Tíz év után megemelte a jegybanki alapkamatot az MNB

2021. június 22. – 14:08

frissítve

Tíz év után megemelte a jegybanki alapkamatot az MNB
A Magyar Nemzeti Bank épülete – Fotó: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a kamatfolyosó nem változott, írja az MTI. Elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak.

Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a tanács még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon. Ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György jegybankelnök ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a Monetáris Tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.

Gyengült a forint azután, hogy a jegybank 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. Percekkel a döntés ismertetése előtt az eurót 353,98 forinton, a svájci frankot 323,41 forinton, a dollárt pedig 297,53 forinton jegyezték. Mintegy öt perccel később az euró 355,18 forintra, a frank 324,52 forintra, a dollár pedig 298,61 forintra drágult.

Néhányan már arra spekuláltak, hogy nagyobb is lehet a kamatemelés

Az MNB már egy ideje a kamatemelést készítette elő, az átmeneti forintgyengülés így azért következhetett be, mert ez volt az elemzői várakozás, és néhányan már arra spekuláltak, hogy nagyobb is lehet a kamatemelés. Maga Matolcsy György kevesebbet szokott beszélni konkrét eszközökről, intézkedésekről, ő inkább víziókat mond.

A kamatemeléssel vonzóbb lett a forint (több kamatot fizetnek a forintban denominált megtakarítások), ami középtávon erősítheti a forintot. Ez átmenetileg segít az infláció elleni harcban, hiszen nem importálunk magas árakat. Ha valami egy euróba került az importőrnek, akkor elég 345 forintos bekerülési költséggel számolni, és nem 360-nal.

Ugyanakkor a jegybank szeret nyereséges lenni, ehhez gyengébb forint kell, így vélhetően az év vége felé majd megint gyengül a forint. A magyarázat a devizatartalékokban rejlik. Ha 345 forint egy euró, akkor egymilliárd euró, az 345 milliárd forint, ha gyengül a forint, mondjuk, 360 ig, akkor már a tartalék egymilliárd eurója 360 milliárd forintot ér, az MNB-nél átértékelési nyereség keletkezik.

Az alapkamat-emelés azért is hűti a gazdaságot, segíti az infláció elleni harcot, mert ha a bankban több kamatot adnak a betétekre, akkor lesznek, akiknek ez vonzó, és a pénzüket nem elfogyasztják, hanem megtakarítják. Persze a 0,3 százalék inkább csak jelzésértékű, de ezt szokták követni a piacok.

Matolcsy korábban többször kritizálta a magas költségvetési hiányt

Az MNB kamatemelése egyáltalán nem meglepő, a jegybank ugyanis ezzel tudja kordában tartani, csökkenteni az inflációt, az árak emelkedését, amit kötelessége is megtenni, ha az infláció tartósan 3 százalék felett van. A jegybank elnöke a közelmúltban többször bírálta a kormány költekezését, a pénzbőség ugyanis felfelé hajtja az árakat.

„Az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát. A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe”

– ezeket a mondatokat éppen most hétfőn írta Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, amelyet a Telex is szemlézett. A jegybankelnök úgy fogalmazott, az egyensúly helyreállítása érdekében a nemzeti bank elindítja „negyedik hadjáratát”. Mint írta, „a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát”.

Matolcsy arról is írt cikkében, hogy 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t). Az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt érjük el az EU-ban. A magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett vissza kellene térni a korábbi egyensúlyi pályára.

A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne. Matolcsy szerint komoly pénzügyi támadás érheti Magyarországot, ha a kormány ezt a „fenntarthatatlan” gazdaságpolitikát folytatja. „A kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot” – írta.

Magas infláció

A jegybank azért kezdett szigorítási ciklusba, mert úgy ítélték meg, hogy a – jelenleg 5 százalék körüli – infláció tartósan 3 százalék felett maradhat. Az infláció felpörgése nem meglepő, a járvány okozta károk enyhítésére maga a jegybank is több ezermilliárd forintot pumpált a gazdaságba.

Aztán június elején az MNB nagy meglepetésre bejelentette: nem folytatják a Növekedési Hitelprogramot (NHP), szembemenve a Varga Mihály-féle gazdasági felfogással. Matolcsy ezzel is azt jelezte: nem igazán támogatja azt, hogy Magyarország 2021-ben és 2022-ben is magas költségvetési hiánnyal és így magas adósságszintet fenntartva tervez. Matolcsy úgy érezte, hogy a magas inflációs nyomás miatt neki, mint jegybanki vezetőnek, a kormány fiskális politikáját ellen kell kormányoznia, vagyis az MNB eszközeivel vissza kell vennie a gazdaságélénkítésből, hogy az inflációt megfékezze. Ennek újabb lépése a mostani kamatemelés.

A kamatemelés hátteréről Matolcsy György is beszélt egy keddi sajtótájékoztatón, amiről itt írtuk bővebben.