Matolcsyék nagy meglepetésre nem folytatják az NHP-t, szembemenve a Varga Mihály-féle gazdasági felfogással

2021. június 04. – 11:14

frissítve

Matolcsyék nagy meglepetésre nem folytatják az NHP-t, szembemenve a Varga Mihály-féle gazdasági felfogással
Matolcsy György az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Látszólag minden csak az eredeti menetrend szerint történik, az MNB a tervezett NHP-kihelyezések végéhez ér. Ám valójában a bankok zömében úgy számoltak, hogy lesz hosszabbítás, így a kkv-k és a bankárok most úgy rohangáltak, mint a mérgezett egér, mindenki megpróbált még odaférni az olcsó forráshoz.

Felbolydult méhkashoz hasonlított ezen a héten, elsősorban csütörtökön és pénteken a hazai bankrendszer, azon belül is a kisvállalatokkal foglalkozó részlegek. Az elmúlt nyolc évben a kkv-szektornak a fő finanszírozási forrása a Növekedési Hitelprogram (NHP) volt. Az összesen 6000 milliárd forintos program utolsó 14 hónapjában Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) volt a program elnevezése, ami önmagában is 3000 milliárd forint volt.

Nincs tovább

Ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már – a piaci várakozásokkal ellentétben – nem hosszabbítja meg a programot. Korábban a jelentős igénybevételre tekintettel az MNB kétszer is megemelte a keretösszeget, legutóbb áprilisban, 2000 milliárd forintról 3000 milliárd forintra.

Képzeljük el, hogy éppen mennek fel a hitelkamatok, amikor is egy rakás bankár és egy csomó kis- és középvállalkozás, amelynek már csőben volt a hitelkérelme, egyszer csak azzal szembesült, hogy ő akkor ki is maradhat a „jóból”. És azért nagyon nem mindegy, hogy valaki 1,5 százalékos kamattal finanszírozza a működését, illetve a beruházásait, vagy kimehet a piacra a 3,5 százalékos hitelekért.

Nem akármilyen horderejű döntésről van tehát szó. A magyar gazdaságban az NHP volt a number one forrás.

Ha ez már nem lesz, annak visszafogó hatása lesz a GDP-re,

de sok egyéb áttételes hatással is lehetett kalkulálni, mert az alacsony forrásköltség miatt a cégek könnyebben áldoztak bérekre, irodabérletre, beruházásokra és még sok minden egyébre, ezek a piacok most volument veszíthetnek, lehűlhetnek, visszaeshetnek az árszintek.

Mi az oka?

Az általunk elért bankárok elmesélése szerint akkor gyorsultak fel a piaci események, amikor nemrégiben volt egy bankszövetségi ülés. Ekkor Matolcsy György jegybankelnök is küldött egy videóüzenetet, amelyben jelezte: nem igazán támogatja azt, hogy Magyarország 2021-ben és 2022-ben is magas költségvetési hiánnyal és így magas adósságszintet fenntartva tervez.

Olyat azért láttunk már, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter nem értenek egyet, de eddig mintha Matolcsy lett volna az unortodox vizionárius, ha úgy tetszik a bátrabb, és Varga a megfontolt kincstárnok, de itt most megfordultak a szerepek.

Orbán Viktor és Varga Mihály egyeztet az újraindítás költségvetéséről 2021. június 2-án – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Mindenesetre Matolcsy úgy érezte, hogy a magas inflációs nyomás miatt neki, mint jegybanki vezetőnek, ezt a fiskális politikát ellen kell kormányoznia, vagyis az MNB eszközeivel vissza kell vennie a gazdaságélénkítésből, hogy az inflációt megfékezze. Erre több ötlete lehetett volna az MNB-nek, amelyek közül a legismertebb a kamatemelés, de az MNB nem kamatot emelt, hanem a likviditást fogta meg.

Jön a kamatemelés?

Az intézkedés erősíti annak az esélyét, hogy az MNB valóban kamatot emel a közeljövőben, mint azt a tightening (szigorítás) verbális elemeinek jegyében Virág Barnabás alelnök már meglengette. Ha az MNB kamatot emel, akkor az ingyen kihelyezett forrás növelte volna a jegybank veszteségét, erre pedig ez az intézmény nagyon figyel. Arra is nő az esély, hogy az NHP mellett az MNB kivezeti, befejezi az NKP (Növekedési Kötvényprogramot) is. Az egyik banki vezető szerint jól látható, hogy az MNB és a kormány közötti vita konkrét lépésekben is eszkalálódik. Meglepetésre fordult a kocka, az MNB korábban inkább azért kritizálta a kormányt, mert nem volt elég bátor a közösségi beruházásokban, kormányzati programokban, most azonban a túlhevülés ellen az MNB lép fel.

Mi történt pontosan?

Az MNB valójában nem csinált semmi rendkívülit, csak maradt az aktuális NHP-keretösszegnél. De mivel Matolcsy és a nemzeti bank sokáig a high pressure economy, vagyis az úgynevezett magasnyomású gazdaság lelkes híveként mindig teljes erőből nyomta a dudát, azt lehetett feltételezni, hogy majd megint rápakol egy összeget a 3000 milliárdos keretre, vagyis nem hagyja abba éppen a remélt nyitás és fellendülés idején a hitelprogramot. Az MNB erre ugyan semmilyen ígéretet nem tett, de ez volt az általános várakozás a piacon.

De aztán az MNB mégis lehúzta a rolót. A bankosok szerint pedig hiába volt rengeteg ügylet a csőben, egyik pillanatról a másikra mindenkinek kiderült, hogy nincs újabb emelés. Azok az ügyfelek, akik még éppen hitelt akartak felvenni, illetve az őket kiszolgáló bankárok elkezdtek hát rohangálni, kreatív ötletekkel felgyorsítani a hitelezési folyamatot.

Két fázis

De mit lehetett felgyorsítani, ha egyszer vége?

Ennek megértéséhez azt kell tudni, hogy a program kivezetése, lecsengetése kétfázisú

– meséli egy bankár.

Az utolsó etapban még szabadon lehetett tülekedni a forrásokért, amíg be nem telik a kvóta, aki beadott, vihette a forrást. És legvégül majd lesz egy kisebb végső fázis, amikor a bankok már csak piaci súlyuknak megfelelően részesednek a programból, de az már tényleg csak néhány ügyfélen segít.

Az elmúlt két napban ezért a legtöbb bank, főleg a fifikásabbak, „ezerrel” bírálták el a kérelmeket, hogy a kvótarendszer előtt még megkapják az olcsó forrást, NHP-t. Ha ugyanis alá van írva a hitelkérelem, akkor azonnal forrásért lehet folyamodni az MNB-hez, utána, vélhetően július 4-től már csak a kvótarendszer lesz, de az majd nagyon gyorsan el fog fogyni.

A Növekedési Hitelprogram legaktívabb hitelintézet teljesítményét jutalmazó, Hajrá Kiválósági Díjat, az OTP Bank kapta a 3000 milliárdos keretösszeg bejelentésével egy időben 2021. április 6-án – Fotó: MNB

Piaci információk

Külön érdekesség volt, hogy az elmúlt időszakban az is egy játék volt, hogy a bankok próbálták speciális csatornákon keresztül megtudni, hogy mennyire kell sietni, hol tart a kvóta.

Ez is sikerült a bankoknak, ahogyan olyan technikákról is suttognak, amelyekkel egy-egy bank megfordíthatja a logikus sorrendet, vagyis előbb tudja a nagy sietségben aláírni a szerződéseket, hogy odaérjen, de azért úgy, hogy még utána vissza tudjon táncolni, ha valójában nem is olyan jó a hitelkérelem.

De miért siettek egyáltalán a bankok, hogy olcsón hitelezhessenek? Az NHP Hajrá azzal ösztönözte hitelezésre a bankokat, hogy ő maga 0 százalékon adta a bankoknak a refinanszírozási hitelt (vagyis a kihelyezhető kkv-hitelek forrását), ezen felül pedig 4 százalékos kamattámogatást is kínált a bankoknak, így aztán a bankok között verseny alakult ki, hogy ki hitelezhessen. Ha beírjuk a keresőbe, hogy NHP Hajrá, látszik, hogy sorra jönnek elő a bankok fizetett hirdetésként előresorolt ajánlatai.

Igaz olyan bankárral is beszéltünk, aki szerint annyiban nem baj, hogy vége az NHP-nak, hogy az 1-1,5 százalékos kamat a kkv-szektorban piactorzító volt, és nem reális, de hát nyilván éppen ezért készítette el az MNB a programot, hogy ezzel serkentse a gazdaságot, támogassa a kkv-kat.

A kommunikáció

Az MNB friss kommunikációja mindenesetre egyáltalán nem a „befejezés”, hanem a „siker” tónusát mutatja. Ezek voltak a fő elemei:

  • Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította.
  • Ez volt az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széles körű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak.
  • 2021. május végéig 2597 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, mintegy 38 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan.
  • Az NHP Hajrá keretében eddig megkötött szerződések volumenének 35 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 10 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.
  • A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel.
  • A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években.