Megjött és egyelőre velünk marad a kellemetlen vendég, vagyis az infláció

2021. július 27. – 15:54

frissítve

Megjött és egyelőre velünk marad a kellemetlen vendég, vagyis az infláció
Virág Barnabás, az MNB alelnöke Fotó: Soós Lajos / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Trombitákat elpakolni! Szép lassan a Magyar Nemzeti Bank minden olyan eszközt kivezet, ami a covidos lefagyás után élénkítette a gazdaságot. A jegybank nagyot váltott, már nem fújja teli torokból a kürtöket.

A találkozásnak örülök, az apropónak nem – valahogy így szoktak fogalmazni a temetésen összefutó régi ismerősök. Valami ilyesmi zajlik mostanában a Szabadság téren, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) házatáján is.

Az új lépések iránya (a gazdaság normalizálása, hűtése) racionális, de az oka (magas infláció) nem örömteli, ahogyan a változások mértéke (ma 30 pontos alapkamat-emelés történt) azért szintén keltett némi meglepetést.

Itt az infláció

Az elmúlt hónapok arról szóltak a világban, hogy visszatért a gazdaságba egy rég nem látott kellemetlen ismerős, az infláció. Sok helyen már újraéledt a gazdaság, ami tele van likviditással (vagy ne közgazdászkodjunk ennyire, szóval tele van pénzzel), az ingyenesen kiosztott, illetve a mentőcsomagok révén szétterített forrásokból mindenki fogyaszt, beruház, vásárol.

Emiatt viszont őrült módon elszállt az építőanyagok, az energiahordozók, a konténerek ára, és ezek olyan költségelemek, amelyek mindenbe begyűrűznek.

Ciklus

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) éppen ezért már júniusban alapkamatot emelt, mert úgy érezte, hogy az eddigieknél erősebb itthon az inflációs nyomás.

Akkor 30 bázispontos volt az ugrás, 0,6 százalékról, 0,9 százalékra ugrottunk, erre érkezett július 27-én az újabb 30 pontos emelés. immár 1,2 százalék a jegybanki alapkamat, ami ugyan nagyon nem lepte meg az elemzőket, igaz volt, aki szerint 15 pontos emelés is elegendő lett volna, vagy legalábbis erre utal, hogy előzetesen sokan csak ekkora emelést vártak.

A kamatemelési ciklus addig aligha állítható meg, amíg 5 százalék feletti az infláció, márpedig a fogyasztói árak júniusban már éves összehasonlításban 5,3 százalékkal emelkedtek

Virág Barnabás, az MNB alelnöke az alapkamat-emelésről elmondta, hogy a kamatfolyosó szintén 30 bázispontos eltolásával és a különböző további monetáris eszközökkel lezárta a negatív kamatok korát, az O/N betéti kamat is immár pozitív (0,25 százalék) tartományba került.

Kivezetnek mindent, ami élénkítene

További fontos lépés, hogy megszűnik a hosszú távú fedezett hitel eszköz is. Ennek is volt előzménye, hiszen júniusban már az MNB kivezette az NHP Hajrát, most megszűnik a következő hosszú élénkítő eszköz, augusztusban pedig az állampapír-vásárlási program is eléri a 3000 milliárd forintot, ekkor a jegybank felülvizsgálja, vélhetően abbahagyja az ilyen élénkítést is, Virág Barnabás fontosnak tartotta kiemelni, hogy az eszköz hatékony volt.

Ami az inflációt illeti, a tapasztalat az, hogy globálisan is ott emelkedett a leginkább a pénzromlás, ahol az újranyitás a leggyorsabb volt.

„A magyar gazdaság az átlagnál korábban nyitott, de így az infláció immár tartósan 5 százalék fölé emelkedett, amit a maginfláció megugrása is jelzett. Ebben leginkább a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése jelenik meg, de a magyar inflációs adatban jelentős az üzemanyag és a dohánytermékek drágulása (ez a kettő önmagában 2,1 százalékot magyaráz meg az 5,3 százalékból), Magának a nyitásnak 0,5 százalék róható fel.”

- magyarázta Virág Barnabás.

Hogyan tovább?

A magyar gazdaság dinamikus helyreállása (és az alacsony bázis) miatt a második negyedévben kétszámjegyű lehet a magyar gazdaság növekedése, a keresleti oldalon megjelenő a fogyasztás bővülése, de a reálkeresetek emelkedése is, sőt, máris hiányjelenségek, szűk keresztmetszetek vannak a munkaerőpiacon. Idén a 6 százalékos növekedés is reális, jövőre ezt újabb 5,5 százalék fejelheti meg.

A jelenlegi magas inflációról azért már csökkenhet a pénzromlás üteme, de az idén még a jegybanki toleranciasáv maximum 4 százalék) felett ragadhatunk, az év vége felé még lehet egy újabb lokális csúcs.

A remények szerint 2022 első negyedévén aztán visszakerülhet a monetáris politika célsávjába (4 százalék alá) az infláció és valamikor 2022 közepére lehet újra a kívánatos 3 százalék az infláció, de csak akkor – hangsúlyozta Virág Barnabás – ha a monetáris szigorító ciklus folytatódik.

Horgonyozzunk!

Az alelnök elmondta, hogy a jövőben meg kell előzni a másodlagos inflációs hatásokat, a cél az, hogy horgonyozzuk le az inflációs várakozásokat. Aki nem annyira komálja az ilyen jegybanki nyelvezetet, ez azt jelenti, hogy a határozott kamatemelésekkel érjük el, hogy a gazdaság szereplői elhiggyék, hogy nem fog elszállni az infláció, ha ugyanis ezt nem hiszik el, az önmagában is inflációt emelő hatás.

az MNB mindenesetre addig folytatja a kamatemelési célokat, amíg csak kell, vagyis ameddig a kockázatok nem válnak kiegyensúlyozottá, legközelebb szeptemberben lesz egy átfogó felülvizsgálat.

Az MNB fő globális ellenségei a következők lesznek:

  • A költségvetések még mindig költekező üzemmódban vannak.
  • A deglobalizáció folyamata nyomán az új beszállítókkal egyelőre drágább a termelés.
  • A nyersanyagok szuperciklusa még sok energiahordozó árát magasan tarthatja.
  • És igen, egy kicsit már mindenhol megjelentek az említett inflációs várakozások is.