Kávéval vesszük be az altatót: az MNB hűt, miközben a kormány élénkít

0-30-30. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már megint 30 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, illetve hasonló mértékben tolta el a kamatfolyosót. Miről beszélünk, ez mit jelent? Egyetlen gyors mondattal: egy ilyen lépésnek több értelme is van. Ha magasabb a magyar kamatszint, többen fognak beruházás és fogyasztás helyett inkább megtakarítani, félretenni, ez hűti a gazdaságot. Ha pedig a forint vonzóbb (magasabb a kamat), akkor erősödhet is, mert keresik. A kisebb fogyasztás és a jobb devizaárfolyam pedig segíthet mérsékelni az inflációt.

Inflációs veszélyek

A magyar gazdaságba ugyanis visszatért az infláció, és az MNB harcban áll vele. Ráadásul úgy, hogy a monetáris politika (MNB) és a fiskális politika (kormányzat) mintha két ellentétes irányba húzná a kötelet, kávéval vesszük be az altatót, mixeljük az adrenalint és a nyugtatókat.

Ami ebben a furcsa, kissé érthetetlen folyamatban a legpozitívabb, hogy az MNB és a kormány nem úgy zongorázza le a politikai és a monetáris világ konfliktusát, mint ahogy a legrosszabb példákban szokás. Legyen a rossz minta Törökország, ahol mindig gyengül a török líra, mire összevissza, kampányszerűen megemelik az alapkamatot, de közben Recep Tayyip Erdoğan török vezető előszeretettel hibáztatja, kirúgja a jegybankelnököket, és ettől teljesen megbolondul a líra piaca.

Nálunk mi történik? Passz

Magyarországon pontosan lehet tudni, hogy most kamatemelési ciklus van, azt is lehetett sejteni, hogy augusztus 24-én ismét egy 30 pontos emelésre érdemes számítani. Azt azért továbbra sem mernénk állítani, hogy pontosan értjük, Matolcsy György jegybankelnök milyen furmányos kommunikációs logika alapján ekézi rendre a vonalas Magyar Nemzetben a kormányt.

Kicsit olyan az egész, mintha a köz előtt a hatalom mindent magának szeretne vindikálni, a józan küzdelmet az infláció ellen, de közben a pénzosztást, az élénkítést is. Ám az is lehet, hogy nem kell mindig bonyolult összeesküvés-elméleteket keresni, az örök optimista Matolcsy, a nagy élénkítő egyszer talán valóban rátalált a konzervatív jegybankári énjére, hiszen kritikái amúgy észszerűek, és az MNB-nek tényleg az infláció mérséklése a fő mandátuma.

Ciklus

A Magyar Nemzeti Bank mindenesetre már júniusban és júliusban is alapkamatot emelt, mert úgy érezte, hogy az eddigieknél erősebb itthon az inflációs nyomás. Ezekről a döntésekről sorban itt, itt és itt olvashat.

A ciklust mindig Virág Barnabás, az MNB alelnöke szokta megindokolni, ezúttal is ez történt, és az alelnök az alapkamat-emelésről elmondta, hogy az MNB a 30 pontos emelést a kamatfolyosó szintén 30 bázispontos eltolásával párosította. Az alelnök ezt az egész kommunikációt nagyon jól csinálja, láthatóan jól fel van készítve, a Fed kommunikációs gyakorlatát idézi, ahogyan a kifejezéseket, a félmondatokat visszatérően használja, így a legkisebb hangsúly-eltolódással jelzéseket ad a piacnak, érezni lehet, hogy mit tart nyitva, és mi az, ami határozott üzenet, amit illik komolyan venni. És mivel az MNB kommunikációjának újabban van tétje, a kérdésekre adott válaszoknál már nem érdemes további információkra számítani, ilyenkor Virág Barnabás már csak felhangosítja, kiemeli a korábban elmondott üzeneteit.

Konkrét bejelentések

A kamatdöntő ülésről Virág Barnabás most is elmondta, hogy

„a Monetáris Tanács áttekintve az adatokat, azt a döntést hozta, hogy a pénzügyi stabilitás és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében további szigorításra van szükség, 1,2 százalékról 1,5 százalékra emelte az alapkamatot”.

További fontos elem volt, hogy az MNB megkezdi az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetését. A heti 60 milliárd forintos vásárlási szintet elsőre 50 milliárdra mérsékelte. Ez is hűtés, bár valójában úgyis megfogalmazható, hogy lassított élénkítés.

Virág Barnabás szerint a program sikeresen támogatta a stabilitást, ennek folytatása a jövőben is kiemelt szempont lesz. (Ez is visszatérő kommunikációs elem, a múltban az MNB mindig mindent jól csinált, de a megváltozott környezet új döntéseket igényel.)

Mindenesetre az állampapír-vásárlás rugalmas marad, bár ez magyarul szinte biztosan csökkentést jelent, de az alelnök jelezte, ha kell, emelni fogják ismét a mennyiséget.

Végül Virág Barnabás a hosszú programok mentén is tett egy bejelentést, a Növekedési Kötvényprogram összegét 1550 milliárd forintra emelte. Ez elég érthetetlen, ugyanis ez egy élénkítés, könnyű pénz, nemrégiben például olyan építőipari cég is kapott, amelynek nagy szüksége volt rá, egy leányvállalata éppen felszámolásba ment, vagyis, amolyan mentőövszerűen kapta a forrást.

Helyzetértékelés

Végül a reálgazdaságról az MNB alelnöke elmondta, hogy a gazdaság sikeresen újraindult, a második negyedévben a GDP 17,9 százalékkal nőtt (ezzel válság előtti szintre ugrott). A növekedés szerkezete eltérő ágazati hatásokat mutat, az ipar gyorsabban, a szolgáltató szektorok lassabban épülnek vissza.

Az infláció júliusban 4,6 százalékra csökkent, ennek elsősorban bázishatásai voltak, így nem szabad túlértékelni az újra 5 százalék alatti értéket, a következő hónapok adatai majd jobban megmutatják a valós trendeket.

Az ipari cikkek árában már látható, hogy a globális nyersanyagárak beérkeztek a fogyasztói árakba, a szolgáltatások azonban nem hoztak újabb olyan erős megugrást, mint a megelőző két hónapban. Az újranyitásból fakadó gyors áremelés talán már megtörtént, az első inflációs csúcson már túl vagyunk. Október–novemberben azonban megint lehet egy újabb csúcs. Van mire figyelni, az MNB adagolja az altatókat, a nyugtatókat, ám a kormány a választásokig hátralevő időszakban vélhetően továbbra is inkább energiaitalt oszt majd a népnek.