Mi kell az egyszerűbb szüléshez? Hát persze, hogy egy pörgethető szülőasztal!

2024. április 28. – 16:59

Mi kell az egyszerűbb szüléshez? Hát persze, hogy egy pörgethető szülőasztal!
A centrifugális szülőasztal G.B. Blonsky tervrajzai alapján készült felülnézeti rajza a dublini Science Gallery kiadásában megjelent Fail + Better című albumból – Forrás: Science Gallery

Másolás

Vágólapra másolva

A szülés az egyik legalapvetőbb dolog a természetben, mégis rendkívül összetett téma, nem véletlenül foglalkoztunk a Telexen is hatrészes sorozatban a várandósság témájával, illetve konkrétan azzal is, hogy hogyan (nem) érdemes szülni. Természetesen itt is rengeteg irányzat és tévhit van, de annyira bizarr ötletből alighanem kevés akadt az elmúlt évtizedekben, mint az amerikai Blonsky házaspár hatvan éve szabadalmaztatott ötlete, ami

a centrifugális erőt segítségül hívva, egy pörgethető szülőasztallal lőtte volna ki az újszülötteket az anyjukból.

Igen, ez tényleg létezik, ide kattintva el is lehet olvasni a kilencoldalas, ábrákkal és részletes magyarázattal ellátott, 1963 elején benyújtott dokumentumot, amit 1965. november 9-én hivatalosan be is jegyzett az ottani szabadalmi hivatal. Ennél is furcsább az egész úgy, hogy bár George és Charlotte Blonsky szerette a gyerekeket, saját gyerekük nem volt, az ötletet ehelyett onnan szedték, hogy a bronxi állatkertben George végignézte, ahogy egy vajúdó elefánt lassan körbe-körbe forgott.

A bányamérnökként dolgozó George Blonskynak egyértelmű volt, hogy ezzel a szülést akarta megkönnyíteni az állat, és egyből elkezdett azon agyalni, hogy nem segíthetné-e a módszer a nőket is. Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy a válasza az volt, hogy dehogynem, a gondolatból pedig végül egy dönthető, forgatható szülőasztal lett, ahova szíjakkal lehetett rögzíteni a nőket, a pörgetéssel kicsusszanó gyerek pedig egy, a lábaik közé erősített hálóban landolt volna.

Blonskyék szerint ezzel csökkenteni lehetett volna a szüléshez szükséges erőfeszítés mértékét, amire a benyújtott dokumentum alapján azért volt szükség, mert, mint írták, csak azok a primitív környezetben élő nők rendelkeznek a gyors és problémamentes szüléshez szükséges izomzattal, akik a terhességük alatt is végig nehéz fizikai munkát végeznek. A civilizáltabb nők ugyanakkor szerintük sok esetben nem tudják önerőből megoldani a dolgot – itt jön képbe a centrifugális erő.

A váratlanul összetett tervrajzokon a vészfék mellett még egy csengő is feltűnt, ami akkor jelzett volna, ha megszületett a gyerek, de ennél is hihetetlenebb, hogy a szerkezet a leggyorsabb fokozaton 7 g-s terhelésnek tette volna ki a pörögve szülő anyákat. Ez szülés helyett inkább a vadászpilóták kiképzéséhez hasonlítható, és nem sokkal marad el a gyilkos hullámvasúttól sem, ami még úgy is röhejes, hogy a gépkezelő csak akkor növelhette volna a sebességet, ha a szülészorvos úgy ítéli meg, hogy nem pörgetik elég gyorsan a vajúdó nőt a gyereke világrahozatalához.

Az végül nem derült ki, hogy a gyakorlatban hogy működik az eszköz, mert sosem született meg, az egyetlen életnagyságú változatát jóval később rakták össze a dublini Science Galleryben, ahol ki is van állítva a tervrajzokkal együtt. George és Charlotte Blonsky 1999-ben Ignobel-díjat kaptak a találmányukért, és akármekkora hülyeségnek is tűnt az egész, a Guardian cikke szerint a díjat odaítélő testületnek ezután több szülés előtt álló nő is arról írt, hogy kilenc hónapnyi terhesség után annyira túl akarnak lenni az egészen, hogy ha elérhető lenne, biztos kipróbálnák.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!