Koronavírus, Black Lives Matter, Hegyi-Karabah, polgárháború Jemenben, robbanás Bejrútban, tüntetések Belaruszban. A tavalyi év tele volt olyan eseményekkel, amelyek egy pillanat alatt lobbantak lángra a világ egy pontján, majd futótűzként terjedt a hírük az egész világon. Ezeket a pillanatokat igyekeztek megörökíteni azok a fotóriporterek is, akik között idén is kiosztották a világ legrangosabb sajtófotós versenyének számító World Press Photo Contest díjait. 4315 fotós 74 470 munkájából választotta ki a szakmai zsűri azt a 45 képet, amelyek közül most a legjobbakból válogattunk.
Nyolc kategóriában (általános hírek, kortárs kérdések, környezet, természet, hosszú távú projektek, azonnali hírek, portré és sport) hirdettek győztest csütörtökön az „Év képriportja” és az „Év képe” díja mellett – ami a World Press Photo verseny fődíjának számít. Korábban már bemutattuk azt a hat fotót, amelyeket az „Év képe” díjra jelöltek, most pedig a fő győztes mellett megmutatjuk azt is, kik nyertek az egyes kategóriákban.
Az év képe
Az „Év képe” díjat Mads Nissen dán fotós munkája kapta: a 85 éves Rosa Luzia Lunardit megöleli Adriana Silva da Costa Souza nővér a brazíliai São Paulo városában található Viva Bem idősotthonban 2020. augusztus 5-én. Ez volt az első ölelés, amit Rosa öt hónap után kapott. 2020 márciusában Brazília-szerte látogatási tilalmat rendeltek el az idősotthonokban a koronavírus-járvány miatt, így hónapokig nem érintkezhettek brazilok milliói idős rokonaikkal. A Viva Bem otthonban viszont az „ölelő függönnyel” az emberek újra megölelhették egymást.
„Ez szerintem a koronavírus-éra kevés pozitív fotóinak egyike. Szimbolikus jelenet ez, ami mutatja a frontvonalban dolgozók erőfeszítéseit, és az általuk tapasztalt nehézségeket is. A fotósnak is ott kellett lennie a megfelelő időben, a megfelelő pillanatban” – mondta a győztes képről Ahmed Najm, a World Press Photo Contest zsűrijének tagja.
Az év sorozata
A felső képen Nael al-Barghouthi öltönye lóg felakasztva felesége, Iman Nafi hálószobájában. Nafi férje minden ruháját és holmiját a helyén tartja azóta is, hogy férjét 2014-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Akkor szabadult al-Barghouthi három éve a börtönből, miután egy Izrael-ellenes kommandóakció után 1978-ban letartóztatták. Több mint 40 börtönévével Nael al-Barghouthi számít a leghosszabb ideje fogvatartott palesztinnak az izraeli börtönrendszerben.
Az „Év képriportjának” választott Habibi képsorozat címe arabul azt jelenti: „szerelmem”. Ezt az érzelmi kapcsolatot igyekszik bemutatni Faccilongo fotósorozata: a fegyverek és a katonai akciók helyett a családokon keresztül elmesélni az izraeli–palesztin konfliktust. „Ez egy 21. századi emberi küzdelem története: olyan meg nem hallott hangokat mutat be, amelyek eljuthatnak a világhoz, ha mi, a zsűri közvetítőként viselkedünk” – mondja Ahmed Najm.
Kortárs kérdések, egyedi fotó, 1. helyezett
Fatima a fiával együtt készít elő hajóján egy halászhálót a jemeni Khor Omeira öbölben. A jemeni konfliktus még 2014-ben kezdődött, mára pedig az UNICEF szerint a világ legnagyobb humanitárius katasztrófájának számít. Ezt csak súlyosbították 2020-ban azok a heves esőzések, amelyek 300 ezer embert tettek hajléktalanná, a helyi növényzetet a sáskarajzások pusztították el, és természetesen a régióban is megjelent a koronavírus-járvány.
Kortárs kérdések, fotósorozat, 1. helyezett
Filmstáb forgat Jakutföldön. A Szibériától keletre található orosz köztársaságban ugyan egészen szélsőséges az időjárás, és télen még a -50 fok sem elképzelhetetlen, mégis egyre több filmes fedezi fel magának a régiót. Évente hét-tíz játékfilm készül itt, ami feldolgozza a jakut kultúrát, tradíciókat és népi történeteket. A helyiek lassan már – a jakutok által beszélt szaga nyelvre utalva – „Szahawoodnak” becézik a filmipart.
Környezet, egyedi fotó, 1. helyezett
„Imádom ennek a képnek a kettősségét. Elsőre úgy tűnik, mintha ez a kíváncsi fóka a szemét iránt érdeklődne. Aztán megüt a felismerés: ez az eldobott maszk az idétlen, de jóindulatú véletlent is egy Covid-pillanattá fordítja. Még a víz alatt sem ússzuk meg a járványt” – mondja a képről Kathy Moran, a zsűri tagja és a National Geographic fotórészlegének vezetőhelyettese.
Környezet, fotósorozat, 1. helyezett
Megmaradt tüzeket, parazsakat keres egy fahíd alatt egy önkéntes a Transpantaneira főúton. A brazíliai Porto Jofre falut és a Mato Grosso régió több farmját is csak ezen keresztül lehet elérni – az ezeket összekötő 120 híd többsége pedig fából van.
A világ legnagyobb trópusi vizes élőhelyének számító, 140-160 ezer négyzetkilométer nagyságú brazíliai Pantanal természetvédelmi terület közel egyharmada veszett el a 2020-as tűzvészekben. A brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet kutatása szerint tavaly háromszor annyi tűz lobbant fel, mint az azt megelőző évben.
Általános hírek, fotósorozat, 1. helyezett
Huszonhat év után újult ki a konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióért tavaly szeptemberben. Bár a Szovjetunió felbomlása után a két ország között vívott háború 1994-ben véget ért, az ezt követő évtizedekben továbbra is voltak kisebb összetűzések a régióban. Egy ilyen szikra robbantotta ki azokat a tüntetéseket Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, ami miatt szeptember 27-én kirobbant a második hegyi-karabahi háború.
November 9-én, orosz közvetítéssel kötöttek békét a győztes azeriek a vesztes örményekkel. A megállapodás értelmében Azerbajdzsán visszakapta Hegyi-Karabah teljes területét, kivéve a régió fővárosát, Sztepanakertet, ami örmény kézben maradt. Ez újabb népességcseréhez vezetett: örmények ezreinek kellett elhagynia otthonát – erről számolt be Melnikov fotóriportja is. „Ez a háború egyik legemberibb ábrázolása, amit az elmúlt években láttam. Valóban érzékelteti, hogy milyen a mindennapi élet, és a mindennapi veszteség, csendes módon” – mondta a fotósorozatról Gurung Kakshapati, a zsűri tagja.
Természet, egyedi fotó, 1. helyezett
Egy Rothschild-zsiráfot telepítenek át egy egyszemélyes ketrecben az elárasztott nyugat-kenyai Longicharo szigetéről. A képen szereplő állat a zsiráfok egyik legmagasabb alfajához tartozik, akár hat méter magasra is képesek megnőni. „Mint a természet egésze, úgy a zsiráf is tele van fenségességgel, de sérülékenységgel is, ahogyan ezt a fotó gyönyörűen illusztrálja” – mondta a zsűri részéről Kevin WY Lee a kategóriagyőztes képről.
Természet, fotósorozat, 1. helyezett
„Mit csinál egy vadfotós, amikor otthon ragad a koronavírus-járvány miatt? Ebben az esetben bemutatja az otthonán kívüli – és néha az azon belüli – természetet” – mondja Kathy Moran a holland fotósorozatról. Jasper Doest két galamb, Ollie és Dollie történetét illusztrálja, akik gyakori vendégek voltak a fotós családjának lakásán. „A sztori egy bájos emlékeztető arra, hogy a vadvilág körülvesz minket. Csak ki kell nyitnunk a szemünket és az ajtónkat, és át kell gondolnunk mindazt, amit eddig megszokottnak hittünk.”
Portré, egyedi fotó, 1. helyezett
Az orosz LMBTQ-közösség sok tagjának titkolnia kell valódi identitását az őket övező megbélyegzés miatt – ahogyan Ignat is tette ezt évekig tinédzserként. Egy alkalommal viszont férfiként hivatkozott magára, ami miatt az iskolai pszichológus is kérdőre vonta – ekkor vallotta be Ignat először nemi identitását egy idegennek. Azonban hiába kért a transznemű férfi titoktartást tőle, a hír az iskola összes tanulójához eljutott, így a zaklatások és megszégyenítések mindennaposakká váltak.
„Amikor először megláttam ezt a képet, a méltóság és a szeretet jutottak róla eszembe” – mondja a képről Andrej Polikanov, a zsűri tagja. – „Ignat egész élete egy küzdelem egy alapvető jogért: a létezésért. Minden nyomás ellenére Ignat megőrizte a méltóságát és a szeretetét. Ugyanakkor nem biztos abban, hogy mire számíthat az emberektől, és látszik is a szemében, hogy felteszi a kérdést: »Bízhatok benned? Nem fogsz bántani?«”
Portré, fotósorozat, 1. helyezett
Míg a fenti képen a 43 éves kaliforniai Bree Michael Warner pózol a hálószobájában a fegyvereivel, a lenti fotón a 35 éves louisianai Torrell Jasper mutatja be házi arzenálját. A Small Arms Survey kutatása szerint a világ összes nem katonai felhasználású, magánkézben lévő lőfegyvereinek fele az Egyesült Államok polgárainak kezében van. Sőt, az egy főre jutó fegyverek száma is magasabb 1-nél: míg az USA összlakossága közel 328 millió fő, az országban 393 millió lőfegyvert tartanak számon magánkézben.
Sport, egyedi fotó, 1. helyezett
Georg rönkhalmokon gyakorolja a sziklamászást a bajorországi Kochel am See mellett. Bár rönkmászással eredetileg csak a hegymászók tréningezték magukat, idővel önálló sportággá fejlődött. A müncheni sziklamászó termek és sportlétesítmények is bezártak a koronavírus-járvány miatt, így a sportolók kreatívak lettek az edzésmódszereikben.
Sport, fotósorozat, 1. helyezett
Bár a michigani Flintben évtizedekig négy középiskola csapatai rivalizáltak egymással a kosárlabdában, mára csak egy középiskola maradt, egy csapattal. 2020-ban a kosarasok azért küzdöttek, hogy az addigi, szinte nyeretlen szériájukat megfordíthassák – ami sikerült is. Tavaly márciusban 18-4-es mérleggel készen álltak arra, hogy továbbjussanak a kosárlabda-divízió döntőjébe, és a szezonban több meccset nyertek meg, mint az előző három évben összesen. Azonban az évad a koronavírus-járvány kitörése miatt váratlanul véget ért.
Azonnali hírek, egyedi fotó, 1. helyezett
A nyári Black Lives Matter tüntetéssorozat hatására tömegmozgalom indult Amerikában a konföderációs tábornokok, és más, rabszolgatartók emlékére állított szobrok eltávolítására, a tiltakozók szerint ugyanis ezek a szobrok az elnyomás emlékművei. Ennek lett célpontja a rabszolgák felszabadításáról elhíresült amerikai elnök, Abraham Lincoln Felszabadítási emlékműve is. A 16. amerikai elnök egyik kezével az 1863-ban életbe lépett Felszabadítási Nyilatkozatot fogja, másik kezét pedig egy, a lábánál térdelő fekete ember felett tartja.
Az emlékmű megőrzése mellett érvelők szerint egy pozitív ábrázolása a rabszolgák felszabadításának, és az ehhez hasonló emlékművek eltávolítása a történelem egyes részeinek kitörléséhez vezethet. A kritikusai szerint viszont a szobor gyámkodó hatást kelt, lealacsonyítóan hat a feketékre nézve, és nem is derül ki belőle, hogy a feketék mennyit küzdöttek a saját felszabadításukért. A szobor azóta is a helyén áll.
Azonnali hírek, fotósorozat, 1. helyezett
Augusztus 4-én este hat óra körül hatalmas erejű robbanás rázta meg Libanon fővárosát, Bejrútot. A robbanást 2750 tonnányi ammónium-nitrát okozta, amit a város kikötőjében tároltak. A detonáció egy sűrűn lakott területen történt: összesen 100 ezren laktak a kikötői raktár egy kilométeres körzetében. A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű robbanásnak kifejezetten súlyos volt a pusztítása: nagyjából hatezer házat rombolt le, vagy rongált meg, legalább 190 ember meghalt, további hatezren megsebesültek, 300 ezren pedig elveszítették otthonukat.
Sok libanoni szerint a robbanás rámutatott az ország problémáira: a kormányzat tehetetlenségére, a helyzet kezelhetetlenségére és a korrupcióra. Tüntetők tízezrei vonultak az utcára Bejrútban az esemény után, többen összetűztek a biztonsági erőkkel, és kormányzati épületeket is elfoglaltak a demonstrálók. Decemberben vádat emeltek az akkori ügyvezető miniszterelnök, Hasszan Diab és több volt miniszter ellen halált okozó gondatlanság miatt.
