Kedden folytatódott a jegybank nemrég megkezdett kamatemelési ciklusa, a Monetáris Tanács ülésén 15 bázisponttal emelték az alapkamatot.
Az előző három alkalommal a testület egyaránt 30 bázisponttal emelte a kamatszintet, mely így 1,5 százalékon állt keddig, mostantól pedig 1,65. A keddi ülés azért is volt érdekes, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban közölte, hogy szeptemberben felülvizsgálja a politika eddigi hatását, és az alapján mérlegeli, marad-e ugyanez az ütem.
Az MNB azután kezdte kamatemeléssel hűteni a gazdaságot, hogy komoly mértékben meglódult az infláció, bár kérdéses, hogy kizárólag monetáris politikai eszközökkel mennyire lehet hatékony a fellépés, miközben a kormány a maga részéről még mindig inkább a másik irányba húzza a kötelet. Matolcsy György és a kormány gazdaságpolitikai és/vagy személyes természetű ellentéteiről itt írtunk mélyebben.
Augusztusban a KSH mérése szerint a fogyasztói árak 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egyéves bázison, ez a vártnál magasabb érték, a jegybank inflációs céljától (3%) pedig egészen távol esik. A gazdaság mostanra nagyjából visszaállt a válság előtti szintre, amit a munkaerőpiac erős számai is mutatnak, a forint pedig az utóbbi időben némileg gyengült.
Ilyen értelemben némileg meglepő, hogy a jegybank ennyire rálépett a fékre a kamatemelés terén, és nemhogy nem tartja, de egyenesen elfelezi az eddigi ütemet. Az MNB egyébként amiatt sem volt egyértelmű helyzetben a mostani döntés előtt, mert rettentő kaotikus ez a hét a világgazdaságban, ennek fő okairól itt írtunk.
Arról, hogy meddig tarthat még a ciklus (vagyis meddig emel az MNB), a délután folyamán később, Virág Barnabás jegybank-alelnök sajtótájékoztatóján kaphatunk majd esetleg információt. Virág a monetáris politika aktuális kérdéseiről tájékoztatja a közvéleményt, kiderülhet egyebek mellett az is, mi lesz a sorsa az MNB állampapír-vásárlási programjának.
