogatói a kormánypárti válaszadók szintjén vannak euroszkepticizmus terén, még a Kétfarkúak szimpatizánsai ebből a szempontból az ellenzékiek arányaira hasonlítanak.

Forrás: Policy Solutions
Forrás: Policy Solutions

Olyan szokatlannak tűnő tényezők is befolyásolhatják az euroszkepticizmust, mint a külföldi kapcsolatok. A kutatás többek közt egy korábbi feltételezéseknek ellentmondó eredményre is jutott: az ország EU-tagságát támogatók aránya azok körében a legmagasabb, akik néhány alkalommal jártak külföldön az utóbbi öt évben (81 százalék). Valamelyest kisebb ez az arány azok között, akik az elmúlt időszakban egyáltalán nem jártak külföldön (69 százalék). Meglepő módon ennél is

alacsonyabb az EU-pártiak aránya ugyanakkor a rendszeresen külföldre járók körében (62 százalék) és azon válaszadók között, akik éltek is legalább fél évig más EU-s országban (53 százalék).

A Policy Solutions tanulmányát teljes terjedelmében itt olvashatják el.

Kövess minket Facebookon is!