Lassított az MNB: később teljesülhet az inflációs cél, viszont még gyorsabb lehet a növekedés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 21-én csak 15 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, egyben eltolta a kamatfolyosót is.

Az alapkamat így 1,65 százalékra, az overnight jegybanki betét kamata 0,7 százalékra, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamata 2,6 százalékra emelkedett. A bejelentést követően gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci magasabb kamatemelésre számított, az elemzők többsége újabb 30 pontos emelést valószínűsített. (A kamatemelés tankönyvszerűen drágítja az adott devizát.)

A döntés mellett fontos üzenet volt, hogy az MNB már úgy számol, hogy a korábban tervezettnél később, a jövő év elejétől kezd csak csökkenni az infláció, és várhatóan csak a jövő év második felében kerül a 3 százalékos célszint közelébe. A legutóbbi kamatemelés mozgatórugóiról itt írtunk. Ez a cikk pedig nagyobb távlatban nézte a jegybank és a kormány eltérő gazdaságpolitikai nézetrendszerét, személyi konfliktusait. Aki pedig szívesen megnézi, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke miként szokta kommentálni a lépést, itt megteheti. Sajnos tehát egyelőre azoknak van igaza, akik így fogalmaztak:

minden infláció először átmeneti, csak aztán némelyik tartósan lesz átmeneti.

Az infláció továbbra is magas

Az újabb kamatemelésre az infláció megfékezése érdekében lehetett számítani, Virovácz Péter, az ING szenior elemzője előzetesen például meglepetésként értékelte, hogy az általános áremelkedés éves üteme augusztusban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal magasabb lett.

„Az augusztusi 4,9 százalékos inflációs adat egyben azt is jelenti, hogy rendkívül rövid volt az átmeneti enyhülés az árnyomásban.”

Az élelmiszerek inflációja magasabb lett a vártnál, meglepetést jelentett a tartós fogyasztási cikkek éves bázison számított 4,4 százalékos drágulása. Legutóbb ugyanis csak 2009 végén volt 4 százalék felett a termékkör éves áremelkedése.

Úgy tűnt, hogy az ipari termelői árak és a szállítási költségek emelkedése, valamint az üzemanyagok árváltozása is gyorsította az inflációt. Az ING szakembere ekkor azt jósolta, hogy az év hátralévő részében további 75, de akár 100 bázispontot is emelkedhet az alapkamat mértéke.

Az emelés biztos volt, a mérték nem

Nos, az ilyen és hasonló prognózisok tükrében a 15 pont inkább alacsony adatnak értékelhető. Korábbi tudósításaink fő üzenetei azonban nem változtak. Emlékeztetőül: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban, júliusban, augusztusban és immár szeptemberben is alapkamatot emelt, mert úgy érezte, hogy az eddigieknél erősebb itthon az inflációs nyomás. Ezekről a döntésekről sorban itt, itt és itt olvashat.

A ciklus lépéseit mindig Virág Barnabás, az MNB alelnöke szokta megindokolni, ezúttal is ez történt. Az alelnök az alapkamat-emelésről elmondta, hogy most átfogó (negyedéves) értékelés is született. Az inflációról, mint legfontosabb tényezőről deklarálta, hogy az inflációs tényezők tartósan velünk vannak, a kockázatok még mindig felfelé mutatnak.

Éppen ezért az MNB három együttes intézkedéssel folytatta a ciklust,

• az alapkamatot és a kamatfolyosót 15-15 ponttal feljebb tolta, a jövőre nézve ez a mérték lesz irányadó és az emelés havi ütemezéssel megy tovább,
• az MNB megint csökkentette a heti állampapír-vásárlásait, ezúttal is 10 milliárd forinttal, 50 milliárdról, 40 milliárdra apasztotta a mértéket,
• végül az MNB a forintlikviditást nyújtó 1100 milliárd forintos swapállomány fokozatos kivezetéséről és szűkítéséről is döntött.

A prognózis

Az alelnök szerint az infláció érdemben csak 2022 elején csökkenhet, addig 5 százalék felett lehet, a lokális csúcs novemberben jöhet el, 5,5-6 százalékos szinttel. Ami pedig a gazdasági növekedést illeti, az MNB már úgy kalkulál, hogy

az idén 6,5-7 százalék (6,2 volt a prognózis júniusban), 2022-ben pedig 5-6 százalék lehet a növekedés.

A magyar gazdaság tehát sikeresen újraindult, már elértük a 2019. negyedik negyedéves értéket. Az élénk növekedés pedig folytatódik, mert már a szolgáltatások is bekapcsolódtak a GDP növelésére, van esély a 7-8 százalékos növekedésre. És bár a negyedik hullám lassíthat, de a 2022-es év végére Magyarország a jelenlegi kilátások szerint Európa öt leggyorsabb helyreállását elérő ország közé kerülhet. Ám mindez azt is jelenti, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, első körben a magas inflációs nyomás miatt, másodkörös hatásként pedig a béreken keresztül.

Értékelés

Az Equilor gyors értékelése szerint meglepetés, hogy csak 15 bázispontos emelés történt. A kamatemelésen kívül fontos a másik két bejelentés is, vagyis az, hogy fokozatosan kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, illetve ismét csökken az állampapír-vásárlási program.

Legközelebb decemberben határoznak a vásárlásokról. A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat.”

Arra a kérdésre, hogy amennyiben kitolódik az inflációs cél elérése, akkor miért csökkentette a jegybank a kamatemelés mértékét, Virág Barnabás azt mondta, hogy

„kétféle jegybank van, az első beszél az infláció tartós megemelkedéséről, de nem lép semmit, a második, mint az MNB tesz is ellene.”

Vagyis az MNB időben lépett, proaktív volt, a megkezdett úton haladunk tovább, de az időzítés is számít, mi előbb kezdtük. A negyedik hullám miatt továbbra is havi frekvencián kell folytatni a csökkentést, de a lépésköz változik.