1500 milliárd karnyújtásnyira, de már az uniós pénz elköltése sem lesz sétagalopp

4,2 milliárd euró, vagyis nagyjából 1500 milliárd forint felszabadítását javasolta szerdán az Európai Bizottság, vagyis a Magyarországnak járó felzárkóztatási (kohéziós) források közül a jogállamisági eljárás miatt blokkolt tételt.

• A javaslat elfogadására egy hónapja lesz a tagállami kormányokból álló Tanácsnak, és ha a tagállamok megerősítik a Bizottság döntését, akkor a modellváltó egyetemek is újból hozzáférnek majd az Erasmus+ oktatási csere- és a Horizon Europe kutatói programok forrásaihoz.

Mit mondanak ők? Magyar Péter május végén kötött megállapodást az Európai Bizottsággal, és az ezzel kapcsolatos bejelentés központi eleme a 16,4 milliárd eurós forrás, amely ősszel válik elérhetővé a feltételek teljesítése esetén.

• Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tegnapi nyilatkozatában kiemelte, hogy „Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében”.
• A Bizottság szerint Magyarország orvosolta a korábban kifogásolt problémákat a közbeszerzések, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén.

Előzmények: a 2021 és 2027 közötti ciklusban – a közvetlenül uniós kezelésű programok, például az Erasmus+ oktatási cserék támogatásait nem számítva – összesen 57 milliárd euró forrás lett volna elérhető Magyarországnak: 21,7 milliárd euró felzárkóztatási pénz, 8,4 milliárd agrártámogatás, 10,4 milliárd a helyreállítási alapból és 16,2 milliárd euró SAFE védelmi hitel.

• Az előző kormány a potenciálisan elérhető források 37 százalékát tudta elérni, a Tisza-kormány pedig az összes feltétel teljesítése esetén még legalább további 29 százalékhoz férhet hozzá, aminek a közel negyedét kitevő 4,2 milliárd euró már karnyújtásnyira van.
• Így az új kormány az eredetileg a jogállamisági eljárás keretében befagyasztott összeg nagyjából kétharmadát tudja lehívni, ugyanis a korábbi 6,3 milliárd euróból már 2024 és 2025 végén az Orbán-kormány véglegesen elvesztett egy-egy milliárd eurót.

Felülnézet: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 3,5 milliárd euró van blokkolva a felzárkóztatási támogatásokból, ebből 2,2 milliárd az akadémiai szabadság hiányosságai miatt. A Portfolio értesülése szerint itt a kormány októberben adhat be egy önértékelést, az Európai Bizottság ez alapján oldhatja fel a korlátozást.

• 800 millió euróhoz szakmai feltételeket kell teljesíteni társadalmi befogadással (inklúzióval), szegénységgel és a romainklúzióval kapcsolatos stratégia terén.
• Másik két tétel a májusi megállapodásnak nem képezte részét a teljesítetlen „horizontális feljogosító feltételek” miatt. Egyrészt nagyjából 500 millió euró nem elérhető, bár közelebb került hozzá a kormány, miután a gyermekvédelmi törvényből kivették a melegeket a pedofilokkal összemosó részt.
• Másrészt nagyjából 35 millió eurót tartanak vissza a „menekültjogi huxit” miatt. Itt nem a befagyasztás a nagy érvágás, hanem hogy ugyanebből az okból napi egymillió eurót levonnak az EU bíróságának 2024. júniusi ítélete miatt, mert a magyar rendszer egy plusz, csak Belgrádban vagy Kijevben beadható kérelemmel gyakorlatilag a többi uniós országra tereli a menedékkérőket.
• Mostanra emiatt – a 200 milliós átalánnyal együtt – több mint egymilliárd euró szállt el. Ezt súlyosbította, hogy információink szerint az előző kormány fizetés helyett megvárta, amíg a pénzt levonják a támogatásokból – ilyenkor viszont nyolc százalékos büntetőkamatot is hozzászámoltak.

Számokban: a helyreállítási alapból 10 milliárd euró lehívása vált lehetővé. Itt a 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő rész mellé igényelhető hitelkeretnek eleve csak nagyjából a harmadát, 3,9 milliárd eurót kérte az előző kormány, a mostani egy módosítással 0,4 milliárddal kevesebbet.

• Augusztus végéig kellett teljesíteni a jogállamisági-korrupcióellenes előfeltételeket, vagyis „szupermérföldköveket”, valamint több mint száz fejlesztést, célt és reformot, vagyis „mérföldköveket”. Utóbbiakra gyakran köztes határidőket is bevállaltak a többször módosított helyreállítási tervben.
• A kormány szerint az összes mérföldkövet letudta augusztus végére. Szeptember végéig kell leadnia az ezzel kapcsolatos fizetési kérelmet. Ha ezt jóváhagyják, akkor év végéig fizetnek. A pontos összeg attól függ, hány mérföldkövet minősítenek teljesítettnek. Az előző kormány már kapott egy közel 920 millió eurós előleget, így innen majdnem 9,1 milliárd euró jöhet.

Mi várható? A SAFE kedvezményes védelmi hitel kapcsán a Tisza a teljes összeg (16,2 milliárd) csak egy részét, tízmilliárdot kíván lehívni a Népszava információi szerint. A védelmi hitelről Orbánék tárgyalásai többek között azért akadtak meg, mert az elérhető keretnél többre pályázott a kormány.

• A következő időszakban így további 22,6 milliárd euró, vagyis több mint 8200 milliárd forintnyi, korábban nem elérhető pénzhez nyílhat meg az út Magyarország számára.

Igen, de: ez nem azt jelenti, hogy hónapokon belül bedől ennyi pénz az ablakon. A helyreállítási alap 9,1 milliárdját év végéig kifizetik, de a felzárkóztatási támogatásoknál már megvalósított, előfinanszírozott fejlesztések számláit kell beadni.

• Itt az előző kormány alaptalan sikerpropagandája ellenére nagyon rosszul áll Magyarország: a Bizottság friss adatai alapján 4,4 milliárd eurót hívott le közel 21 milliárdból. Ez 21 százalékos arány, a második legrosszabb a tagállamok között. (A helyzeten rontott, hogy a felzárkóztatási támogatásokból is áthúztak projekteket az év végén lejáró helyreállítási alaphoz, így mentettek pénzt.)
• Emiatt valójában több pénzt lehet lehívni, mint amennyit befagyasztottak, mert még az elérhető keret sem merült ki. A bizottsági adatok szerint a 2029-ig elkölthető felzárkóztatási támogatásokból közel 16,6 milliárd euró maradt. A helyreállítási alappal együtt ez nagyjából 25,7 milliárd, ha nem számolunk az olyan ismeretlenekkel, mint hogy végül mennyi hitelt kér a kormány a SAFE-ből, és meddig vonják le a napi egymillió eurót.